Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott letétbe helyezés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Letétbe helyezett összeggel a tartozás megszüntetése

Kérdés: 2011. évben "A" társaság 100 egységgel tartozott "B" társaságnak. "B" társaság követelését "C" társaság javára lefoglalta, melyre "B" társaság bírósági keresetet nyújtott be. "A" társaság 2011. évben bírói letét útján teljesítette kötelezettségét, és kérte a bíróságot, hogy az átutalt összeget teljesítési letétként fogadja el, majd azt kizárólag a jogosultságát jogerős bírósági határozattal igazoló jogosult részére fizesse ki. Ez 2012-ben történt meg. Mikor kellett "A" társaságnál könyvelni? Mikor szűnik meg "A" társaság kötelezettsége a jogosulttal szemben?
Részlet a válaszból: […]követelés lefoglalása nem gazdasági esemény, azt könyvelni nem kell. Könyvelni kell viszont a bírósághoz átutalt, teljesítési letéti összeget, de csak ilyen jogcímen, azaz követelésként kell kimutatnia a bírósággal szemben mindaddig, amíg azt a bíróság a jogosult részére át nem adta. A letétbe helyezést 2011-ben kellett könyvelni, annak a jogosult részére
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6532
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Kamarák, szövetségek beszámolójának letétbe helyezése

Kérdés: A szakmai kamaráknak és a szakmai szövetségeknek is letétbe kell helyezniük a beszámolójukat 2012-től?
Részlet a válaszból: […]szervezetek a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségüknek a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kötelesek eleget tenni.A Civil tv. 30. §-ának (1) bekezdése alapján a civilszervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni.A beszámolót a civilszervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 39. §-ának megfelelően a bíróság részére kell 2013. január 1-je után megküldeni. A beszámolónak a bíróság részére történő megküldésével a szervezet letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.A kötelező könyvvizsgálattal kapcsolatosan a (szakmai) kamarát, a (szakmai)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5650
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Beszámoló letétbe helyezése, közzététele

Kérdés: Társaságunk 2009. január 31-i időponttal (mérlegkészítés időpontja) elkészítette a 2008. évi mérleget, mely szerint - és a taggyűlés határozata szerint - a tulajdonosok számára osztalékfizetési kötelezettséget írt elő. Az osztalékfizetésre 2009 februárjában került sor. Az osztalékfizetés időpontjáig a mérleget a cégbíróságon letétbe kell helyezni? A céginformációs szolgáltatóhoz a kifizetést megelőzően meg kell küldeni? Vagy lehetséges majd az általános szabályok szerinti határidőre a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségnek megfelelni?
Részlet a válaszból: […]helyezni!). Ezen határozat része az osztalékfizetésről való döntés, feltéve hogy az osztalék kifizetésének a Gt.-ben és az Szt.-ben előírt feltételei teljesülnek. A számviteli beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének nem feltétele az osztalék kifizetése. A letétbe helyezésre és közzétételre kerülő számviteli beszámolóhoz csatolni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, amelynek egyértelműen tartalmaznia kell az osztalékfizetésről való döntést is, az osztalékként kifizetendő összeg megjelölésével. A számviteli beszámolót az Szt. 153. §-ának (1) bekezdése szerint az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül kell letétbe helyezni, és ezzel egyidejűleg közzétenni. A 2008. évi számviteli beszámolóval kapcsolatos átmeneti rendelkezések[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4131
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
Részlet a válaszból: […]a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban. Az ismételt közzététel célja az, hogy a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibákról a piac szereplői minél előbb információt kapjanak, és ezen információkat döntéseikhez felhasználhassák. Az ügyfelek, a hitelezők, de a befektetők, a tulajdonosok számára is az adott vállalkozás megítélésénél fontos, ha az ellenőrzés olyan jelentős összegű hibákat, hibahatásokat állapított meg, amelyek összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek, akkor erről a következő üzleti év beszámolójában történő bemutatás előtt az ismételt letétbe helyezéssel, közzététellel tájékoztatást kapjanak. Az ismételten közzétételre kerülő éves, egyszerűsített éves beszámolót is a jóváhagyásra jogosult testület által el kell fogadtatni, kötelező könyvvizsgálat esetén pedig a könyvvizsgálói záradékkal vagy a záradék megadásának elutasításával kell közzétenni, illetve a cégbíróságnál letétbe helyezni. Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 5. pontja tartalmaz a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibára értelmező rendelkezést. Ezen rendelkezés szerint minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken). Vegyük a következő 2001. évi megállapításokat: a társaság 1998. június 30-án 10 millió forint értékű bővítő épületberuházást igénybe vett szolgáltatás költségeként számolt el, 1998. december 28-án pedig kiszámlázott 5 millió Ft közvetlen önköltségű saját előállítású terméket 8 millió Ft-ért, amelynek az átvételét a vevő csak 1999. április 6-án ismerte el, a társaság 1999. évi adóbevallásában - a Tao-tv. rendelkezéseitől eltérően - nem növelte, hanem csökkentette az adózás előtti eredményt 3 millió forinttal, a társaság 2000-ben a véglegesen kapott 2 millió forintos fejlesztési támogatást a tőketartalékba helyezte, holott ezt jogszabály kötelezően nem írta elő (tehát nem tehette volna meg), a fejlesztés még nem valósult meg. A társaság 2000. évi mérlege szerint a saját tőke összege 20 millió forint. A megállapítások leegyszerűsített hatása az alábbi: 1998-ban: 10 millió forinttal nő az ingatlanok értéke és csökken az igénybe vett szolgáltatások költségként elszámolt összege; el kell számolni fél évre az értékcsökkenési leírást is (a 10 millió forint 1%-át) 100 ezer Ft összegben = nő az értékcsökkenési leírás, = csökken az ingatlanok értéke; a meg nem történt értékesítés miatt = csökken az árbevétel, csökken a követelés 8 millió forinttal, = nő a készlet, csökken az eredményt terhelő költség (nő a saját termelésű készletek állományváltozása) 5 millió forinttal; összevont hatása az adózás előtti eredményre (+10 millió-0,1 millió-8 millió+5 millió = 6,9 millió), = az adófizetési kötelezettség nő 6,9 millió Ft 18%-ával = 1242 ezer forinttal, = az adózott eredmény nő 5658 ezer Ft-tal, = a mérleg szerinti eredmény nő 5658 ezer Ft-tal. 1999-ben: el kell számolni az ingatlanok 10 millió forint értékű növekedése alapján az értékcsökkenési leírást 200 ezer forint összegben = nő az értékcsökkenési leírás, = csökken az ingatlanok értéke; megtörtént ténylegesen az értékesítés, és ezért = nő az árbevétel, nő a követelés 8 millió forinttal, = csökken a készlet, nő az eredményt terhelő költség (csökken a saját termelésű készletek állományváltozása) 5 millió forinttal; összevont hatása az adózás előtti eredményre (-0,2+8 millió-5 millió = 2,8 millió), = az adófizetési kötelezettség megállapításánál a 2,8 millió Ft-ot meg kell növelni 6 (3+3) millió Ft-tal, 8,8 millió Ft 18%-a 1584 E Ft a fizetendő adó, = az adózott eredmény nő 1216 ezer Ft-tal, = a mérleg szerinti eredmény nő 1216 ezer Ft-tal. 2000-ben: el kell számolni az ingatlanok 10 millió forint értékű növekedése alapján az értékcsökkenési leírást 200 ezer forint összegben = nő az értékcsökkenési leírás, = csökken az ingatlanok értéke; a véglegesen kapott fejlesztési támogatással = csökkenteni kell a tőketartalékot 2 millió forinttal, = növelni kell a rendkívüli bevételeket 2 millió forinttal, de azt időbelileg el kell határolni, így = a passzív időbeli elhatárolások összege nő 2 millió forinttal, = eredményre gyakorolt hatása nincs, összevont hatása adózás előtti eredményre: -200 ezer forint = az adófizetési kötelezettség csökken 200 ezer Ft 18%-ával, azaz 36 ezer forinttal = az adózott eredmény csökken 164 ezer forinttal, = a mérleg szerinti eredmény csökken 164 ezer forinttal. A három év együttes hatása a saját tőkére: +5658 ezer+1216 ezer-2000 ezer-164 ezer = 4710 ezer Ft, a 2000. évi mérleg szerinti saját tőke 23,55 százaléka, amely lényegesen befolyásoló hibának minősül a számviteli politika szerint is. Az adatok alapján az ismételten közzétételre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 413

5. találat: Letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: A 2000. évi éves és konszolidált éves beszámoló letétbe helyezésére, közzétételére a régi Szt. vagy az új Szt. előírásait kellett alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. Ebből következően, a 2000. évi éves és konszolidált éves beszámolót még a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 412
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,