Kistehergépkocsi munkába járáshoz

Kérdés: Egy kft. 2 fő munkavállalója részére egy kistehergépkocsit biztosít kizárólag munkába járáshoz, Pápa-Veszprém útvonalon. A tankoláshoz tankolókártyát ad a kft., amit a kft. többi gépkocsijának tankolási számlájával együtt küld meg a Mol a kft. részére. Ezenkívül még lesznek egyéb költségszámlák a gépkocsival kapcsolatban. Milyen közterhei vannak ennek a "juttatásnak" mind a dolgozó, mind a cég részéről, és milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá? A kft. kivaalany.
Részlet a válaszából: […] Ha a jármű megfelel az Szja-tv. 3. § 45. pontjában megfogalmazott személygépkocsinak, akkor a kft.-nek cégautóadót kell fizetni a magáncélú használatra tekintettel. Ez esetben a Tao-tv. 3. számú melléklet B) fejezet 6. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Elektromos autók otthon való töltésének elszámolása

Kérdés: A kft. elektromos cégautóját a dolgozó otthonról tölti, útnyilvántartást nem vezetünk, az autó magáncélú használata megengedett. A dolgozó egy applikációval rögzíti az otthon vételezett áramot, és ez alapján számoltatná el a felmerült költséget. Milyen formában lehetséges az áram költségének elszámolása a cég felé? Esetleg megállapodás alapján (megbízási szerződés keretében)? Ez esetben a magánszemély dolgozónak kell adószámot kiváltania, vagy adómentes magánszemélyként járhat el? Számlát kell kiállítania, vagy elég egy elszámolási bizonylat? A cégnél a költségtérített összeg anyagjellegű ráfordításként könyvelendő, vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a kérdező miként látja teljesülni a számviteli alapelvek (a valódiság, a világosság elve) és a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményeit. A kérdésben körülírt változatok meg sem közelítik azt a követelményt, hogy a bizonylat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] 1. A külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése:Tekintettel arra, hogy a külföldi foglalkoztatónak nincs magyar adószáma, így esetében a Tbj-tv. 87. §-ában foglaltakat kell irányadónak tekinteni. Ennek értelmében, ha a külföldi vállalkozás a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Cégautóadó, illetve magáncélú használat

Kérdés: A társaság (zrt.) által bérelt személygépjárművek után a bérbeadó mint tulajdonos (flottakezelő kft.) megfizeti a cégautóadó összegét, amelyet beépít a havi bérleti díjba, tételesen nem kerül átterhelésre a bérbevevőnek (zrt.). A fenti esetben is alkalmazható az a szabály, miszerint a cégautóadó megfizetésével (amely jelen esetben közvetlenül a bérbeadó által kerül megfizetésre) a járműnél a magáncélú használatért külön díjazás megállapítása nem indokolt, és a zrt. által az alkalmazottai számára biztosított jármű magáncélú használata adómentes juttatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/A. §-a rendelkezik arról, hogy melyek azok a személygépkocsik, melyek után cégautóadó-fizetési kötelezettség áll fenn (vagyis mi a cégautóadó tárgya). Ez a jogszabályhely két esetet említ, amikor a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Térítés ellenében használt személygépkocsi

Kérdés: A társaság a munkavállalói részére céges autót (saját tulajdonú vagy bérelt) biztosít, a magánhasználat nincs tiltva. Ha a magánszemély a járművet a cég költségére ezen túlmenően (a munkaidőn túl, a hétvégén stb.) is használja, annak ellenértékét köteles megtéríteni. Hogyan kell szabályosan elszámolni, könyvelni, illetve bizonylatolni a cégautó magánhasználatát? (Áfa, tao, szja szempontból vizsgálva.) Amennyiben a társaság a magas adminisztrációs teher miatt nem tervez számlát kiállítani, milyen más szabályos bizonylatolási lehetősége van?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.37. pontja alapján a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető ... által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá az azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása. Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Elektromos autók áramdíjának könyvelése

Kérdés: A céges elektromos autók használatához felszerelt mérőóra alapján kapott számlában felszámított áram üzemanyagköltség vagy áramdíj? Amennyiben a cég az autó magáncélú használatát (is) engedélyezi, és nem kéri a felmerült költségeinek a megtérítését, abban az esetben is anyagköltség, vagy az már személyi jellegű juttatás? Belső szabályzat csak a maximálisan magáncélra megtehető kilométert korlátozza, nincs útnyilvántartási kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] Természetesen az elektromos autók használatához szükséges üzemanyag, az áram díja is anyagköltségként könyvelendő.Magáncélú használat engedélyezése esetén is indokolt az útnyilvántartás vezetése (biztosítani kell az ellenőrzés, az ellenőrizhetőség lehetőségét), nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Munkavállalók által használt eszközök

Kérdés: A legtöbb vállalkozás vásárol olyan eszközöket, amelyeket többnyire a munkavállalók a napi munkavégzésük során használnak, habár ezen eszközök használatára üzleti partnerek fogadása, vendéglátása során is sor kerül. Ilyen eszközök pl. a törölköző, evőeszközök, műanyag doboz, illetve egyéb konyhai eszközök. Ezen eszközök beszerzési árát el lehet-e számolni anyagköltségként? Az áfa visszaigényelhető? A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése szerint nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] A választ olyan kifizetésekkel folytatjuk, amelyek a KSH munkaügyi statisztika szerint az egyéb munkajövedelmek közé tartoznak, de amelyek a számviteli előírások szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések között nem szerepelnek, bár mint egyéb munkajövedelmek a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklete tartalmazza a magánszemélyek adómentes bevételeit. Amennyiben ezen bevételeket a munkáltató, a vállalkozó (kifizető) juttatja a munkavállalójának, illetve más magánszemélynek, célszerű, ha ezen kifizetéseket a munkáltató, a vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] A három helyen (a számviteli törvényben, a személyijövedelemadó-törvényben, a KSH munkaügyi statisztikában) történő szabályozás követelményeinek a számvitel – röviden – csak akkor tud megfelelni, ha az 55. számlacsoport számláinak kijelölésénél a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.
1
2
3
11