124 cikk rendezése:
51. cikk / 124 Lakóingatlan építése bérbeadás céljából
Kérdés: A belföldi áfaalany társaság telket vásárol, majd alvállalkozók és saját maga közreműködésével lakóingatlant kíván építeni, amit majd piaci áron az ügyvezető bérelni fog. Mikor kell az APEH-nál bejelenteni, hogy az ingatlant áfásan szeretné bérbe adni? Az építkezés közben az alvállalkozók fordított adózás alá eső számlákat fognak kiállítani, viszont lesz saját névre termékbeszerzés is, amelyet áfával fognak számlázni. Ezen áfaösszeg az építkezés során levonásba kerülhet-e? Akkor is, ha még nem döntötte el, hogy a bérbeadás áfás lesz vagy áfamentes? Ha tárgyi adómentesen adja bérbe, akkor az egész lakóingatlan önköltsége után fizetni kell a 25% áfát, ugyanakkor nem helyezhet levonásba semmit? Vagy nem kell az egészre felszámítani az áfát, de az anyagra visszaigényelt áfát utólag vissza kell fizetni? Egy későbbi értékesítés során hogyan alakul az ingatlanértékesítés áfája?
52. cikk / 124 Lakóingatlan bérbeadása, önköltségszámítás
Kérdés: Intézetünk egészségügyi szolgáltatást végez. Kapacitásának kihasználása, továbbá az ellátás színvonalának emelése érdekében bérbeadást végez. Nem lakóingatlan bérbeadása esetén kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni?
53. cikk / 124 Előszerződés alapján előleg, végszámla másnak
Kérdés: Ingatlanépítéssel foglalkozó cég előszerződést kötött "A" céggel lakóingatlan adásvételéről. Az értékesítendő lakás az előszerződés időpontjában szerkezetkész állapotban volt. A felek megállapodtak az átadás időpontjában, és abban, hogy a vevő a vételárat részletekben fizeti ki. Az előszerződésben a vevő lehetőséget kapott arra, hogy a végleges adásvételi szerződésben maga helyett más személyt jelöljön ki. A vevő ("A" cég) bejelentette, hogy a szóban forgó ingatlant egy harmadik személy fogja megvásárolni. Az előszerződés szerint az eladó több előlegszámlát bocsátott ki, a végszámlát viszont az új vevőnek kell kiadnia. Hogyan számoljuk el a fenti ügyletet? Mi legyen az előlegszámlák sorsa? Kell valamilyen megállapodás a három részvevő fél között?
54. cikk / 124 Vagyonadó – nagy értékű vagyontárgyak adózása
Kérdés: Kell-e 2010. január 1-jétől ingatlanok utáni vagyonadót fizetnie a következő magánszemélyeknek? 1. "Z" magánszemély 35 millió forint forgalmi értékű ingatlanban 50%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik (az ingatlanon egy családtagjának holtig tartó haszonélvezeti joga van), és tényleges lakóhelyéül nem szolgál az ingatlan? 2. "X" magánszemély (75 éves nyugdíjas) egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan holtig tartó haszonélvezője (itt van az állandó lakcíme), de életvitelszerűen valójában – a 100%-os tulajdonában lévő – 10 millió forint forgalmi értékű üdülője szolgál lakóhelyéül? 3. "Y" magánszemély (65 éves, aktív dolgozó nyugdíjas) egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan 100%-os tulajdonosa (melyben életvitelszerűen nem lakik, annak ellenére, hogy az az állandó lakcíme), valójában egy 25 millió forint forgalmi értékű – 100%-os tulajdonában lévő – üdülőből (2009-ben) családi házzá átminősített ingatlanban lakik? 4. "W" magánszemély egy kft. 100%-os egyszemélyes tulajdonosa. A kft. 90%-os tulajdonában van egy 30 millió forint forgalmi értékű és 50%-os tulajdonában van egy másik 50 millió forint forgalmi értékű ingatlan?
55. cikk / 124 Eladásra vásárolt ingatlan költségei
Kérdés: Az ingatlanforgalmazással foglalkozó társaság használt lakóingatlant vásárolt magánszemélytől továbbértékesítés céljából. A lakással kapcsolatban havonta a társaság kifizeti a közüzemi díjakat és a közös költséget. Ezek a költségek a lakóingatlan bekerülési értékét képezik, vagy elszámolhatók a társaság folyó évi költségei között?
56. cikk / 124 Légkondicionáló a bérleményben
Kérdés: A kft. lakást bérel iroda céljára magánszemélytől. A kft. 2008-ban légkondicionáló berendezést vásárolt és szereltetett be a lakásba, amelyet saját beruházásként számolt el, aktivált, az időarányos értékcsökkenési leírást elszámolta, az áfát visszaigényelte. Helyes-e az elszámolás, jogos-e az áfa visszaigénylése?
57. cikk / 124 Lakás értékesítése részszámlával
Kérdés: A társaság lakóingatlanokat épít. 2009. június 29-én eladott egy lakást, amely ekkor szerkezetkész állapotban volt. Az adásvételi szerződést benyújtották a Földhivatalhoz. A szerződés szerint a vételárból 15 millió forintot a vevő június 30-án kifizetett. Az eladó erről az összegről részszámlát bocsátott ki, amelyben 20%-os áfakulcsot alkalmazott. A lakás-használatbavételi engedélyt legkésőbb októberben kapják meg. A vételár fennmaradó részének megfizetése a lakás átadásának a feltétele. Milyen áfakulccsal adózik ezen fennmaradó vételárrész, tekintettel arra, hogy a szerződést július 1-je előtt benyújtották a Földhivatalhoz?
58. cikk / 124 Egyéni vállalkozáshoz használt tárgyi eszköz
Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki kizárólag ingatlan (épület) bérbeadásával kíván foglalkozni (áfaalany) mint magánszemély, teljes egészében banki hitelből vásárolt lakóingatlant. Az adásvételi szerződésben – ingatlanszakértő által becsült módon – külön-külön szerepel a lakóépület, a telek és egy 50 m2-es melléképület. Ezt a melléképületet akarja a magánszemély egyéni vállalkozásába bevinni, és bérbeadás útján hasznosítani. Véleménye szerint a költségek (ideértve a kamatráfordítást is) a becsült értékek arányában megoszthatók és elszámolhatók az egyéni vállalkozásban. A melléképületet a bérbe vevő kft. alakítja át, számolja el annak a költségeit, a megállapodás alapján, mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást. Az átalakítás során biztosítva lesz az elkülönült áram, víz, fűtés és egyéb működéssel kapcsolatos költségek mérése. Ezen költségeket vagy a bérbeadó fizeti és számlázza tovább, vagy a mérők a kft. nevére kerülnek, és így azt közvetlenül a kft. rendezi. Helyes a fenti gondolatmenet?
59. cikk / 124 Bérbeadás céljából épített lakás áfája
Kérdés: Az Áfa tv. 125. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a 124. § (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett esetekben igazoltan egészében vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a b) pontban említett szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be, az előzetesen felszámított áfája levonható. Tehát, ha egy cég az általa épített lakásokat a használatbavételt követően túlnyomórészt bérbe adja – áfásan –, abban az esetben az építés költségeinek az áfáját visszaigényelheti-e? Beruházásként kell kimutatni a leendő lakás építési költségeit, vagy anyagjellegű ráfordításként? Az építkezés folyamatában vissza lehet igényelni az áfát?
60. cikk / 124 Ingatlanszerzés adókötelezettsége
Kérdés: Hogyan kell meghatározni az ingatlanértékesítésből származó bevétel alapját akkor, ha az adásvételi szerződésben lakóingatlan és gazdasági épület szerepel? A tulajdoni lap szerint van gazdasági épület az ingatlanon. A tulajdonos örökléssel jutott az ingatlanhoz 1995-ben és 2005-ben. Az 1995-ös illetékkivetés elveszett, a 2005-ös illetékkivetésen azonban csak lakástulajdon szerepel, amelynek a szerzési ideje már meghaladta az 5 évet. Alkalmazható-e ilyen esetben az a módozat, hogy csak a gazdasági épület értékét tekintjük bevételnek, és mivel meghatározhatatlan a szerzéskori érték, a 75%-át tekintjük költségnek, és ezeket az értékeket valljuk be?
