Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy azok a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak, mivel azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek. A kifizető által a természetes személy részére teljesített olyan kifizetések, elszámolt összegek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] A szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – közvetlenül költségként a kft.-ben nem számolhatja el a személygépkocsi üzemanyagköltségét, parkolási díját, ha a személygépkocsit mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Számlázás céges autó magáncélú használatáért

Kérdés: Köszönöm a 7816. kérdésre adott válaszukat. Az első könyvelési tétel véleményem szerint: T 3613 – K 91-92, 467. Jól gondolom? Mivel a munkavállaló nem fizeti ki a teljes piaci árat, juttatásban részesül? Abban az esetben is így kellene könyvelni, ha egyáltalán nem kérünk a magánhasználatért hozzájárulást (de továbbra sincs tiltva a magánhasználat)? Ilyen esetben is kell könyvelni juttatásként a ki nem fizetett lízingdíjat?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 399. számában a 7816. kérdésre adott válaszban a céges autó magáncélú használatához kapcsolódó számlázással foglalkoztunk. A fenti kérdésben hivatkozott könyvelési tételt a kérdező helyesen gondolja. A válaszban utaltunk arra, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Mobiltelefon-készülék és szolgáltatás áfája

Kérdés: A kft. részére érkező mobiltelefon-szolgáltatáshoz kapcsolódó számlákon az alábbiakat tudjuk mobilszámonkénti részletezéssel elkülöníteni és könyvelni:
– a parkolási költséget bruttó értéken, áfa levonása nélkül könyveljük az igénybe vett szolgáltatások között;
– az internet díját az áfa nélküli nettó értéken rögzítjük az igénybe vett szolgáltatások között, az áfáját előzetesen felszámított áfaként könyveljük és levonásba helyezzük;
– a parkolási és internetdíjakat nem tartalmazó telefon-előfizetés és -használat díja bruttó összegének 20%-a költségtérítésként kerül a munkavállalók munkabéréből levonásra (így nem minősül egyes meghatározott juttatásnak). Ezen bruttó összeg áfájának 30%-át nem helyezzük levonásba. Helyesen járunk el?
Mi a következménye, ha a kft. nem vonja le a mobiltelefonok áfáját? Egy kolléga véleménye szerint: ami az Áfa-tv.-ben nincs tiltás alatt, azt vissza kell igényelni. Ha nem igényeljük vissza az áfáját, az nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, és a társasági adó alapját is növeli. Önök osztják ezt a véleményt?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 124. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint a parkolási szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa nem vonható le. Így a kérdés szerinti elkülönítetten történő kezelése mindenképpen indokolt.Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése szerint a 120....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Áfa 50%-os levonhatósága – bérleti díj

Kérdés: Az Áfa-tv. 2018. évi LXXXII. törvénnyel történt módosítása alapján a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50%-a nem vonható le. A rendelkezést arra az esetre kell először alkalmazni, amikor az elszámolási időszak 2018. december 31-ét követően kezdődik, és a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik. Társaságunk 2018 júliusától nyílt végű pénzügyi lízing formájában bérel személygépkocsit, amelynek sem az első 50%-nyi lízingdíja, sem pedig a havi lízingdíjai után felszámított áfát egyáltalán nem vonta le a céges és magánhasználat arányában. (A kérdező hivatkozik a Számviteli Levelek 362. számában a 7243. kérdésre adott válaszunkra.) Mi a teendő a törvénymódosítás figyelembevételével a 2018. és a 2019. év vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 362. számában a 7243. kérdésre adott válaszunkban azt írtuk: "a lízingdíjak áfája csak olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a gépjármű a cég adóköteles tevékenységét szolgálja, a magáncélú utak vonatkozásában a levonási jog nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Számlázás céges autó magáncélú használatáért

Kérdés: A társaság a munkavállalóknak szeretne számlázni a céges autó magáncélú használatáért (havi fix díjat). Az áfát piaci érték után kellene megfizetni, de a számlázott összeg alacsonyabb lesz a piaci árnál. Hogyan kell kezelni és könyvelni a számlán szereplő áfa és a kalkulált áfa közötti különbözetet? A számlán szerepelnie kell a kalkulált fizetendő áfának?
Részlet a válaszából: […] A választ a céges autó magáncélú használata minősítésével kezdjük.Ha a cég a céges autót a munkavállalók rendelkezésére bocsátja, és azért térítést kér, akkor a céges autó tényleges használatát indokolt számlázni, természetesen piaci értéken. Tekintettel azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak megoldására csak javaslatot tehetünk, melynek a kivitelezése a cég számára a 2018. évit meghaladó teherrel jár. Ezen javaslatunk előtt azonban tekintsük át a változásokat.A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől hatályos előírásai azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Személygépjármű magáncélú használatának elszámolása

Kérdés: Milyen lehetőségek vannak a céges személygépjármű, illetve kisteherautó magánhasználatának elszámolására? Hogyan kell szabályosan elszámolni, könyvelni, illetve bizonylatolni a magánhasználatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből hiányzik az, hogy a kérdező milyen magánhasználatra gondolt.A cégautóadó megfizetésével az Szja-tv. 3. §-ának 45. pontja szerinti személygépkocsinál (és ezzel egy tekintet alá eső vegyes használatú gépjárműnél) a magáncélú használatért külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Lízingelt személygépkocsi és különféle eszközei (áfa)

Kérdés: Egy kft. személygépkocsit lízingelt nyílt végű szerződéssel. A gépkocsi használata kizárólag üzleti célt szolgál, emiatt a lízingdíj tőkerészére jutó áfát teljes egészében levonja. Az üzleti használat igazolására útnyilvántartást vezet. A lízingbe adó közlése szerinti értéken a gépkocsit állományba vette, és értékcsökkenési leírást számol el. A gépkocsihoz beszerzett egy tetőbokszot, melyet ráaktivál mint tárgyi eszközt. Továbbá felmerülnek különböző kiadások, mint pl. gumicsere, javítási díjak stb. Ezeknek a költségeknek levonhatja-e a kft. az áfáját, és milyen mértékben – annak ellenére, hogy a jármű nincs a cég tulajdonában?
Részlet a válaszából: […] A személygépkocsi bérbevétele (nyílt végű lízingje) nem szerepel az áfalevonást korlátozó rendelkezések között, vagyis a lízingdíjat (a tőkerészt) terhelő adó az általános szabályok szerint valóban levonható. Annak alátámasztása, hogy az adóalany az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Alapítvány cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenységének elkülönítése

Kérdés: Az alapítványok cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége elkülönítéséhez kapcsolódóan néhány kérdés. A rendszeresen végzett, továbbszámlázott szolgáltatás árbevételként könyvelt, de nem jövedelemszerzésre irányuló összege megvalósítja-e a vállalkozási tevékenységet, mivel haszon nélkül továbbszámlázott? (Parkolási költségek, telefon magáncélú használatának továbbszámlázása.) Esetleg költségmegtérüléskénti elszámolása? Változna-e a szabály, ha bérbeadásnál nem jövedelemszerzési céllal közüzemi díjakat terhelne tovább? A kamat és hozam arányosításánál a "kapcsolódó (bank) költségek" a kamat- és hozambevételekhez kapcsolódó bank és egyéb költségeket jelentik? Vagy minden más költséget is, mint a letétkezelés, opció, ügynöki jutalék stb.? A kormányrendelet többször értelmetlenül használja az "(ár) bevétele" fogalmat. Mit ért ez alatt?
Részlet a válaszából: […] Jövedelemszerzés érdekében végzett tevékenység lehet az a vállalkozási tevékenység is, amikor nem számítanak fel hasznot, de az egyébként vállalkozási tevékenység ellenértékeként számlázott összeget változatlan összegben továbbszámlázzák. Így egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.
1
2
3
11