A választás korlátai: egyéni vállalkozó (eva)

Kérdés: Bt. választhatja-e az evát, ha a kültag egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...bt. választása független attól, hogy a kültag egyéni vállalkozó. Az egyéni vállalkozó nem választhatja az evát, ha az adóévre vonatkozóan olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Betéti társaságból kilépő tag részére fizetett összeg könyvelése

Kérdés: A bt. egyik beltagja kilépett a társaságból. A tagi betét összege: 2 beltag együtt 20 ezer forint, 2 kültag együtt 20 ezer forint. A mérleg szerinti saját tőke 33 558 ezer forint, a mérleg szerinti tartalék összege: -3821 ezer forint, a naplófőkönyv szerinti pénzügyi eredmény 30 495 ezer forint. A taggyűlés úgy határozott, hogy a kilépő tagnak visszafizeti a tagi betétjét és az üzletrészét közös megegyezés alapján összesen 40 millió forint összegben. Hogyan könyveljük a kilépő tagnak kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...(jelen esetben: 29 737 ezer forintot). Felmerül a kérdés, hozhat-e a taggyűlés olyan határozatot, amely 3 tagot (egy beltagot és két kültagot) kizár a korábbi évek adózott eredményéből való osztozkodásból. Véleményünk az, hogy nem! A Gt. 85. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Lízingelt gépkocsi átadása a bt. beltagjának

Kérdés: 1999. június hónapban DEM alapú pénzügyi lízinggel szerzett be a bt. egy gépkocsit. 2001 áprilisában a lízingelt eszközt átadta a bt. kültagjának. Erről a lízingbeadó a szerződésmódosítással egyidejűleg számlát adott ki az eredeti értékesítési számla jóváírásával. A bt. által eddig befizetett részleteket, kamatokat a lízingbevevő a pénztárba befizette. Erről kell-e számlát kiállítania a bt.-nek, vagy a jóváíró számla és a pénztárbizonylat elégséges?
Részlet a válaszából: […] ...van szó. Az egyik: a kérdező lízingbevevő bt. elszámolásainak korrigálása, a másik pedig a lízingbeadó kft. és az új lízingbevevő (a kültag) közötti kapcsolat. A kettőt az elszámolások során nem lehet összekapcsolni. Ebből következik, hogy a bt. és a kültag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Kft. betéti társasággá alakulásakor az apport értelmezése

Kérdés: Ha kft. betéti társasággá alakul át, lehet-e a vagyoni betét teljes összege apport? Mégpedig a kft. tárgyi eszközeinek egy része? Ha igen, akkor a megmaradt tárgyi eszközökkel mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...át betéti társasággá, azzal, hogy az átalakulásról szóló közleményben a Gt. 65. §-a (2) bekezdésében felsoroltakon kívül a kültagok vagyoni betétjének összegét is szerepeltetni kell.Az átalakulásra vonatkozó számviteli előírásokat az Szt. 136-144....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban van-e egymással két bt., ha tagjai férj és feleség (az egyikben a férj a beltag és ügyvezető, a másikban a feleség, és ennek megfelelően kültag a másik)? Be kell-e jelenteni az adóhatóságnak ezt a tényt, ha a két bt. között nincs semmilyen szerződéses kapcsolat?
Részlet a válaszából: […] A konkrét esetben a férj és a feleség mindkét bt.-vel, illetve a két bt. egymással is kapcsolt vállalkozási viszonyban van. A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának b) alpontja szerint ugyanis kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó (a bt. valamelyike) és az a személy (a férj, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
8
9