57 talált cikk a közüzemi szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 350. számában a 7055. kérdésre adott válaszban a közös költség megtérítése kapcsán azt írták, hogy az nem közvetített szolgáltatás, viszont azt sugallják, hogy az árbevétel, amikor azt írták, "annak a fedezetét a tulajdonosnak a bérleti díjban kell megkapnia". A válaszban elfelejtettek kitérni arra, hogy az is törvényes megoldás, ha a közös költséget csupán pénzügyileg közvetítik, és azt nem számlázzák, így az nem árbevétel, és nem is képezi az iparűzési adó alapját. Arról is kellett volna írni a válaszban, hogy a közös költség nagy része energiaköltség, így azt – a társasház éves adatai alapján – anyagköltségként számolta el, és csökkenti az iparűzési adó alapját.

Kérdés: A cég saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. A bérlőkkel kötött szerződés szerint az adott ingatlanhoz tartozó rezsiköltségszámlák a tulajdonos kft. nevére érkeznek, amelyeket a bérleti díjon felül továbbszámláznak a bérlők részére. A rezsiköltségszámlákat (víz, gáz, csatorna) a kft. a közvetített szolgáltatások között mutatja ki, a továbbszámlázott díjakat pedig árbevételként számolja el (a továbbszámlázás ténye tételesen kimutatható). Iparűzési adó szempontjából helyesen járunk el, ha a beérkező rezsiszámlákat a közvetített szolgáltatások között mutatjuk ki, és ennek megfelelően csökkentjük az iparűzési adó alapját? A kft. az adott lakások közös költségét is továbbhárítja a bérlőkre. A közös költség is elszámolható a közvetített szolgáltatások között?

Kérdés: Társaságunk földmérési tevékenységgel foglalkozik. Időnként külső vállalkozókat vesz igénybe a társaságtól megrendelt munkák bizonyos részfeladatainak elvégzésére. Mind a megrendelővel, mind a külső vállalkozókkal írásos szerződés készül. A külső vállalkozók által elvégzett munkákat, a saját cégünk által elvégzett munkákat és egyéb más (például földhivatali) díjakat számlázzuk megrendelőink felé. Alvállalkozói díjként helyes-e a könyvelés a vállalkozói számlák beérkezésekor, vagy ameddig nem történik meg a számlázás, befejezetlen termelésként készletre kell venni? Közvetített szolgáltatásként készletre vesszük a vállalkozói számlát a beérkezéskor, majd az általunk történő számlázáskor vezetjük ki az értékesítés ráfordításaként.

Kérdés: Független biztosítási alkusz kft. több biztosítóval áll szerződéses kapcsolatban biztosításközvetítői tevékenység végzésére. Az alkusz kft. a biztosításközvetítői tevékenységet kizárólag ügynökökön keresztül végzi, akikkel közvetítői szerződést kötött, amelynek tárgya a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 33. §-a (1) bekezdésében szabályozott biztosításközvetítői tevékenység végzése. Az ügynök számláz az alkusz kft. felé, az alkusz kft. a biztosító felé. Ez utóbbi számláján szerepel, hogy a számla összege továbbszámlázott szolgáltatást tartalmaz. Helyes-e az ügynökök számlájának az elszámolása továbbszámlázott szolgáltatásként?

Kérdés: Hogyan kell helyesen könyvelni, nyilvántartani, adózás szempontjából az eredményre gyakorolt hatását kimutatni a pénztárgép használatára köteles társaságnak a közvetített szolgáltatásnyújtás értékesítését?

Kérdés: Társaságunk bolti kiskereskedelemben (barkácsbolt) online pénztárgép használatára kötelezett. Új tevékenységi körként lapszabászati tevékenységet harmadik személy végez, szerződés szerint. Mi a helyes számviteli elszámolás, helyes bizonylatolás, ha a vevő nem kér számlát, a közvetítés ténye a kibocsátott számlából nem derül ki, a szolgáltatás ellenértékét csak a pénztárgépbe ütjük be?

Kérdés: Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve 2013. évi költséget tartalmaz. Például a 2014 januárjában számlázott 2013. évi könyvelési díj. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve tartalmaz 2013. évi és 2014. évi költséget is, például a 2014 januárjában számlázott 2013. 12. 15.-2014. 01. 14. időszakra szóló rezsiköltség. Egy adott cég könyvvizsgálatra kötelezett, de a szerződés szerint a 2013. évi könyvvizsgálati díjat a könyvvizsgáló csak 2014-ben – a beszámoló közzététele után – jogosult számlázni. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte 2013. évi, de a teljesítése és a fizetési határideje is 2014. évi, és 2014. évi költséget tartalmaz. A számlákat befogadó cég a felsorolt számlákat a szállítói kötelezettségek, a passzív időbeli elhatárolások, esetleg a nem számlázott szállítások között mutassa ki?

Kérdés: A kft. saját üzlethelyiséggel rendelkezik az egyik bevásárlóközpontban. Az üzlethelyiségben nem ő tevékenykedik, hanem bérbe adta azt bérleti díj fejében. A bevásárlóközpont az üzlettel kapcsolatos üzemeltetési, marketing-, energiadíjat közvetlenül a kft.-nek (a bérbeadónak) számlázza, amely költségeket azonnal, változatlan formában továbbszámlázza a bérbevevőnek. Helyesen értelmezi-e a kft., hogy egyszerre igénybevevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, és ezt alvállalkozói szolgáltatásként könyveli? A kimenő számlán szerepel az, hogy "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz".

Kérdés: Mi a teendő azoknál a közüzemi szám­láknál, amelyeket év közben átalánydíjban határoztak meg, és az éves elszámolás a mérlegkészítés napját követően érkezik meg? A mérleg-fordulónapi fogyasztásról lehet-e információt kérni a szolgáltatótól, hogy az elhatárolható legyen? Amennyiben a gazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló készítését választotta, minősülhet-e elhatárolásnak, és könyvelhető a tárgyévi költségek közé, vagy a beszámolón kívül minden érintett bevallást önellenőrizni kell?

Kérdés: Az adózó megbízási szerződés, megbízási keretszerződés alapján, mint megbízott a megbízó szerződéses kapcsolatai révén különböző eszköz­finanszírozást végző pénzügyi vállalkozások részére tartozás- és eszközbehajtást végez. Az adózó e tevékenység ellátásáért díjazásban részesül. Ezenfelül a megbízó megtéríti a felmerült egyéb költségeket (üzemanyag, autópályadíj, javítás költségei, alkatrészek költségei) is. Az adózó az elvállalt feladat ellátása érdekében megállapodást kötött más vállalkozásokkal, meghatározva a díjazás mértékét, illetve a felmerült egyéb költségek megtérítését is vállalta. Az "alvállalkozók" által kiállított számlák SZJ-számmal ellátottak, követelésbehajtásról, vagyonvédelmi szolgáltatásról, hitelképesség vizsgálatáról, máshova nem sorolható egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás stb. elvégzéséről szólnak, külön tartalmazzák az üzemanyagkölt­séget, a szállítás díját stb. A bevételi számlák egyéb kiegészítő tevékenység ellátására, illetve díjbeszedésre vonatkoznak, de nem szerepel azokon, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaznak. A leírtak szerinti költségek az iparűzési adónál elfogadhatók-e közvetített szolgáltatásként, esetleg alvállalkozói teljesítésként?