200 talált cikk a létszám kifejezésre

Kérdés: Könyvelőirodánk többségében német tulajdonú vállalatok könyvelését végzi. Az egyik ügyfelünknél felmerült a kérdés, hogy a 2026. évi beszámolót szükséges-e könyvvizsgáló által is ellenőriztetni. 2025 folyamán a német illetőségű anyacég tulajdonosi szerkezete megváltozott, és azt az információt kaptuk, hogy mostantól a magyar leányvállalat a jövőben bekerül a konszolidációba. Ugyanakkor ez a konszolidált beszámoló kizárólag belső használatra készül, mivel az anyavállalat a helyi szabályozás alapján nem köteles konszolidált beszámolót készíteni és közzétenni. A magyar társaság az Szt. előírásai alapján (mérete, árbevétele és átlagos statisztikai létszáma szerint) egyébként nem tartozik könyvvizsgálati kötelezettség alá. Kérdésem az, hogy a könyvvizsgálati kötelezettség megítélése szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a konszolidált beszámoló kizárólag belső használatra készül? Ebben az esetben is fennáll-e a könyvvizsgálati kötelezettség, vagy csak akkor lenne kötelező a könyvvizsgálat, ha a konszolidált beszámolót jogszabály alapján kellene elkészíteni és közzétenni?

Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban kérdezem: A cégünknél van egy igazgatósági tag, aki megbízási jogviszonyban látja el a tisztséget (díjazása havonta eléri a minimálbér 30%-át). Ő beszámítható-e az átlagos statisztikai állományi létszámba, és ezáltal kell-e utána rehabilitációs hozzájárulást fizetni? Illetve, amikor eléri a létszám a 25 főt, attól a negyedévtől áll fenn a fizetési kötelezettség?

Kérdés: A beszámolókészítő szoftverek eltérő módon ítélik meg az alábbi eseteket.
1. eset: 2023. évi adatok: mérlegfőösszeg: 2.023.000 E Ft; árbevétel: 1.698.000 E Ft; létszám: 47 fő. Egyszerűsített éves beszámolót készített 2023. évben. 2024. évi adatok: mérlegfőösszeg: 2.728.000 E Ft; árbevétel: 2.803.000 E Ft; létszám: 78 fő. Egyszerűsített éves beszámolót készített 2024. évben.
2. eset: 2023. évi adatok: mérlegfőösszeg: 2.023.000 E Ft; árbevétel: 1.698.000 E Ft; létszám 47. fő. Éves beszámolót készített 2023. évben. 2024. évi adatok: mérlegfőösszeg: 2.728.000 E Ft, árbevétel: 2.803.000 E Ft; létszám: 78 fő. Éves beszámolót készített 2024. évben.
A kft. nem minősül anyavállalatnak 2025-ben, csak egyedi gazdasági adatai alapján kell meghatároznia a beszámoló formáját. Az Szt. 9. §-a és az áttérésre vonatkozó 97. §-a alapján milyen formában kell elkészíteni a 2025. évi beszámolót az 1. és 2. esetben? Egyszerűsített éves vagy éves beszámoló készíthető?

Kérdés: Egy zárt körű részvénytársaság biztosítási alkuszi tevékenységet végez. Az árbevétele nem érte el a 300 millió forintot egyik megelőző évben sem. Kötelező-e a könyvvizsgálat?

Kérdés: Egy cégcsoport novemberben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, emiatt és karácsony alkalmából november végén a munkavállalókat vacsorával és borkóstolóval vendégeli meg. Ez a vendéglátás reprezentációként elszámolható? Az megfelelő, ha az anyacég kapja a számlát, és ő számolja el reprezentációként? Vagy célszerű a számlát az egyes tagcégekre szétszedni a munkavállalók létszámának megfelelően? A munkavállalók nagy része a leányvállalatoknál dolgozik. Mivel a székhelyen lesz az ünnepség, a különböző telephelyeken dolgozó munkavállalók szállását is fizeti a cég. Ez a szállás milyen jogcímen számolható el? Lehet adómentes juttatás?

Kérdés: A kft. 2025 áprilisában alapított egy társaságot, amelyet 2025 októberében értékesített. 2025. évre milyen beszámolót kell készítenie?

Kérdés: A társaság társasház kivitelezésébe kezdett azzal a céllal, hogy amikor megépül a társasház, az így létrejövő garázsokat és lakásokat piaci vevőknek értékesíti. A társasház felépült, a projekt azon szakaszában tart, amikor elkezdődtek a lakás- és garázsértékesítések, így elérkezett az önköltség-kalkuláció ideje is. Jelen esetben az önköltség-kalkulációra milyen módszerek állnak rendelkezésre? Hogyan, milyen számviteli önköltségszámítási módszereket lehet alkalmazni a lakások és a garázsok önköltségének meghatározása során, amely a számviteli törvény által elfogadott? A társasház megépítése olyan telken valósult meg, amely a társaság tulajdonában van. Jelen esetben a telek is az önköltség-kalkuláció tárgyát képezi? Ha a társaság úgy dönt, hogy az említett lakásokból megtart néhányat, és tárgyi eszközként hasznosítja, akkor a lakások aktivált értékének a részét képezi majd a teleknek a lakásra jutó arányos része? Arra is számolható értékcsökkenés ezáltal?

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. 2023-as évi beszámolójának nettó árbevétele 1 Mrd Ft, míg 2024-ben 1,2 Mrd Ft volt. Mindkét évben az átlagos statisztikai létszám 50 fő alatt volt. Ennek a kft.-nek 70%-os tulajdonrésze van egy németországi GmbH-ban. Készíthet-e 2025-ben egyszerűsített éves beszámolót?

Kérdés: Társaságunk 2025. 06. 30. fordulónappal társasági formát váltott. A társaságunk konszolidációba bevont leányvállalat. Erre a fordulónapra az anyavállalatnak össze kell állítani az összevont (konszolidált) beszámolót? Továbbá a kkv-minősítés felülvizsgálatát az átalakulás fordulónapjával el kell végezni? Információ, hogy társaságunk naptári év szerinti üzleti éves. Az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló) 2024. 12. 31-es mérlegfordulónappal készült.

Kérdés: „A” magyar kft.-nek tulajdonosa 49%-ban egy brit bejegyzésű „B” cég, illetve 51%-ban 2 magánszemély. A „B” tulajdonos partnervállalkozása a magyar kft.-nek a Kkv. tv. előírásai szerint. Ennek a „B” cégnek további tulajdonrészei vannak Kelet-Európában, nem Magyarországon, de mindenhol 50% alatti a tulajdonrésze, a többi tulajdonos ottani magánszemély. Az innovációs járulék számítása során „A” magyar cég figyelembe veszi a brit „B” cég mint partnervállalkozás létszám-, nettóárbevétel-, mérlegfőösszeg-adatait. Azt szeretnénk kérdezni, hogy a „B” cég lengyel, szlovák, cseh, bolgár partnercégeinek adatait is figyelembe kell-e vennünk a járulék számolása során, tekintettel arra, hogy ezek nem kapcsolódó vállalkozásai a „B” cégnek, hanem partnervállalkozásai?