Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

23 találat a megadott lakás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Befejezetlen termelés vagy értékesítés
Kérdés: 2017. június 7. napján az ingatlant építő cég adásvételi szerződést kötött a vevővel. A szerződés tárgya egy lakás, gépkocsibeálló hely és tároló. A vevő a foglalót és a meghatározott időpontokban "vételárrészletet" fizet az eladónak, amit előlegként kezeltünk, hiszen a "vételárrész" utalása fizetési időpontokhoz, és nem készültségi fokhoz kötött. A szerződés szerint az utolsó "vételárrész" megfizetésének feltétele, hogy az eladó a lakóépületre vonatkozó jogerős használatbavételi engedélyt beszerezze, a társasház-alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartási hatóság bejegyezze, a lakást és a teremgarázst az ingatlan-nyilvántartási hatóság önálló albetétként vegye nyilvántartásba, továbbá a lakás és a teremgarázs műszaki átadás-átvételére sikeresen sor kerüljön. Eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. A szerződés szerint a műszaki átadás-átvétel tervezett határideje 2018. 02. 28. Eladó a lakást a vételár teljes összegének kiegyenlítését követően átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, legkésőbb 2018. 03. 31. napján adja a vevő birtokába. Felek a szerződésben megállapodnak abban, hogy ha bármely fél késedelembe esik, kötelesek a másik félnek napi 10.000 Ft késedelmi kötbért fizetni, amelynek maximuma 30 nap. Az átadás végül 2020. 04. 14. napján történt meg. A lakás, a teremgarázs és a tároló ekkor került kiszámlázásra. Úgy gondoltuk, hogy az ingatlan bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig a befejezetlen soron tartjuk nyilván. Ezen álláspontunkat azonban megkérdőjelezi, hogy a vevő 2018 júniusában beköltözött a kérdéses lakásba. Az ingatlant építő cég a lakásra jutó rezsiköltséget 2020 áprilisában visszamenőlegesen kiszámlázta a vevőnek. Az ingatlant tehát a vevő már 2018 júniusában használatba vette arra való hivatkozással, hogy cserébe lemond a szerződésben kikötött kötbérről. Helyes-e a befejezetlen termelés soron szerepeltetni a nevezett lakás bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig, amikor a rezsi továbbszámlázott tételeiből kiderül, hogy a lakást a vevő már 2018 márciusa óta birtokba vette? Hogyan jár el helyesen az ingatlant építő társaság számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszból: […]ellenértékét, amelyet - a (2) bekezdés alapján - számla kibocsátásával kell dokumentálni.A vevőnek a kérdéses lakásba való beköltözéséből arra lehet következtetni, hogy az adásvételi szerződés szerinti feltételek az adott esetben teljesültek, tehát 2018 márciusában (legkésőbb 2018 júniusában) a vevő felé az adásvételről a számlát ki kellett volna bocsátani, és az eladást árbevételként elszámolni. Tehát nem helyes, hogy az adott ingatlant a cég befejezetlen termelésként mutatta ki 2020. 04. 14. napjáig. Valószínűsíti a rendeltetésszerű használatbavételt az is, hogy az ingatlant építő cég utólag a rezsiköltséget számlázta. (Meg kell azonban jegyezni, nem ez a meghatározó, jogcím nélkül is használhatják mások ingatlanát!)Az adásvételi szerződés szerint a lakáson kívül még gépkocsibeálló hely és tároló is eladásra kerül. Kérdés, hogy ezeket is használatba tudta venni a vevő? És mikor tudta használatba venni? Társasházon belüli lakásról, gépkocsibeálló helyről, tárolóról van szó, kérdés lehet az, hogy a többi vevő felé mikor történt a számlázás? Az adásvételi szerződés alapján elképzelhető az, hogy az eladó külön-külön számlázza a lakást, a gépkocsitároló helyet, a tárolót, a tényleges szerződés szerinti teljesítésnek megfelelően.Amennyiben a vevő által ténylegesen használatba vett lakásnál a szerződés szerinti teljesítés 2018-ban volt, akkor az ingatlant építő cég a számviteli előírásokat megsértette azzal, hogy az eladási árat 2018-ban nem számlázta. A súlyos hibát 2020-ban önellenőrzés keretében kell, hogy korrigálja mind a számviteli nyilvántartásokban, mind az adóbevallásokban. Az adásvételi szerződés szerinti teljesítésről kell az átadás-átvételi jegyzőkönyvet is felvenni 2020-ban, de a tényleges teljesítés 2020 előtti időpontjai feltüntetésével.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8280
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Lízingbe adott lakás építményadója
Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.
Részlet a válaszból: […]vagy véglegesen elutasította, vagy azt visszavonták, vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Ugyanezen paragrafus 3. pontja azt is rögzíti, hogy mi (mely jog) minősül a Htv. szerinti - adóalanyiságot keletkeztető - vagyoni értékű jognak (pl.: haszonélvezeti jog, használati jog).A tényállásból az tűnik ki, hogy a kérdéses lakás Htv. szerinti (ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett) tulajdonosa a magánszemély ügyféllel zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötő pénzügyi intézmény. Amennyiben a lízingbe adó nem járult hozzá a lízingbe vevő javára semmilyen - a Htv. szerinti - vagyoni értékű jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez (szinte bizonyos, hogy ez így van), akkor a lízingbe adó az építményadó alanya is egyben. (A lízingbe adás tényét ugyan az ingatlan-nyilvántartás tartalmazhatja, de az - mivel tény és nem jog bejegyzéséről van szó - nem eredményez az ingatlanon vagyoni értékű jogot.)Tekintettel erre a körülményre, így - még ha a helyiadó-rendelet alapján a magánszemély tulajdonos adóalany mentességet is élvez az adó alól - ez a mentességi szabály nem alkalmazható a magánszemély lízingbe vevő esetén, hiszen ő nem adóalany (nem tulajdonos és nincs vagyoni értékű joga az ingatlanon). Mindez a pénzügyilízing-konstrukció sajátosságából következik.Az építményadó-kötelezettség szempontjából irreleváns az, hogy a lízingbe vevő mint ingatlanszerző - a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől függetlenül - már a lízingszerződés megkötése okán köteles a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére. Az Itv. 3. §-ának (7) bekezdése ugyanis a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező, ingatlanok pénzügyi lízingjére vonatkozó szerződések esetén - a tulajdonszerzés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől függetlenül - a szerződés megkötésének napjához rendeli az illetékkötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8156
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Közös tulajdonú lakás értékesítésének iparűzési adója
Kérdés: A társasházunk közös tulajdonú lakást értékesített. IPA-köteles bevételnek minősül-e a nevezett bevétel, kell-e IPA-t fizetnünk utána? Amennyiben igen, mennyit?
Részlet a válaszból: […]árbevételnek a belső szolgáltatásból (a társasházban lévő ingatlanok tulajdonosainak nyújtott szolgáltatásból) származó árbevétel. A társasház közös tulajdonban lévő ingatlanjának értékesítése a vállalkozási tevékenység része. Ezért azt kell vizsgálni, hogy az ingatlan értékesítéséből eredő bevétel a Htv. 52. §-a 22. pontjában a) alpontja szerinti nettó árbevételbe tartozik-e. Ezen alpont szerinti nettó árbevétel kiindulópontja az Szt. szerinti nettó árbevétel. A tárgyi eszköznek számító ingatlan értékesítéséből eredő vételárat ugyanakkor az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7990
4. találat: Irodaként használt lakás közüzemi számlái
Kérdés: A kft. tulajdonosának a lakása a cég irodája is. A közüzemi számlák a kft. nevére szólnak. 30%-ban számoljuk el a rezsiszámlákat a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült költség szempontjából (légköbméter alapján lett a 30% megállapítva). Helyesen járunk el? A helyhez kötött telefon, illetve az otthoni internetszolgáltatás számláját hogyan lehet figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]eredményt? Ha ezt teszik, helyesen járnak el! De ez kevés! Ugyanis - ez esetben - a magánszemély tulajdonost terhelő költséget vállaltak át, és ezzel a magánszemély tulajdonos részére jövedelmet biztosítottak. Ezen jövedelem 82 százalékának számításba vételével 2017-ben 22 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell a kft.-nek fizetnie, a tulajdonosnak pedig 15 százalék személyi jövedelemadót. Ezen adók megfizetése esetén viszont a kft.-nél az adózás előtti eredményt növelni nem kell.A magánszemély telefonjának, illetve internetszolgáltatásának igénybevétele esetén arra kell törekedni, hogy a kft. a tényleges használatnak megfelelő díjat fizesse meg. Ehhez - feltételezhetően - az szükséges, hogy a szolgáltató tételes számlát adjon a havi szolgáltatásról, a tulajdonos pedig a kft.-t terhelő felhasználást számlázza le.Egyszerűbb megoldás lehet az, ha a telefont is, az internetszolgáltatást is a kft. nevére átírják, a kft. nevére érkezzenek a tételes számlák, és a kft. számlázza tovább a tulajdonost terhelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7493
5. találat: Lakásvásárlásra felvett hitel átvállalása
Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?
Részlet a válaszból: […]NGM-rend.).A kérdés szerint lakásvásárlásra felvett hitel még vissza nem fizetett összegének átvállalásáról van szó. A lakáscélú támogatásnak a hivatkozott feltételeit a hitel folyósításakor a hitelintézet vizsgálta, a vételárat igazolja (a 30 százalék ellenőrizhető!), a korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét a munkaviszony megszűnésekor - az Art. szerint - kiadott igazolás, vagy ennek hiányában a magánszemély nyilatkozata igazolja.A lakásépítés támogatáskénti elszámolásának feltétele az is, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg 2016. augusztus 1-jétől az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.3.4. pontjában (korábban a 12/2001. Korm. rendeletben) meghatározott igényt.A méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően- egy-két személy esetében legfeljebb három szoba,- három-négy személy esetében legfeljebb négy szoba,- minden további személy esetében egy szobával nő a lakásigény mértéke.Véleményünk szerint a méltányolható lakásigényt a lakásvásárlásra felvett hitel átvállalásának időpontjában indokolt vizsgálni, mivel ezzel az időponttal történik az átvállalt hiteltartozásnak a munkáltatónál történő rögzítése (könyvelni a személyi jellegű egyéb ráfordítások között kell a hitelintézettel szembeni kötelezettségkénti kimutatással: T 559 - K 4791, még akkor is, ha a pénzügyi rendezés az átvállalással egyidejűleg megtörténik: T 4791 - K 384). A méltányolható lakásigénynek való megfelelés szabályait az NGM-rend. 3. §-a részletezi.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.3.2. pontja a támogatás adómentességének további feltételeit tartalmazza.A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató - az adott esetben - a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig rendelkezik az NGM-rend.-ben meghatározott igazolásokkal, elsősorban a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készített okirat másolatával (ennek hiányában a munkáltató által elvégzett vizsgálat eredményével), a támogatás összege és a vételár arányára vonatkozó feltételnek való megfeleléssel, a munkavállaló lakástulajdonának igazolásával stb.Ha a munkáltató által átvállalt hitel összege nem haladja meg a vételár 30 százalékát, maximum (a korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatással együtt) 5 millió forintot, a munkáltató rendelkezik a szükséges igazolásokkal, a folyósítás (az átvállalás) éve 2016 (vagy azt követő évek), akkor a támogatás a magánszemély szempontjából adómentes juttatásnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7118
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6. találat: Értékesítésre váró lakás bérbeadása
Kérdés: A társaság a készletek között tartja nyilván az értékesítésre váró megmaradt két lakást a hozzá tartozó telekhányaddal együtt, valamint a megmaradt gépkocsibeállót. A piaci érték csökkenése miatt már értékvesztést számolt el. 2014. év közepétől, illetve 2015. év elejétől a két lakást bérbe adta, fenntartva az értékesítési szándékot. Az átmeneti hasznosítás miatt át kell-e sorolni a lakásokat az árukból a tárgyi eszközök közé? Ha igen, az átsorolást a jelenlegi könyv szerinti értéken kell végrehajtani?
Részlet a válaszból: […]mérlegfordulónapra vonatkozóan - kell végrehajtani.A kérdés szerinti két lakás használata, rendeltetése a bérbeadással megváltozott (akkor is, ha az értékesítési szándék továbbra is fennáll), tehát az átsorolást végre kell hajtani. A 2014. év közepétől bérbe adott lakásnál legkésőbb 2014. december 31-ével (a 2014. évi számviteli beszámoló elfogadása után önellenőrzés keretében), a 2015. év elejétől bérbe adott lakásnál legkésőbb 2015. december 31-ével. Az átsorolást az átsorolás időpontjában meglévő könyv szerinti értéken (bekerülési érték csökkentve a már elszámolt értékvesztés összegével) kell végrehajtani, a lakások, illetve a telekhányadok értékének az áruk közül az épületek (épületrészek), illetve a telkek közé történő átvezetésével.Ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6701
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Lakás üdülés céljára
Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de - szerintünk - nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszból: […]épület üzemeltetésével kapcsolatos költségeket (fűtés, világítás, víz- és csatornadíj, takarítás, közös költség), az épület használatát szolgáló eszközök terv szerinti értékcsökkenési leírását, azok javításának, karbantartásának, az ágyneműk mosatásának stb. költségeit,- az étkeztetés, az étel-ital, a főzés stb. költségeit.A felsoroltak számlázott ellenértékét áfával növelten kell költségként elszámolni. A bérként kifizetett összegeket terhelő járulékokat is a költségek között kell számításba venni.Eldöntendő kérdés, hogy az épület (az üdülő) használatát térítés nélkül vagy térítés ellenében bocsátják az üdülni vágyók rendelkezésére. Ha térítés ellenében, akkor mennyi legyen a térítési díj, a térítési díj fedezni fogja-e az épület fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos költségeket vagy nem?Az üdülővel kapcsolatos költségeket elkülönítetten (legalább 3 számlán) a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Amennyiben az üdülőt igénybe vevők térítést nem fizetnek, a személyi jellegű kifizetések között az üdülővel kapcsolatosan elszámolt összes költség 1,19-szeresét adóalapnak tekintve 16 százalék személyi jövedelemadót, 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell bevallani, elszámolni és megfizetni, az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján. (Egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet.) Azonban ez esetben is az üdülőt igénybe vevőknek kell az idegenforgalmi adót megfizetniük.Amennyiben az üdülőt igénybe vevők térítést fizetnek, azt a cégnek az áfa felszámításával számláznia kell. (Az előzetesen felszámított és le nem vonható áfaként elszámolt áfa - áfával történő számlázás esetén - arányosítással levonható lehet, ha megfelelő vetítési alapot lehet hozzárendelni, például a ténylegesen igénybe vett napok és az éves szinten igénybe vehető összes napok számának aránya.)A kiszámlázott térítési díj - áfa nélküli - összegét árbevételként kell elszámolni. Amennyiben az így elszámolt árbevétel kevesebb, mint az üdülővel kapcsolatos összes költség, a különbözetet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6346
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Eladásra épített lakás átminősítése
Kérdés: A társasházakat építő kft. egy általa épített, eladásra szánt lakást, amelyhez garázs és kiépített parkoló is tartozik, átminősíttetett irodává. A vevő visszalépése után úgy döntött, hogy megtartja az ingatlant, és saját maga hasznosítja irodaként, illetve raktárként. Az átminősítés 2013-ban megtörtént. Ehhez az ingatlanhoz felhasználhatja-e a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Az átminősítéshez kapcsolódik-e áfafizetési kötelezettség? A saját hasznosítás miatt pedig pótlólagos illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]lakás, garázs, parkoló bekerülési értékét külön-külön a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben átvezetni. (Ez utóbbi esetben a saját termelésű készletek értékét is ki kell vezetni a könyvekből.)Ha a fentiek szerint jártak el (könyveltek), a 2013. évi átminősítést követő rendeltetésszerű használatbavételkor a beruházási számláról az eszközöket át kell vezetni a tárgyi eszközök közé:- a telket a telek számlára,- az irodát (ha az nem az egész épület, akkor épületrészként) az épületek közé,- a garázst, a parkolót az egyéb építmények közé.Az átvezetést követően meg kell határozni az előbbi eszközök (a telek kivételével) terv szerinti értékcsökkenési leírását a várható hasznos élettartam, az esetleges maradványérték figyelembevételével.A fenti számviteli elszámolás mellett a 2012-ben vagy korábban képzett fejlesztési tartalék az iroda, a garázs, a parkoló beruházási számlára történő átvezetéséhez kapcsolódóan feloldható, mivel olyan beruházást valósítottak meg (a telek kivételével), amely beruházás nem tartozik a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerint tiltott beruházásnak.Feltételezzük, hogy a kft. az általa épített épület (lakás) bekerüléséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte. A 2013. évi átminősítés során valójában olyan termékértékesítés valósul meg, ami az Áfa-tv. 10. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6141
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Bérelt lakás a munkavállalóknak
Kérdés: A kft. lakásokat bérel, munkavállalóit itt helyezi el azokon a napokon, amikor munkavégzés van. A munkahely és a lakóhely távolsága, illetve a munkaidő-beosztás miatt nem megoldható a napi hazajárás. Egy-egy lakásban több munkavállaló is lakik. Tekinthető-e munkásszállásnak az ilyen lakás, akkor is, ha a munkáltató nem kér lakbért? Felmerül-e akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából. Az Szja-tv. szerint munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van. A lakás - az előbbiekből következően - tehát akkor tekinthető munkásszállásnak, ha azon belül lakóhelyiségenként (azaz szobánként) legalább kettő a kft.-vel munkaviszonyban lévő munkavállaló elhelyezésére szolgál, ha abban szobánként legalább két főt helyeznek el, olyan munkavállalókat, akiknek nincs (sem állandó, sem ideiglenes) lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van (ahol a munkaszerződése szerint munkavégzésre kötelezett). Az Szja-tv. 1. számú melléklete[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4892
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
10. találat: Lakásfenntartás áfája
Kérdés: A cég bérel egy lakást a társasháztól, amelyet irodaként kíván használni. A tulajdoni lapon lakóingatlan szerepel. A cég székhelye máshol van. A kérdésem az, hogy a bérelt lakásban lévő iroda fenntartási, karbantartási költségei, valamint a hozzá kapcsolódó rezsiszámlák áfatartalma levonhatók-e? Át kell-e minősíteni vagy bejelenteni az önkormányzathoz? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszból: […]felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó, továbbá - a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó. Bár a törvény felújításról szól, az Áfa-tv. vonatkozó rendelkezéseinek többször megjelent értelmezése alapján (Számviteli Levelek 230. számában a 4758. kérdésre, illetve a 235. számban a 4868. kérdésre adott válaszokban kifejtett módon) a bérelt lakásban lévő iroda állagmegóvásának, fenntartásának, karbantartásának a költségeit, a beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított áfa sem vonható le. Mit tehet a kérdező? Amíg a tulajdoni lapon lakóingatlan szerepel, addig csak annyit, hogy a beszerzések áfáját a bekerülési érték részének tekinti, illetve a szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját is költségként számolja el. Egyetlen lakásnak a bérelt irodakénti használata nem feltétlenül indokolja az átminősítést, még a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4886
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 23 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést