Találati lista:
141. cikk / 214 Szokásos piaci ár nyilvántartása
Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást készítenie, vagy vonatkozik rá az a kitétel, hogy nem kell nyilvántartást vezetnie annak az adózónak, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik?
142. cikk / 214 Védjegy bérbeadása
Kérdés: "A" társaság, mint védjegyjogosult, szerződés alapján a védjegyet egészében, határozott időre bérbe adja "B" társaságnak védjegyhasználati díj jogcímen. Az így számlázott díj – véleményünk szerint – áfaköteles. Minősíthetjük ezt közvetített szolgáltatásnak? Társasági adó szempontjából figyelembe kell-e vennünk, hogy az "A" és "B" társaságok 100 százalékos tulajdonú leányvállalatai ugyanazon anyavállalatnak?
143. cikk / 214 Promóciós célra megrendelt termékek
Kérdés: A társaság fényforrások, lámpatestek forgalmazásával foglalkozik. Az anyavállalat az új termék bemutatása céljából a promóciós célra megrendelt termékeket számlázza leányvállalata felé. A magyar társaság az így behozott termékeket marketingcélból juttatja el üzleti partnereihez. Az egyedi értékük alapján az 5000 forintot nem meghaladó termékekért ellenértéket nem számít fel. Tekinthetők-e az üzleti partnerek részére átadott termékek árumintának 2010 előtt, illetve 2010-től? Milyen bizonylatot kell kiállítani a termékmintát átvevő üzleti partner felé?
144. cikk / 214 Közvetített szolgáltatás önrevízióval?
Kérdés: A külföldi cég magyarországi leányvállalata kizárólag csak az anyavállalat részére végez Magyarországon marketingtevékenységet. A leányvállalat gazdálkodásának felülvizsgálata során kiderült, hogy az anyavállalatnak kiszámlázásra kerülő marketingszolgáltatás nagymértékben tartalmaz közvetített szolgáltatásokat is, de ezek a közvetített szolgáltatások nem kerültek külön kiszámlázásra. Miután ez jelentős helyi iparűzésiadó-különbözetet jelentene, a leányvállalat szeretné, az elévülési idő adta lehetőséget kihasználva, 5 évre visszamenőleg önrevíziózni a helyi iparűzési adót. Lehetséges 5 évre visszamenőleg az összes közvetített szolgáltatást tartalmazó számlát sztornírozni és újraszámlázni?
145. cikk / 214 Magánóvoda költségei
Kérdés: Németországi anyacég Magyarországra küldött (kiküldetési szerződéssel) munkavállalójának gyermeke magánóvodába jár. Ennek költségét az óvoda az anyacégnek számlázza, az anyacég pedig a leányvállalatra terheli át. Elszámolható-e a költség, illetve milyen számviteli és adózási következményei vannak?
146. cikk / 214 Negatív saját tőkéjű leányvállalat konszolidációja
Kérdés: Az első konszolidálásba be lehet-e (kell-e) vonni teljes körű konszolidálással megvásárolt többségi tulajdonú leányvállalatot, ha a saját tőkéje negatív? Bevonás esetén az eszközoldalon aktív konszolidációs különbözet, a forrásoldalon negatív kisebbségi részesedés keletkezik. Vagy ez esetben marad a könyv szerinti értéken a befektetés?
147. cikk / 214 Szokásos piaci ár nyilvántartása
Kérdés: "A" anyavállalatnak van "B" leányvállalata. "B" szintén anyavállalata 100%-ban "C" és "D" leányvállalatnak. Kérdés, hogy "C" és "D" egymással kapcsolt vállalkozás-e, kell-e a kettőjük között kötött szerződések alapján transzferár-dokumentációt készíteni? "B" anya és "C" leánya között van szerződés. "B" készít dokumentációt "C"-nek is, kötelezettsége a dokumentáció elkészítése?
148. cikk / 214 Végleges pénzeszközátadás külföldi leányvállalatnak
Kérdés: Magyarországi anyavállalat romániai leányvállalatának szeretne forrást juttatni vagy pénzátadással, vagy követeléselengedés útján. A kettős adóztatásról szóló egyezmény vonatkozik-e (ha igen, melyik cikke) az ügyletre? Társasági és különadó szempontjából hogyan kell kezelni?
149. cikk / 214 Magyar munkavállalók külföldön
Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
150. cikk / 214 Társaságok egymásban való tulajdonszerzése
Kérdés: Az adott társaság "A" kft., amelynek a tulajdonosa "B" kft. A "B" kft. tulajdonosa "C" természetes személy. Üzletrész átruházása címén az "A" kft. megvásárolja "C"-től a "B" kft. üzletrészét. A tranzakció eredménye: "A" kft. tulajdonosa "B" kft.-nek, a "B" kft. pedig tulajdonosa az "A" kft.-nek. Lehetséges ez a felállás?
