Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

19 találat a megadott külföldi tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Külföldi magyar üzletrészének értékesítése

Kérdés: Osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű kft. 100%-os üzletrésze. A magánszemély csak ausztriai lakcímmel rendelkezik, az év nagy részében (183 napon túl) Ausztriában tartózkodik. Az osztrák magánszemély üzletrészét egy magyarországi székhelyű kft.-nek értékesíti. Az értékesítésből árfolyamnyeresége keletkezik. Ebben az esetben az osztrák illetőségű magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme Magyarországon vagy Ausztriában adózik?
Részlet a válaszból: […]hivatkozott tvr. 13. cikke rendelkezik az elidegenítésből származó nyereség adóztatásáról. Az ingatlan vagyon elidegenítéséből származó nyereségnek nem minősülő, ingatlan vagyonnak nem tekinthető vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő illetőséggel bír.A kérdés szerinti elidegenítő az osztrák magánszemély, aki illetőséggel Ausztriában rendelkezik, az általa értékesített üzletrész árfolyamnyeresége (az üzletrész eladási ára és beszerzési értéke közötti különbözet) alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6775
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Internetes weboldallal kapcsolatos bevétel

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó internetes weboldalt szeretne létrehozni, ahol videókat lehetne megnézni, díjfizetés ellenében. A fizetés bankkártyával és mobilvásárláson keresztül történne, ebből lenne a vállalkozónak bevétele, amiből a további videók elkészítését finanszírozná. Az így megszerzett bevételről milyen bizonylatot állítson ki a vállalkozó (számla, nyugta, esetleg e-számla)? Az megoldható, hogy a weboldalon kötelező regisztráció legyen, így hozzáférne a vállalkozó a vevő nevéhez és címéhez. Vagy esetleg elég a bankkártyás fizetés esetén a bankkivonat mint bizonylat, és arról történik a bevétel könyvelése? Hogyan kell bizonylatolni és könyvelni az ilyenfajta weboldalakon keresztül megszerzett bevételeket? Gondolok itt például a társkereső oldalakra, ahol szintén ilyen módon fizetnek a felhasználók.
Részlet a válaszból: […]teljesítés ellenőrzéséhez szükséges határidőig maga állítson ki bizonylatot minden olyan gazdasági eseményről, amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére, módosítására vagy törlésére köteles. A bevétel nyilvántartásához tehát bizonylatra van szükség.A bizonylat alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a magánszemély, a képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a magánszemély azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja.A bizonylaton az adat csak a kiállító által és kizárólag akkor módosítható, ha a módosítást a bizonylat valamennyi példányán hitelt érdemlő módon keresztülvezették.Az a bizonylat, amelyre vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezést nem tartalmaz, legalább a következő adatokat tartalmazza:a) megnevezés;b) sorszám vagy más azonosító;c) a magánszemély neve, állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint adóazonosító száma;d) a kiállító neve (elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint - ha rendelkezik ilyennel - adóazonosító jele, adószáma, ha a kiállító nem azonos a magánszeméllyel;e) a kiállítás időpontja;f) a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel vagy a kiadás összege, megszerzésének, illetve teljesítésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6493
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Külföldi szervezet adókötelezettsége

Kérdés: Egy belföldi zrt.-nek 100%-os tulajdonosa egy svájci székhelyű vállalat. Az alapító kölcsönt nyújtott 2009-ben a belföldi cégnek, negyedéves kamatfizetés mellett. Kérdésünk, hogy a társasági adóról szóló törvény 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja, illetve 15. §-a alapján kell-e a külföldi cég részére fizetett kamat után 30%-os társasági adót levonni? A törvény mentesíti azon országokat, amelyek székhelye olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről. Ezek alapján Svájccal van olyan hatályos egyezmény, ami alapján nem kell megfizetni a társasági adót? Illetve ugyanezen tényállás alapján (itt a spanyol cég nyújtott hitelt a magyar cégnek kamatfizetés mellett) Spanyolországgal van-e ilyen egyezménye Magyarországnak?
Részlet a válaszból: […]Államszövetség között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, az 1981. évi április hó 9. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1982. évi 23. törvényerejű rendelet, a spanyol-magyar egyezményt a Magyar Népköztársaság kormánya és Spanyolország kormánya között Madridban, az 1984. évi július hó 9. napján aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 12/1988. (III. 10.) MT rendelet tartalmazza. Ebből következően, ha a kölcsönt svájci vagy spanyol illetőségű nem magánszemély nyújtotta a magyar illetőségű cégnek (adózónak), akkor a fizetett kamatból nem kell adót vonni. Az illetőséget azonban igazolni kell az első kifizetés előtt, vagy helyette elfogadhat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4778
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszból: […]nemzetközi szerződés, akkor az abban foglaltak szerint kell az adózó illetőségét meghatározni, az Szja-tv. illetőségre vonatkozó rendelkezését figyelmen kívül kell hagyni. Az utóbbit csak nemzetközi szerződés hiányában kell alkalmazni. A magánszemély illetőségének előzőek szerint történt meghatározása képezi a kiindulópontját, hogy a továbbiakban - az adott egyezmény szerint az adott jövedelem hol és hogyan adóztatható; - az Szja-tv. szerint csak a Magyar Köztársaság területén - beleértve a vámszabad területet is - szerzett jövedelme után (külföldi illetőség esetén), vagy az összes jövedelme (magyarországi illetőség esetén) adóköteles; - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint milyen eljárási szabályok vonatkoznak rá és a jövedelem kifizetőjére. Az adóegyezmények személyi hatálya alá azok a magánszemélyek tartoznak, akiknek az egyik vagy mindkét szerződő államban illetőségük lenne a helyi adószabályok alapján. Az adóegyezmények alkalmazásánál azonban a kettős illetőség nem kezelhető, a belföldi illetőség helye csak az egyik szerződő állam lehet. Ha mindkét szerződő állam belföldi illetőségűnek tekintené a magánszemélyt, az illetőség helyét az adóegyezményben előírt módon, a következők szerint kell meghatározni: - A magánszemély nem számít belföldi illetőségűnek abban az országban, ahol csak az ott lévő forrásokból, vagyonból (pl. ingatlanból, értékpapírból) szerzett jövedelme alapján adóköteles. - A magánszemély abban a szerződő államban belföldi illetőségű, ahol állandó lakóhelye van. - Ha mindkét államban van állandó lakóhelye, akkor ott számít belföldi illetőségűnek, ahol a létérdekeinek központja van. - Amennyiben egyik államban sincs állandó lakóhelye, és azt sem lehet meghatározni, hogy melyik államban van a létérdekeinek központja, akkor abban az államban belföldi illetőségű, ahol szokásos tartózkodási helye van (legalább 183 napon át tartózkodik ott). -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3193
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Külföldinek számlázott jutalék

Kérdés: Egy hazai cég belföldön egy külföldi céggel megállapodást kötött. A megállapodás értelmében belföldön minta utáni árubemutatót tart, igény szerint rendelést vesz fel, és azt továbbítja megbízójának, maga értékesítési tevékenységet nem folytat. Tevékenységéért jutalékot számláz 2000 euró értékben. Devizás tételét az Áfa-tv. 26. §-ának (1) bekezdése szerint a számla kibocsátásának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán számolja el bruttósított összegben, 20 százalékos áfatartalommal. A külföldi partner a kibocsátott számlát nettóként kezeli. Helyesen jár-e el a magyar cég, ha a kimenő számlában egyösszegű eurót tüntet fel, és a bruttósított összegből a 20 százalékos áfát befizeti?
Részlet a válaszból: […]kell alkalmazni, azaz igen valószínű, hogy a megrendelőnek kell 2004. május 1-jétől önbevallással megfizetni a jutalék utáni áfát. Amenynyiben harmadik országbeli a megbízó külföldi cég, úgy az Áfa-tv. 15. §-ának (1) bekezdése alapján a szolgáltatásnyújtás valóban Magyarországon adóztatandó. A külföldi - ha svájci vagy liechtensteini - a 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet alapján részesülhet adó-visszatérítésben, más esetben azonban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2126
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Lakásbérlet külföldi személynek

Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
Részlet a válaszból: […]majd a bérleti díjat kiszámlázza az anyavállalatnak, úgy adó- és járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Ha nem történik meg az átszámlázás, a külföldi illetőségű magánszemély részére történő természetbeni juttatás után az adó megfizetésére 2004. évtől minden esetben a kifizető
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1921
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszból: […]magánszemély, akkor a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie a kifizetőre vonatkozó általános szabályok szerint az adót. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a magánszemélynek az adót az adóbevallásra vonatkozó szabályok szerint kell megfizetnie. A 2003. január 1-jétől hatályba lépett módosítás tette egyértelművé, hogy az osztalék után külföldön megfizetett adó beszámítására csak a belföldi illetőségű magánszemélyeknek lesz lehetőségük, így teremtődött meg az összhang a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseivel. Az egyezmények alapján az az osztalék, amelyet az egyik államban illetőséggel bíró társaság a másik államban illetőséggel bíró (magán)személynek fizet, a (magán)személy illetősége szerinti államban adóztatható, de az osztalék a társaság illetősége szerinti államban (a forrásállamban) is megadóztatható. Az osztalék utáni kettős adóztatás az egyezmények szerint úgy kerülendő el, hogy a magánszemély az illetősége szerinti államban fizetendő adóból levonhatja (beszámíthatja) az osztalék után a forrásállamban megfizetett adót. A külföldi személyek egyes jövedelmeinek adózásával kapcsolatosan az Art. 5. számú melléklete szerint kell eljárni. Ez azt jelenti, hogy a külföldi illetőségű osztalékban részesülő esetében a törvény szerinti adólevonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó osztalék után az adót a kifizető az általános, az osztalékadózásra vonatkozó szabályok szerint megállapítja (ami 20 vagy 35 százalékos kulcsú adófizetési kötelezettséget jelent), és azt a kifizetést követő hó 12-éig megfizeti. Nem kell azonban az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint az osztalék nem adóztatható belföldön, és a külföldi személy illetőségét igazolja. Ez az egyezmények többsége szerint nem jellemző. Ezért a hivatkozott 5. számú melléklet 5. ponja szerinti szabály alkalmazható, ha a külföldi személytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték. Ekkor a külföldi személy az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az Art. 50. §-ának (6) bekezdésében meghatározott adóhatóságnál adó-visszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi személy által megjelölt belföldi forintszámlára utalja át. A külföldi illetőség igazolására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. október 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1427
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Külföldinek adott juttatás minősítése

Kérdés: Külföldi partnerünket az üzleti vacsorán kívül Forma-1 autóversenyre is elvittük a tolmácscsal együtt. A jegyek ára és a taxiköltség elszámolható-e reprezentációként, mint kapcsolódó szabadidős szolgáltatás, vagy természetbeni juttatásként kell könyvelni? Ez utóbbi esetben milyen járulékvonzata van?
Részlet a válaszból: […]ha a külföldi Magyarországon biztosítottnak minősül. Nem kell megfizetni ugyanis a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, ha a jövedelmet olyan magánszemély részére juttatják, vagy a jövedelmet olyan magánszemély szerzi meg, aki a Tbj-tv. 11. §-a, illetve 13. §-a hatálya alá tartozik. A Tbj-tv. 11. §-a alapján a biztosítás nem terjed ki a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személyre. Egyéb esetben természetbeni juttatásról van szó. A külföldi illetőségű személynek nem Magyarországról származó jövedelemszerzése esetén vizsgálni kell, hogy milyen jogcímen szerezte a magánszemély a jövedelmet, tehát az Szja-tv. 2. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat minden esetben elsődlegesnek kell tekinteni. Ebből következően, ha van egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére, akkor az alapján kell megállapítani, hogy mely országban keletkezik adófizetési kötelezettség. Ehhez a természetbeni juttatások esetén meg kell vizsgálni, hogy milyen jogcímre (önálló munkavégzés, nem önálló munkavégzés stb.) tekintettel kap a természetes személy természetben juttatást, ez alapján állapítható meg, hol keletkezik az adófizetési kötelezettség, és ennek eredményétől függően kell a kifizetőnek eljárnia. Nem kifogásolható azonban az sem, ha a kifizető eltekint ettől, és a természetbeni juttatásokra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1347
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Külföldi magánszemély tag (eva)

Kérdés: Az eva választása esetén valamennyi tagnak magánszemélynek kell lennie. Lehet-e a magánszemély külföldi is?
Részlet a válaszból: […]vállalkozói adó alanya. A törvény nem rendelkezik külön külföldi magánszemélyről és belföldi magánszemélyről, így eltérő törvényi
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1333
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Külföldi ügyvezető díjazása

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?
Részlet a válaszból: […]személyi jövedelemadót vont le. Az ügyvezető tevékenysége szorosan kapcsolódik a társaság gazdasági tevékenységéhez, így a tiszteletdíj a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, és összegével nem kell növelni a társasági adó alapját. Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 73. számában - 2003. 12. 11.): A Számviteli Levelek 63. számában az 1318. kérdésre adott válaszunk, amelyben a külföldi ügyvezető díjazásával foglalkoztunk, Olvasónk észrevétele szerint az nem pontos, nem vettük figyelembe a Tbj-tv. 11. §-ának c) pontját, illetve 13. §-át. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Valóban nem tettünk különbséget, hogy a külföldi illetőségű ügyvezető a tiszteletdíjat munkája ellenértékeként kapja, vagy az valóban csak tiszteletdíj. A Tbj-tv. 13. §-a szerint: A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. Így amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. július 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1318
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 19 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést