Nem kötelező a konszolidált beszámoló, kell-e könyvvizsgálat?

Kérdés: Könyvelőirodánk többségében német tulajdonú vállalatok könyvelését végzi. Az egyik ügyfelünknél felmerült a kérdés, hogy a 2026. évi beszámolót szükséges-e könyvvizsgáló által is ellenőriztetni. 2025 folyamán a német illetőségű anyacég tulajdonosi szerkezete megváltozott, és azt az információt kaptuk, hogy mostantól a magyar leányvállalat a jövőben bekerül a konszolidációba. Ugyanakkor ez a konszolidált beszámoló kizárólag belső használatra készül, mivel az anyavállalat a helyi szabályozás alapján nem köteles konszolidált beszámolót készíteni és közzétenni. A magyar társaság az Szt. előírásai alapján (mérete, árbevétele és átlagos statisztikai létszáma szerint) egyébként nem tartozik könyvvizsgálati kötelezettség alá. Kérdésem az, hogy a könyvvizsgálati kötelezettség megítélése szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a konszolidált beszámoló kizárólag belső használatra készül? Ebben az esetben is fennáll-e a könyvvizsgálati kötelezettség, vagy csak akkor lenne kötelező a könyvvizsgálat, ha a konszolidált beszámolót jogszabály alapján kellene elkészíteni és közzétenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírásai azon vállalkozásokra vonatkoznak, akiknek jogszabályi előírás alapján összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készíteni, és azt letétbe kell helyezni, közzé kell tenni.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Hibás alapítói határozat feltöltése a beszámolónál

Kérdés: 2025. évre vonatkozóan az OBR rendszerébe hibás alapítói határozatot töltöttem fel. A beszámoló, a kiegészítő melléklet és a független könyvvizsgálói jelentés hibátlanul lettek feltöltve, csak az alapítói határozatból véletlenül nem a végleges verzió. Ilyenkor az egész beszámolót passziváltatni kell? Mivel azt olvastam, hogy csatolmányok cseréjére nincs lehetőség, kivéve a könyvvizsgálói jelentés. Ha passziváltatom a beszámolót, akkor automatikusan a mellékletek is passziválásra kerülnek? Tehát fel tudom tölteni újra a helyes alapítói határozattal együtt? Illetve azt olvastam, hogy a cégbejegyzésre jogosult képviselőnek kell nyilatkoznia a javításról, ennek birtokában lehet a passziválást elindítani. A gyakorlati teendőkről és folyamatról szeretnék információt kapni, hogy mit kell az OBR felületén ilyenkor csinálni, és milyen plusznyilatkozattal kell még rendelkezni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet (a továbbiakban: rendelet) írja elő, hogy milyen esetekben van lehetőség a beszámoló cseréjére,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címke:

Kötelező-e a kiegészítő melléklet sportegyesületnél?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető közhasznú besorolással nem rendelkező sportegyesület mérlegbeszámolójához kötelező-e kiegészítő mellékletet készíteni? Amennyiben igen, milyen módon csatolható a közzétett beszámolóhoz?
Részlet az állásfoglalásából: […] A sportegyesület civil szervezet, és mint ilyen a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik. A Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bekezdései alapján a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címkék:  

Korrigálható-e a hibásan közzétett beszámoló?

Kérdés: Adott egy társaság, amelynek a beszámolóját és az azt jóváhagyó határozatát a könyvelőjük helytelenül tette közzé, nem a végleges taggyűlési határozata került közzétételre a könyvelő hanyagságából adódóan. A társaság kiva hatálya alá tartozott, a könyvelő a tervezetet tette közzé, melyben még esetleges osztalék jóváhagyása szerepelt. A végleges beszámolóban és határozatban azonban a tulajdonosok nem döntöttek jóváhagyott osztalékról. A helytelenül közzétett határozatot már nem lehetett visszahívni, az egyéves határidőből kiesett a társaság, mikor szembesült a hibásan közzétett adatokról. Mivel a társaság az osztalékot nem hagyta jóvá, beszámolójában sem vezette át azt. A kivaalapot következő évben nem növelte meg a jóváhagyott osztalékkal. Miként lehet a helytelenül közzétett beszámolót korrigálni, ha a visszahívására már nincs lehetőség, és nem a végleges taggyűlési határozatok kerültek közzétételre? A hatóságok előtt elégséges a ténylegesen aláírt taggyűlési határozatok bemutatása ez esetben, vagy mi a helyes eljárás, ha a könyvelő téves határozatot tesz közzé?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet (7) és (7b) bekezdése alapján nincs lehetőség a beszámolónak a céginformációs szolgálat honlapjáról...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 8.
Kapcsolódó címke:

Iskola beszámolójának közzététele

Kérdés: Adott egy közhasznú nonprofit kft., amelynek a tagjai magánszemélyek. A közhasznú kft. fenntartóként finanszírozza külön adószámmal rendelkező iskoláját, amely így külön beszámolót és bevallásokat készít. Az iskola beszámolóját közzé kell-e tenni, ha igen, akkor hol, mikor, milyen formában?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerinti iskola a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek közé tartozik. Ez esetben a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a szerinti előírásokat kell a nyilvánosságra hozatallal, a letétbe helyezéssel, a közzététellel kapcsolatosan figyelembe venni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 8.
Kapcsolódó címke:

Összeolvadásnál határidőn belül nem nyújtják be a vagyonmérleget

Kérdés: Három cég összeolvadásáról folytattak tárgyalást a tulajdonosaik 2024-ben. A 2024. 06. 30-ai fordulónappal elkészült vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek könyvvizsgálatot követően jóváhagyásra kerültek. A fenti dokumentumok alapján meghozták a cégek vezetői az összeolvadásról a döntést, melyben az összeolvadás dátumát 2024. 12. 31. napjában határozták meg. A számviteli törvény 136–144. §-a alapján az átalakuló társaságoknak az átalakulás napját követő 90 napon belül letétbe kell helyezni a cégbíróságnál a végleges vagyonmérleget, végleges vagyonleltárt, illetve ugyanezen határidőn belül a számviteli törvény szerinti beszámolót közzé kell tenni az átalakulással megszűnő jogelőd társaság(ok)nak. Kérdésünk arra irányul, hogy milyen jogkövetkezményei lehetnek annak, ha a 90 napos határidőt nem tudják tartani, és az átalakulási végleges vagyonmérleget nem nyújtja be határidőben a vállalkozás? Azonosak a következmények a normál éves beszámolóleadási határidő elmulasztásával, vagy vannak speciális jogkövetkezmények ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 141. § (1) bekezdésének előírása szerint az átalakulás napjával, az átalakulás napját követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni, és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvezetőváltás esetén a beszámoló aláírója

Kérdés:

Nonprofit társaságnál ügyvezetőváltás történik 02. 28. nappal. Az előző évi beszámoló elkészítése még folyamatban van, előreláthatóan március végén kerül aláírásra és elfogadásra. A 12. 31. fordulónappal készített beszámolót a következő év 03. 31-én az előző vagy az újonnan megválasztott ügyvezető írja alá?

Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 20. §-ának (6) bekezdése szerint az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.A kötelező aláírás azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. március 20.
Kapcsolódó címke:

Letéti számlára fizetett készpénz bankköltsége

Kérdés: Az ügyvéd letétet fogad el készpénzben, amit betesz a bankba a letéti számlájára. Ezért az ügyletért a bank jelentős összegű bankköltséget számol fel. Ha a szerződés szerint a banki költség a letétet adó költsége, akkor ez a tétel számlázandó-e, ha igen, milyen áfával? Vagy az ügyvéd követelésként kezeli az ügyféllel szemben, és ő megtéríti ezt az összeget?
Részlet az állásfoglalásából: […] A letéti szerződésben kell meghatározni, hogy a letéttel kapcsolatos bankköltséget az ügyfél a felmerüléskor fizeti meg az ügyvédnek, vagy a letét megszüntetésekor az ügyvédi költség részeként.A bank által felszámított bankköltség bankbizonylatán (számláján) fel kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Közzétett beszámoló újbóli közzététele

Kérdés: A 2022. évi beszámolót 2023 áprilisában közzétettük. Időközben kiderült, hogy az ukrán szállítások bizonytalansága miatt az aktivált saját teljesítmény értéke helytelenül lett meghatározva. 2023. május 31-ig szeretnénk a beszámolót passziváltatni és a helyes beszámolót közzétenni. Lehetséges-e a passziválást a következő OBR-felületen található hivatkozással megtenni: "az Alaptörvény 53. cikke, illetve a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-a szerinti veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik, hogy a jogi személy döntéshozó szervének hatáskörbe tartozó ügyekben – ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is – a jogi személy ügyvezetése döntsön, és e döntéseknek a jogi személy döntéshozó szerve általi utólagos felülvizsgálatát vagy jóváhagyását jogszabály lehetővé teszi és a legfőbb szerv ez alapján a közzétett beszámolót felülvizsgálja és azt más tartalommal fogadja el."
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben hivatkozott esetben feltételezzük, hogy a taggyűlés, közgyűlés által elfogadott beszámoló lett közzétéve 2023 áprilisában. Ebben az esetben nem lehet a közzétett beszámolót passziváltatni.A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban:...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 15.
Kapcsolódó címkék:  

Magyarországi fióktelep beszámolókészítési és letétbe helyezési kötelezettsége

Kérdés: Értelmezésünk szerint az 1997. évi CXXXII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése alapján, illetve az Szt. 154. §-a, 154/A. §-ának (1) bekezdése, valamint az 55/2009. számviteli kérdésre adott válasz alapján azon külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe mentesül a saját éves beszámolója letétbe helyezési, közzétételi, valamint könyvvizsgálati kötelezettsége alól, amelynek a székhelye az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep megfelel az Szt. 154/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Az Szt. 154/A. §-a (3) bekezdésének előírása alapján ebben az esetben a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepet a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség. Kérjük megerősítésüket abban, ha a fentiek szerint a magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi vállalkozás nem az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep nem felel meg az Szt. 154/A. §-a (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor a fióktelepnek a saját beszámoló könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettségén felül a külföldi anyavállalat éves beszámolója vagy összevont (konszolidált) éves beszámolója tekintetében terheli-e egyaránt közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség, illetve ezen esetleges kötelezettségnek hogyan és milyen módon tud eleget tenni a magyarországi fióktelep. A fentiekhez kiegészítésként kérjük megerősíteni, hogy a Brexit miatt az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének 2021. 01. 01-ét követően pontosan mely beszámolók tekintetében áll fenn könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettsége, kiemelten a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező fióktelepek esetében, amelyek üzleti éve 2021. 01. 01. napját megelőzően kezdődött. Afentiektől függetlenül kérjük megerősíteni, hogy a magyarországi fióktelep tekintetében a beszámolókészítési kötelezettség teljesítése során, a magyarországi fióktelep felettes szervének, tulajdonosának szükséges ún. "tulajdonosi/tagi határozatban" a magyarországi fióktelep beszámolóját elfogadnia, attól függetlenül is, hogy a magyarországi fióktelep esetleg mentesülhet a fióktelep beszámolójának közzététele alól.
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben foglaltakat nem megerősíteni kell, csak az Szt. megfelelő paragrafusára kell utalni.A terjedelmesre sikeredett kérdés első bekezdésében leírtakból is következik, hogy az Szt. 154/A. §-ának (1) és (2) bekezdése egy kivételes szabály a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
7