Végelszámolás: felosztott vagyon utáni adókötelezettség

Kérdés: A gazdasági társaság végelszámolásának befejezésekor, ha van felosztható vagyona, mely vagyonelemek után kell adóznia, s miként (osztalékadó, jövedelemadó)?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell állapítania a társaságiadó-fizetési kötelezettségét. A vagyon felosztásakor kifizetőként vannak kötelezettségei, éspedig nem magánszemély tag részére történő juttatás esetén osztalékadó levonása és befizetése, ha ennek feltételei fennállnak (készpénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Testvérvárosi látogatás kiadásai (költségei)

Kérdés: Testvérvárosi kapcsolat keretében külföldi vendégek érkeztek iskolánkba. Az igazgató úr 20 főt vendégül lát (meghív vacsorára vagy ebédre), amelyből 10 fő saját dolgozó, 10 fő külföldi. Az elfogyasztott étel-ital reprezentáció, vagy külföldi kiküldetés költsége? Ajándékot is adunk a külföldi vendégeknek (mi is kaptunk). Ez üzleti ajándék, vagy külföldi kiküldetés költsége?
Részlet a válaszából: […] ...az utazási jegy és a szálláshely árában felszámított étkezés minősül, vagyis csak ez tekinthető olyan kiadásnak, amely nem minősül a magánszemély bevételének. Nem tekinthető a kiküldetési költség részének az olyan kiadás, amelyet a Szja-tv. nem ismer el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Mikro- és kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: új típusú szövetkezet

Kérdés: Új típusú szövetkezet igénybe veheti-e a társasági adóban a mikro- és kisvállalkozások részére biztosított adóalap-kedvezményt? A szövetkezet tagjai magánszemélyek, éves árbevétele 40 millió forint. A szövetkezet 1999-ben alakult, 2001. szeptembertől 1 főt foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...csak 1 főt foglalkoztat, mivel a 2000. évi beszámolóban szereplő éves átlagos létszám a meghatározó).Tagjai az adóév (2001) egészében magánszemélyek (ez feltehetően teljesül).Az árbevételt, a mérlegfőösszeget és a létszámadatokat a 2000. évi beszámoló alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Elengedett kötelezettség

Kérdés: Külföldi illetőségű (a céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) magánszemély tagi kölcsönt ad cégének több éven keresztül kamatra. A szerződés szerinti kamatot a cég nem fizette meg, de elszámolta ráfordításként és kötelezettségként mutatta ki. 2001-ben a kölcsönadó elengedi a kamatkötelezettséget. Csökkentheti-e a cég az elengedett kamat teljes összegével az adózás előtti eredményét, függetlenül attól, hogy melyik évben számolta el azt az eredmény terhére? Van-e valamilyen korlát az adóalap-csökkentés lehetőségére, mértékére?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi illetőségű magánszemély tulajdonossal kötött kölcsönszerződésben rögzített mértékű kamatot a tagi kölcsön után is – legkésőbb az üzleti év végével – el kell számolni. Kötelezettségként azonban csak akkor mutatható ki, ha a szerződés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Képzési költség elszámolása

Kérdés: Köthet-e egy kft. személyesen nem közreműködő tagjával tanulmányi szerződést (nappali tagozatos főiskolai képzésre)? Hogyan számolható el a tandíj? Milyen kikötéseket kell tartalmaznia a tanulmányi szerződésnek?
Részlet a válaszából: […] ...időn keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja. A tanulmányok befejezése után tehát munkaviszonyban kell munkát végeznie a magánszemélynek.Nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Utólagos osztalékfizetés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt.-nek 1992-től van adózott eredménye. A tagok soha nem vettek ki osztalékot. Lehet-e utólag osztalékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a tárgyévi vagy a tárgyévet megelőző évi adózott eredményből került kifizetésre. A 66. § (2) bekezdése meghatározza, hogy a magánszemélynek az osztalék címén kifizetett összegből mi után kell 20 százalék, s mi után 35 százalék adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Üzemanyag elszámolása

Kérdés: Társaság magánszemélytől bérel személygépkocsit. Az üzemanyagot számla vagy útnyilvántartás alapján lehet-e elszámolni?
Részlet a válaszából: […]

Az Szt. hatálya alá tartozó társaság üzemanyagot csak igazolt (a teljesítést, felhasználást tartalmazó) számla, egyszerűsített számla alapján tud szabályszerűen költségként elszámolni. (Az útnyilvántartás az szja-elszámoláshoz kell.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Természetbeni juttatás

Kérdés: Az a természetbeni juttatás, amely nem a vállalkozás üzleti tevékenységével függ össze (például autógumi a tulajdonos autójára, nagyobb értékű, személyes célú élelmiszer, ital beszerzése), elszámolható-e költségként az szja (44 százalék) és az eho (11 százalék) megfizetése mellett?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként elismert (tehát nem növeli az adóalapot) az adózóval munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint azadózóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Magánszemélytől átvállalt hitel

Kérdés: Magánvállalkozók starthitellel vásároltak meg egy üzemet. A hitelt – a tőkerészt és a kamatot – 2 évig törlesztették, majd azt a taggyűlés és a bank hozzájárulásával az üzemet működtető kft. átvállalta. Az átvállalt hitelt azonban a tulajdonosok 12 év alatt megtérítik a kft.-nek. A kft.-nek meg kell-e növelnie a társaságiadó-alapját az átvállalt kamattal, illetve fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony, ha a tagok részesedése: 31,28%, 30,78%, közeli hozzátartozóként: 0,15%, 0,06%, 37,73%?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. nem ellenérték nélkül vállalja át, ezért a törlesztőrészlet a kft.-nél nem növeli az adózás előtti eredményt, és a magánszemélyeknek nem keletkezik adóköteles jövedelmük. A kérdésből nem egyértelmű, hogy a kamatot is megtérítik-e a magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: használt erőgépek

Kérdés: Társaságunk a tevékenységet közvetlenül szolgáló erőgépeket vásárolt egy olyan cégtől, amely ezeket a gépeket külföldről használtan szerezte be továbbértékesítés céljából. Az importáló a gépeket nem vette használatba. Társaságunk igénybe veheti-e a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét a Magyarországon még üzembe nem helyezett gépbeszerzés után?
Részlet a válaszából: […] ...nem helyezett, így a korábban még használatba nem vett előírás új eszközt jelent, vagyis olyan eszközt, amelyet sem más adózó, sem magánszemély, sem belföldön, sem külföldön nem vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
1
199
200
201
212