Osztalékfizetés jóváhagyás nélkül

Kérdés: Ha jóváhagyás nélkül fizettek osztalékot, mit lehet tenni a könyvelés helyesbítése érdekében a kft.-nél? Lehet-e ellenőrizni az előző évet?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:184. §-ának (1) bekezdése szerint a társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a Ptk.-ban meghatározott esetekben és – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Könyvvizsgálat mikrogazdálkodói beszámolót készítőnél

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság megteheti-e, hogy saját elhatározásból könyvvizsgáltatja a beszámolóját, és a könyvvizsgálói záradékkal együtt közzéteheti-e a beszámolót?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 9. §-a (6) bekezdésében foglaltak alapján egyszerűsített éves beszámolót az a mikrogazdálkodó vállalkozó készíthet, amely vállalkozó könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ez önmagában nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a mikrogazdálkodó vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Fióktelep megszűnésekor a beszámoló közzététele

Kérdés: A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét 2017-ben év közben – a megszűnésre tekintettel – törölték a cégjegyzékből. A külföldi vállalkozás normál üzleti éves. A beszámoló közzétételi kötelezettségét ezen tört üzleti évre hogyan tudja teljesíteni a fióktelep? Fióktelepként a külföldi székhelyű vállalkozás beszámolójának közzétételére kötelezett. Ez érvényes ezen beszámoló esetében is? Vagy ettől eltérően – ez esetben – a fióktelep számára szükséges a tört időszakra, vagyis a 2017. év elejétől a megszűnés (a törlés) napjáig a fióktelep egyedi beszámolójának a közzététele? A 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 9/A. §-a (3) bekezdését úgy értelmezzük, hogy a 45 napos határidőt csak a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítésére kell érteni, azt nem kell közzétenni, a (4) bekezdés alapján más beszámolót nem kell készíteni, a külföldi vállalkozás beszámolóját sem kell közzétenni. Helyes a jogértelmezésünk?
Részlet a válaszából: […] A választ az Szt. vonatkozó rendelkezésével kezdjük. Az Szt. 154/A. §-ának (1), (3), (5) bekezdése alapján:Azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely vállalkozás székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található, mentesül a 153. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Kérdés: A számviteli törvényt a 2015. évi CI. törvény több ponton módosította az osztalék megállapításával kapcsolatosan. A módosítás előtt a 39. § (3) bekezdése alapján a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalék jelentette az osztalék forrását. A módosítás pedig az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként történő felhasználását szabályozta. Ezt úgy kell értelmezni, hogy 2015 előtt elsődlegesen a tárgyévi adózott eredmény jelentette az osztalék forrását, ha ennél több osztalékot állapítottak meg, akkor a kiegészítés az eredménytartalékot csökkentette, ezt követően pedig – mivel az osztalék mindig az eredménytartalékból kerül kifizetésre – az eredménytartalék jelenti az osztalék forrását, aminek része természetesen a nyitás után ide vezetett előző évi adózott eredmény is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt hivatkozás szövegét pontosítani kell. A 2015. évi módosítás előtt az osztalék forrása minden esetben a tárgyévi adózott eredmény volt, azzal, hogy ha nem volt elegendő az adózott eredmény, akkor a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Áttérés a katára I.

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?
Részlet a válaszából: […] A katára való áttéréskor a bt.-nek ún. osztalékadót kiváltó adót kell megállapítania a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 26. §-ában foglalt előírások szerint. Ennek lényege, hogy a bt.-nek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Közbenső mérleg közzététele

Kérdés: Osztalékelőleget szeretne a tulajdonos felvenni 2017. októberben. Készítettünk közbenső mérleget 2017. június 30-ra. Az osztalékelőleg kifizethető. Közzé kell-e tenni ezt a közbenső mérleget? Milyen egyéb tudnivalók vannak ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Letétbe helyezési, közzétételi kötelezettséget a különböző jogszabályok csak a beszámolók vonatkozásában írnak elő. A közbenső mérleg nem tekinthető beszámolónak (bár elkészítéséhez kell az eredménykimutatás is), így azt nem kell letétbe helyezni, közzétenni. (Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Kényszertörlés visszamenőlegesen

Kérdés: A Cégbíróság 2014. október 16-i végzéssel értesítette a cég beltagját, hogy 2013. 08. 07. napján a társaságot megszűntnek nyilvánítja, mivel a társaság kültagja meghalt. Ezt követően a Cégbíróság 2016. szeptember 7-i végzésében felszólította a betéti társaságot, a "kényszertörlési eljárást megelőző nappal mint mérlegfordulónappal számviteli beszámolót készítsen, majd azt a számviteli törvényben foglaltak szerint" letétbe helyezze és közzétegye. (A kényszertörlési eljárás kezdetének dátumát nem jelölte meg.) Nemteljesítés esetén szankciókkal fenyegetett. Ez a végzés 2016. 09. 15-én érkezett a bt. beltagjához. Majd a NAV 2016. december 13-án – e-mailben – közölte, hogy az 1608-as novemberi bevallást nem tudja feldolgozni, mivel a kényszertörlés jele nincs a bevallásban, valamint azt, hogy a kényszertörlés bejegyzése 2014. 11. 06. Ebből tudtam meg, hogy a bt. kényszertörlés alatt van. A fent leírtak – úgy gondolom – lehetetlenné teszik a bt. részéről a törvényes kényszertörlési eljárás lefolytatásához szükséges iratok, bevallások, mérleg stb. elkészítését. A bt. sértett-e törvényt, ami miatt a cégbíróság büntetheti? A Cégbíróság megszűntnek nyilvánította a céget, de a NAV-nál még adószáma van, és várja a bevallásokat. Hogyan lehetne az adószámot megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra nem lehet röviden válaszolni. A probléma alapvetően arra vezethető vissza, hogy az elhalálozott kültag helyére új kültag belépéséről nem gondoskodtak. Azután azzal folytatódott, hogy a beltag nem vette tudomásul a Cégbíróság 2014. október 16-i...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Mérleg- és eredménykimutatás-minta

Kérdés: Cégünk társasházak kezelésével, közös képviseletével foglalkozik. Az eddig használt társasházi beszámolót milyen számviteli szabályok alapján kell a 2016. éves zárásnál módosítani? Kérjük, tájékoztassanak arról, hol érhető el az új szabályoknak megfelelő 2016. éves beszámoló készítésénél használható mérleg- és eredménykimutatás-minta. Amennyiben lehetséges, az egyéb szervezetekre – társasházakra – vonatkozó letölthető minta helyét is adják meg.
Részlet a válaszából: […] A 2016. évi számviteli előírásoknak megfelelő mérleg- és eredménykimutatás sémákat a számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény melléklete tartalmazza. Külön minta ezekről nem készült. A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Külföldi vállalkozás fióktelepének közzétételi kötelezettsége

Kérdés: Az Szt. 154/A. §-ának (1) bekezdése szerint mentesül az egyedi beszámoló közzététele alól a magyar fióktelep és a (3) bekezdés szerint a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi kötelezettség. Az a külföldi vállalkozás, amelynek fióktelepe van Magyarországon, a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján azonban mentesül a beszámolókészítési és -közzétételi kötelezettség alól a saját tagállamában, és nem ő, hanem az anyavállalata az, amely konszolidált beszámolót készít és közzéteszi. Ebben az esetben a külföldi vállalkozás anyavállalata által elkészített konszolidált beszámolót kell a fióktelepnek magyar nyelvre lefordítva Magyarországon közzétennie?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz pontosítani kell a kérdésben leírtakat.Az Szt. 154/A. §-ának (3) bekezdése alapján a közzétételi kötelezettség teljesítése alól mentesülő fióktelepet kizárólag a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Számviteli beszámoló ismételt közzététele

Kérdés: A társaság új könyvelője megállapította, hogy a társaság a 2015. évi beszámoló elkészítésekor tévesen számolt el terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, és helytelenül állapította meg a tárgyévet megillető árbevétel összegét is. A hiba jelentős összegű. A 2015. évi számviteli beszámolót ismételten közzé kell tenni, vagy elegendő a feltárás évében az ellenőrzés megállapításaként a középső oszlopban bemutatni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli beszámoló ismételt közzétételével a Számviteli Levelek 2009. évi 211. számában, a 4406. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk részletesen. Időközben azonban változtak a számviteli előírások. 2013. január 1-jével hatályon kívül helyezték az Szt. 154....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
1
2
3
7