205 cikk rendezése:
141. cikk / 205 Társaságok egymásban való tulajdonszerzése
Kérdés: Az adott társaság "A" kft., amelynek a tulajdonosa "B" kft. A "B" kft. tulajdonosa "C" természetes személy. Üzletrész átruházása címén az "A" kft. megvásárolja "C"-től a "B" kft. üzletrészét. A tranzakció eredménye: "A" kft. tulajdonosa "B" kft.-nek, a "B" kft. pedig tulajdonosa az "A" kft.-nek. Lehetséges ez a felállás?
142. cikk / 205 Kapcsolt vállalkozás (tagi kölcsön)
Kérdés: Végigolvasva a Számviteli Levelekben a tagi kölcsön témakörben feltett kérdéseket, a következő felvetésre nem találtam egyértelmű választ. Egy vállalkozás kamatmentes tagi kölcsönt nyújt leányvállalatának. Ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó szabályozást? (Tao-tv. 18. §)
143. cikk / 205 Kapcsolt vállalkozás, konszolidáció
Kérdés: Két cég tulajdonosi szerkezete a következő: Megnevezés Alma Kft. Körte Kft. X. Y. 61% A. B. 39% X. Y.-né 61% A. B.-né 39% Kérdés, hogy 2008. január 1-jétől kapcsolt feleknek minősülnek-e a cégek a közeli hozzátartozói viszony alapján? Lesz-e év végén konszolidáltbeszámoló-készítési kötelezettsége a két cégnek? A társasági adóról szóló törvény értelmében a két cég közötti szerződésekre kell-e szokásos piaciár-nyilvántartást vezetni?
144. cikk / 205 Beolvadás esetén a beolvasztó társaság üzletrészszerzése
Kérdés: Kedvezményezett átalakulás keretében az anyavállalat (B. kft.) 100%-os tulajdonában lévő leányvállalata (az A kft.) beolvad a tulajdonos B. kft.-be. A beolvadáskor megváltozik-e B. kft. tulajdonosi szerkezete? Továbbra is két magánszemély lesz a tulajdonosa B. kft.-nek, vagy a B. kft. is tulajdoni hányadot szerezhet, illetve kötelező-e saját üzletrészhez juttatni B. kft.-t? Ha igen, minek az arányában? Ha igen, akkor az így megszerzett saját üzletrész felosztható-e a két magánszemély tulajdonos között? Van-e ennek szja-vonzata? Ha nem kötelező a B. kft.-nek a tulajdonosi struktúrában részt vennie, el kell-e, illetve hogyan kell (lehet) elszámolni vele, mint megváló taggal?
145. cikk / 205 Garanciális javítások áfája
Kérdés: Társaságunk a leányvállalatunk által gyártott ipari hősugárzókat forgalmazza. A garanciális kötelezettség társaságunkat terheli. A garanciális javításokat részben magunk végezzük, részben külső partnerekkel végeztetjük. Ezeket a költségeket nem számlázzuk tovább a gyártónak. 2007. december 31-e előtti időszakban levonhattuk-e a garanciális javításokkal kapcsolatos szállítói számlák áfáját?
146. cikk / 205 Szokásos piaci ár meghatározása, nyilvántartása
Kérdés: A "piaci ár nyilvántartásával" kapcsolatos kérdésem a következő: "A" vállalat: anyavállalat, "B" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat többségi részesedéssel bír, "C" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat 50%-os részesedéssel bír. Üzleti kapcsolatban a két leányvállalat áll termékértékesítés, illetve nyújtott szolgáltatás tekintetében. A "piaci árnyilvántartási kötelezettség" a fenti esetben kire vonatkozik?
147. cikk / 205 Működési támogatások illetékfizetése
Kérdés: 2007. 11. 09-én az APEH hírlevelében megjelent (PM Szakállamtitkár 15918/2007/1 – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559371322) állásfoglalásban többek között az alábbiakat olvastam: A különféle "működési támogatások", végleges pénzeszközátadások illetékjogi megítélésénél is érvényesül az az általános polgárjogi jogelv, hogy az ügyleteket tartalmuk szerint kell megítélni. Ez a kategória sok tranzakciót (például az anyavállalat által a leányvállalat működését segítő ajándék, állami támogatás stb.) fedhet le. Közömbös tehát a megnevezés, ha az ügylet tartalmi szempontból ajándékozásnak minősül! Kérdésem a következő: Amennyiben a működési támogatást alapítvány vagy egyéb társadalmi szervezet kapja működése finanszírozásához állami vagy nem állami (pl. vállalkozói) szférából, akkor az ugyanúgy illetékköteles, mintha azt egyéb gazdálkodó kapná? A kérdés azért aktuális, mert pl. hajléktalanok szociális ellátását végző alapítvány (amely kiemelten közhasznú) forrásait csak a közszférából kapja normatíva alapján, illetve mivel önkormányzat helyett lát el közfeladatot, az önkormányzat is nyújt nem normatívnak minősülő támogatást. A teljes működési támogatási bevétele után kötelezett illetéket fizetni? Hogyan kell helyesen eljárni azoknál a társadalmi szervezeteknél, amelyeknél pl. vállalkozók nyújtanak támogatást; a támogatás célja a társadalmi szervezet működésének finanszírozásához való hozzájárulás? Érvényesülhet-e a társadalmi szervezeteknél ezen a területen az illetékmentesség, illetve milyen kritériumok teljesítése esetén?
148. cikk / 205 Kapcsolt vállalkozás értelmezése
Kérdés: A társaság tulajdonosi szerkezete a következő (a tulajdonosok között magánszemély nincsen): "A" 35%, "B" 32,2%, "C" 12,9%, "D" 9,6%, "E" 6,4%, "F" 3,9%. (A tagok és azok magánszemély tulajdonosai egymásban nem tulajdonosok.) A társasági szerződés a vállalkozás működésének legfontosabb jellemzőit – tag kizárása, társasági szerződés módosítása, ügyvezető, FB-tag, könyvvizsgáló megválasztása, üzleti terv, éves beszámoló elfogadása stb. – háromnegyedes szótöbbséghez köti. Helyesen jár-e el a társaság, ha "A" és "B" tulajdonost a számviteli beszámolóban – a számviteli törvény alapján – kiemeli a kapcsolt vállalkozások között, míg a társaságiadó-törvény alapján úgy ítéli meg, hogy társasági adó szempontjából egyik tulajdonossal sincs kapcsolt vállalkozási viszonyban? A törvényalkotókat milyen eltérő cél vezette, hogy a számviteli és az adótörvény szerinti fogalmak különböznek egymástól?
149. cikk / 205 Kapcsolt vállalkozás értelmezése
Kérdés: Az alábbi társaságok kapcsolt vállalkozási viszonyainak meghatározása a Tao-tv. és az Szt. szempontjából: Társaságok és tagok tulajdonosi arányai, % Tagok/Társaságok "X" Kft. "Y" Kft. "Z" Zrt. "A" magánszemély 45 16,33 "B" magánszemély 45 16,33 "C" magánszemély 10 "D" magánszemély 16,33 "A" külföldi társaság 51 50 "X" Kft. 50 További információk: A magánszemélyek között nincs rokoni kapcsolat. – "Y" Kft.-ben "C" magánszemély egyedüli ügyvezető. – "Y" Kft.-ben "A" magánszemély felügyelőbizottsági tag. – "Z" Zrt.-ben "A" és "B" magánszemély felügyelőbizottsági tagok.
150. cikk / 205 Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár
Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
