Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

18 találat a megadott közüzemi szolgáltatás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Közvetített szolgáltatás értelmezése, számlázása
Kérdés: A társaság a Ptk. szerint megkötött építési vállalkozási szerződés keretében lakó- és irodaépület építését és átadását vállalta. Ehhez kétféle formában vesz igénybe alvállalkozókat:
a) olyan vállalkozókat, akik az Építményjegyzék szerinti termék vagy építési szakasz elkészítésére vállalkoztak, ezek továbbszámlázására a számviteli törvény nem tartalmaz előírást, így ezekre a számlában utalni nem kell;
b) olyan vállalkozókat, akik szolgáltatói típusú munkákat végeznek (festést, mázolást, villanyszerelést stb.), ezekkel a vállalkozókkal a Ptk. szerinti vállalkozói szerződést kötöttek, csak ezeket kell közvetített szolgáltatásként elszámolni.
Hogyan kell rögzíteni a fővállalkozó által kiállított számlán a közvetítés tényét?
Részlet a válaszból: […]munkához szükséges termékeket, anyagokat szállítják, akkor tőlük a fővállalkozó - a Ptk. szerint - adásvételi szerződés alapján anyagot, szerkezeti elemeket vásárol, a telephelyére vagy a munkahelyre történő beszállításhoz pedig szállítási és rakodási szolgáltatást vesz igénybe. A fővállalkozó - ez esetben - a vásárolt anyagot, szerkezeti elemeket a beépítéssel egyidejűleg anyagköltségként, a szállítási és rakodási szolgáltatás értékét (ha azt a beszállított termék bekerülési értékében nem vette figyelembe) az igénybe vett szolgáltatás költségeként számolja el, ezt viszont közvetíteni nem lehet.Tévesen értelmezi a kérdező a közvetített szolgáltatást, a termékértékesítés sohasem tartozott az alvállalkozói teljesítmény fogalmába, ma sem tartozik a közvetített szolgáltatások közé. A közvetített szolgáltatás sem értelmezhető az eladott áruk beszerzési értékeként, de fordítottan sem, az eladott áruk beszerzési értéke nem közvetített szolgáltatás.A közvetített szolgáltatás fogalmából a számlázással kapcsolatosan a következőkre kell felhívni a figyelmet az adott esetben:- a fővállalkozónak a megrendelővel kötött szerződéséből a közvetítés lehetőségének,- a számlából pedig a közvetítés tényénekegyértelműen megállapíthatónak kell lennie. (A két követelményt nem lehet egymástól elválasztani!)A számlából tehát ki kell tűnnie a közvetítés tényének. Ennek a követelménynek a számla akkor felel meg, ha szolgáltatásonként tartalmazza - az adott esetben - a fővállalkozó saját, továbbá az általa közvetített szolgáltatásokat, megnevezve azok - szolgáltatásonkénti - műszaki tartalmát (például építőmesteri, festő-mázoló, villanyszerelő stb. munka) és azok ellenértékét, az ellenérték áfáját.Ha ugyanazon szolgáltatást a fővállalkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7722
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Közvetített szolgáltatás - munkabér
Kérdés: Az üzemeltető kft. a felé számlázott költségeket továbbszámlázza, változatlan formában. Kérdés, hogy a kft. üzemeltetését végző dolgozók munkabérét és annak járulékait lehet-e a kft. felé számlázni, és az így számlázott összegeket a kft. megbízói felé továbbszámlázni?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnyújtást a saját nevében, de más javára rendeli meg, ugyanannak a szolgáltatásnak egyidejűleg vevője és nyújtója is.A kft. üzemeltetését végző, a kft. alkalmazottai munkabérét és annak járulékait - jogcímek szerint - nem lehet továbbszámlázni, legfeljebb azzal azonos összegeket lehet a kft.-nek a megbízó felé, mint a kft. tevékenységének ellenértékét számlázni. A munkabér és járulékai az alkalmazottak munkájának a munkaszerződés szerinti ellenértéke, nem szolgáltatások, főként nem számlázott szolgáltatások ellenértékei, így azokat nem lehet szolgáltatásként a megbízó felé közvetíteni. Az alkalmazottak által végzett üzemeltetési tevékenység ugyan sajátos szolgáltatásnak is tekinthető, de nem a kft. által és javára megrendelt, más vállalkozó által számlázott szolgáltatás.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7718
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Irodaként használt lakás közüzemi számlái
Kérdés: A kft. tulajdonosának a lakása a cég irodája is. A közüzemi számlák a kft. nevére szólnak. 30%-ban számoljuk el a rezsiszámlákat a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült költség szempontjából (légköbméter alapján lett a 30% megállapítva). Helyesen járunk el? A helyhez kötött telefon, illetve az otthoni internetszolgáltatás számláját hogyan lehet figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]eredményt? Ha ezt teszik, helyesen járnak el! De ez kevés! Ugyanis - ez esetben - a magánszemély tulajdonost terhelő költséget vállaltak át, és ezzel a magánszemély tulajdonos részére jövedelmet biztosítottak. Ezen jövedelem 82 százalékának számításba vételével 2017-ben 22 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell a kft.-nek fizetnie, a tulajdonosnak pedig 15 százalék személyi jövedelemadót. Ezen adók megfizetése esetén viszont a kft.-nél az adózás előtti eredményt növelni nem kell.A magánszemély telefonjának, illetve internetszolgáltatásának igénybevétele esetén arra kell törekedni, hogy a kft. a tényleges használatnak megfelelő díjat fizesse meg. Ehhez - feltételezhetően - az szükséges, hogy a szolgáltató tételes számlát adjon a havi szolgáltatásról, a tulajdonos pedig a kft.-t terhelő felhasználást számlázza le.Egyszerűbb megoldás lehet az, ha a telefont is, az internetszolgáltatást is a kft. nevére átírják, a kft. nevére érkezzenek a tételes számlák, és a kft. számlázza tovább a tulajdonost terhelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7493
4. találat: Közvetített szolgáltatás a számlán
Kérdés: Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a számlán nem kerül feltüntetésre az, hogy "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz". A közvetített szolgáltatás többi kritériumának az adott számlatétel megfelel, de így az iparűzési adó alapját nem tudjuk csökkenteni. Felmerült, hogy a fenti probléma elkerülése végett esetleg a számlán állandó tartalomként jelenítenénk meg "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveget. Ha olyan számlán szerepel a közvetített szolgáltatást tartalmazó felirat, amely valójában nem az, jelenthet-e bármilyen adókockázatot, esetleg bírság kiszabására ad-e alapot?
Részlet a válaszból: […]értékének ráfordításkénti elszámolását, és a ráfordításként elszámolt összegének a helyi iparűzési adó alapja meghatározásakori számításba vételének a lehetőségét.A számviteli törvény alapelvei, a ráfordítások elszámolásának dokumentálása valójában azt igénylik, hogy a közvetített szolgáltatást nyújtó számlájára vezessék rá annak a számlának az adatait, amelyben a továbbszámlázás megtörtént, a kimenő számlában pedig - több, különféle szolgáltatás esetén - külön tételként szerepeljen a közvetített szolgáltatásra vonatkozó információ.A helyi iparűzésiadó-alapja csökkentésének dokumentálására olyan analitika szükséges, amely - közvetített szolgáltatásként - a közvetítésre kerülő szolgáltatás adatai mellett tartalmazza annak a számlának az adatait is, amelyben a közvetítés megtörtént. Az analitika hitelessége csak akkor nem kérdőjelezhető meg, ha a közvetítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7356
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Termékgyártó tevékenységet végző cég közvetített szolgáltatása
Kérdés: Cégünk termékgyártással foglalkozik, s a gyártott termékeket exportálja. A vevőkkel kötött szerződés alapján a kockázatviselés az eladó, gyártó (cégünk) telephelyén száll át a vevőre, ennélfogva az áru fuvarozásával kapcsolatos költségek és kockázatok is a vevőt terhelik. A termékek elfuvarozását ugyan társaságunk rendeli meg, azonban azt változatlan formában és áron átterheli a vevőkre. Egyes vevőkkel kötött szerződések tartalmaznak arra vonatkozó utalást, hogy a fuvarozást a gyártó közvetített szolgáltatásként nyújtja. A társaság a fuvarköltséget külön tételként számlázza, azzal a megjegyzéssel, hogy az közvetített szolgáltatás. Csökkenthető-e a közvetített fuvarozói szolgáltatással a nettó árbevétel a helyi iparűzési adó alapjánál, figyelemmel arra, hogy a fuvarozási költség az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint beépül a termékértékesítés ellenértékébe?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatás Htv.-beli feltételei fennállnak, mert a vevőkkel kötött szerződésből következik az, hogy az eladó a vevő kérésére fuvarozást rendel meg (a teljesítés a gyártó telephelyén valósul meg, az elfuvarozás különmegállapodás alapján történik), és fuvarozási szolgáltatást közvetít változatlan formában, továbbá a számlán külön megjelenik a fuvarcég teljesítménye. Ennek megfelelően a fuvarozási szolgáltatás ellenértékével közvetített szolgáltatások értéke jogcímén csökkenthető a nettó árbevétel a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során. Természetesen azon ügyletek esetén, ahol a vevővel kötött szerződés nem tartalmazza a fuvarozás közvetítésének lehetőségét, nincs mód a nettó árbevétel e jogcímen való csökkentésére.Tekintettel arra, hogy a Htv. önállóan szabályozza a közvetített szolgáltatások jogintézményét, így ha az ott leírt kritériumok teljesülnek, az ügylet helyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7266
6. találat: Közüzemi szolgáltató követelése
Kérdés: Lakáshoz kapcsolódó közüzemiszámla-követelése van a szolgáltatónak. A lakó elhalálozása, illetve a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt a ki nem fizetett közüzemi számlák összege szaporodik. Közüzemi számlák esetében a követelés elismertetése nem teljesítésigazolással történik, hanem a közüzemi szerződés feltételeiből következik. Tulajdonosváltozás miatt a követelés már nem az eredeti tulajdonossal szemben áll fenn, hanem az örökösökkel szemben. A követelést az örökös nem ismeri el, a szolgáltató peres eljárásban próbálja érvényesíteni. Hogyan kell könyvelni ilyen esetben a peresített követelést?
Részlet a válaszból: […]hogy a távhőszolgáltatást szüneteltetni nem lehet akkor sem, ha a lakást nem lakják. Megkérdőjelezhető azonban ez az előírás akkor, ha a lakás tulajdonosa meghalt, és tulajdonosváltozás következik be. Kérdés lehet, hogy a halál bekövetkezte után kit terhel és milyen jogon a távhőszolgáltatás díja?Visszatérve az elhalálozott tulajdonossal (lakóval) szembeni követelésre. A kérdésben leírtak alapján indokolt az Szt. 55. §-a alapján értékvesztést elszámolni már a 2016. évben. A hagyatéki eljárás során meg kell próbálni érvényesíteni a követelést. Ha sem ez, sem a bírósági eljárás nem vezet eredményre, akkor az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapján behajthatatlan követelésként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7261
Kapcsolódó tárgyszavak:
7. találat: Alvállalkozás vagy közvetített szolgáltatás
Kérdés: Társaságunk földmérési tevékenységgel foglalkozik. Időnként külső vállalkozókat vesz igénybe a társaságtól megrendelt munkák bizonyos részfeladatainak elvégzésére. Mind a megrendelővel, mind a külső vállalkozókkal írásos szerződés készül. A külső vállalkozók által elvégzett munkákat, a saját cégünk által elvégzett munkákat és egyéb más (például földhivatali) díjakat számlázzuk megrendelőink felé. Alvállalkozói díjként helyes-e a könyvelés a vállalkozói számlák beérkezésekor, vagy ameddig nem történik meg a számlázás, befejezetlen termelésként készletre kell venni? Közvetített szolgáltatásként készletre vesszük a vállalkozói számlát a beérkezéskor, majd az általunk történő számlázáskor vezetjük ki az értékesítés ráfordításaként.
Részlet a válaszból: […]vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A vállalkozási szerződés típusait a Ptk. XXXVII. Fejezete részletezi. A kérdésben leírtak - szerintünk - nem tartoznak ide (a földhivatalnak fizetett díj biztosan nem!).Ha a külső vállalkozókkal, a megrendelővel kötött szerződés megfelel a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés követelményeinek (mindegyik biztosan nem felel meg), akkor alvállalkozói teljesítésnek minősíthető. Ez esetben a külső vállalkozók számláit a beérkezéskor - áfa nélkül - az igénybe vett szolgáltatások között kell elszámolni (T 52, 4661 - K 454). Csak akkor kell befejezetlen termelésként a költségek csökkentésével készletre venni (T 231 - K 52), ha a külső vállalkozók számlái az üzleti év utolsó napjáig nem kerülnek továbbszámlázásra.A közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését a Htv. 52. §-ának 40. pontja tartalmazza (lényegében a számviteli előírásoknak megfelelően). A meghatározás lényege: közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészében közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7057
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Ügynöki tevékenység, közvetített szolgáltatás
Kérdés: Független biztosítási alkusz kft. több biztosítóval áll szerződéses kapcsolatban biztosításközvetítői tevékenység végzésére. Az alkusz kft. a biztosításközvetítői tevékenységet kizárólag ügynökökön keresztül végzi, akikkel közvetítői szerződést kötött, amelynek tárgya a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 33. §-a (1) bekezdésében szabályozott biztosításközvetítői tevékenység végzése. Az ügynök számláz az alkusz kft. felé, az alkusz kft. a biztosító felé. Ez utóbbi számláján szerepel, hogy a számla összege továbbszámlázott szolgáltatást tartalmaz. Helyes-e az ügynökök számlájának az elszámolása továbbszámlázott szolgáltatásként?
Részlet a válaszból: […]kft. A számlából a közvetítés tényének egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.Az alkusz kft. által a biztosító felé küldött számlában vagy annak kellene szerepelnie, hogy a számla csak x, y, z megbízottak által számlázott szolgáltatások továbbszámlázását tartalmazza (amiből az következik, hogy az alkusz kft. által végzett biztosításközvetítői tevékenység a számlában nem szerepel), vagy a számla x, y, z megbízottak következő szolgáltatásait tartalmazza (tételesen felsorolva), és az alkusz kft. következő tevékenységét, az ellenértéket is ennek megfelelően részletezve.Ha az előbbiek hiányoznak, akkor nem állapítható meg, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6888
9. találat: Közvetített szolgáltatás pénztárgép esetén
Kérdés: Társaságunk bolti kiskereskedelemben (barkácsbolt) online pénztárgép használatára kötelezett. Új tevékenységi körként lapszabászati tevékenységet harmadik személy végez, szerződés szerint. Mi a helyes számviteli elszámolás, helyes bizonylatolás, ha a vevő nem kér számlát, a közvetítés ténye a kibocsátott számlából nem derül ki, a szolgáltatás ellenértékét csak a pénztárgépbe ütjük be?
Részlet a válaszból: […]költségkénti elszámolás bizonylata - ez esetben - belsőleg szabályozandó.Ha a vevő kér számlát, de a közvetített szolgáltatás követelményei nem teljesülnek, az ellenérték bizonylata a számlamásodpéldányhoz tűzött pénztárgépnyugta, a költségkénti elszámolás bizonylatát belsőleg kell kialakítani, a vevő részére adott számlamásodpéldányhoz hozzárendelve a külső vállalkozó által számlázott szolgáltatás(oka)t.Ha a vevő kér számlát, a szolgáltatást a vevővel (megrendelővel) kötött szerződés is alátámasztja, a szerződésből a közvetítés ténye is megállapítható, azaz teljesülnek az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában - a közvetített szolgáltatással kapcsolatosan - előírt követelmények, akkor- a harmadik személy által számlázott szolgáltatás ellenértékét készletre kell venni: T 271, 466 - K 454,- a megrendelő, a vevő részére kiállított, a közvetített szolgáltatás követelményeinek megfelelő számla szerinti ellenértéknek a pénztárgépbe be­ütött összegét fizetendő áfaként és árbevételként kell elszámolni: T 384 - K 91-92,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6793
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Közvetített szolgáltatás pénztárgép esetén
Kérdés: Hogyan kell helyesen könyvelni, nyilvántartani, adózás szempontjából az eredményre gyakorolt hatását kimutatni a pénztárgép használatára köteles társaságnak a közvetített szolgáltatásnyújtás értékesítését?
Részlet a válaszból: […]a közvetítő számlázza, a számlából a közvetítés ténye egyértelműen következik. Tehát az általános követelménynek kell teljesülnie akkor is, ha az ellenértéket készpénzzel (bank- vagy hitelkártyával) egyenlítik ki.A szolgáltatásnyújtást ténylegesen végző társaság által számlázott összeget a kérdező cégnél készletre kell venni (T 271, 466 - K 454), a megrendelővel (a harmadik személlyel) kötött szerződésnek (amely a közvetítés lehetőségét biztosítja) megfelelően tovább kell számláznia a megrendelő felé úgy, hogy a számlából a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható legyen (T 311 - K 91-92, 467). Ezután könyvelni kell a számla kiegyenlítését (T 384 - K[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6792
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 18 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést