Találati lista:
1. cikk / 2153 Osztalékelőleg a tulajdoni hányadtól eltérően
Kérdés: A zrt.-nél 2 magánszemély és 1 társaság a tulajdonos. A társaság részvénye 60%, a kettő magánszemély részvénye 20-20%. Határozhatnak-e úgy, ha az alapító okirat megengedi, hogy eltérítik az osztalékelőlegnél az arányokat? Pl. a társasági tulajdonos 1%, az egyik magánszemély 1%, a másik magánszemély 98% osztalékelőleget kap. Ha igen, akkor hogyan kell meghozni a határozatot? Bele kell írni, hogy az osztalékelőleg összege 100, és a társaság része a tulajdoni hányad szerint 60 lenne, de 1-et kap, és a magánszemélyeknél is, hogy az egyik magánszemélyt 20 illeti meg, de 1-et kap, és a másik magánszemélynél 20 lenne, de 98-at kap? Vagy csak azt kell meghatározni, ami a szándékuk, hogy a 100 úgy aránylik, hogy 1-1-98? Ha a társasági tulajdonos kevesebbet kap, mint amennyi a vagyoni arány szerint járna, akkor van extra könyvelési tétel? Tehát el kell könyvelni, ami járna, és korrigálni arra, amit valójában kapott? Van-e bármi extra adózási kötelezettség ebben az eltérített esetben?
2. cikk / 2153 Magánszemélynél szigetelés hitelesített energiamegtakarításért cserébe
Kérdés: Áfás magyar adóalany társaság magánszemélyek részére szigetelést készített (az anyagot a cég veszi, a munkát alvállalkozó végzi el) HEM (hitelesített energiamegtakarítási) jogosultságért cserébe. Az anyagról, munkáról számlát kap a cég saját nevére – ezt 51/52-be könyvelnénk – levonható áfával, illetve egy-egy elkészült munka egyéb dokumentumok alapján (a jog átadása, igazolások, felmérések stb.) a cég készletre veszi a HEM-et, ezt a 2-esben könyvelnénk a 96. Egyéb bevételekkel szemben áfa nélkül. Amikor a HEM-et értékesíti, akkor kivezetjük a készletből ráfordításra, és könyveljük a bevételt a 9-be a vevővel szemben áfásan. Helyes ez a gyakorlat?
3. cikk / 2153 Magánszemély üzletrészvételének adózása
Kérdés: Két magánszemély üzletrész adás-vételi szerződést kötött egy magyarországi kft. üzletrészének eladására. Az üzletrész vételárának meghatározása névértéken történt. A kft. sajáttőke-összege jelentősen meghaladja a névértéket. A társaság befektetett eszközei között ingatlanok is szerepelnek, de nem „belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaság”. Milyen adókötelezettségek terhelik az adásvételt az eladó és a vevő vonatkozásában? Helyesen értelmezzük-e, hogy eladó esetében az értékesített üzletrész adókötelezettségének meghatározásánál az Szja-tv. 67. §-ában foglaltak szerint az üzletrész eladási és szerzési értéke közötti különbözet képez adóalapot, mint árfolyamnyereség? Esetünkben ezért az üzletrészét értékesítő magánszemélynek nem lesz jövedelme, mivel az üzletrész szerződés szerinti eladási árával megegyezik az üzletrész szerzési értéke. Helyesen értelmezzük-e, hogy ugyan a vevő részéről az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdésében meghatározott szokásos piaci érték (saját tőke összege) meghaladja a megszerzésre fordított kiadást, de a (2) bekezdésében foglaltak alapján vevőnk estében ez nem minősül bevételnek, mivel azt magánszemélytől szerezte? Helyesen értelmezzük-e, hogy a vevőt sem terheli szja-kötelezettség? Felmerül-e egyéb adókötelezettség az ügyletre vonatkozóan?
4. cikk / 2153 Személyi jellegű egyéb kifizetés értelmezése
Kérdés: A számvitelről szóló tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján:
„A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.” A munkáltató kft. nevére szóló képzési költségről kiállított számla kifizetése az oktató cég felé történik, és nem a dolgozó felé. Ebben az esetben is személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a kiadást? Változtat a megítélésen, ha a dolgozó fizeti ki a képzési költséget a munkáltató nevére szóló számla alapján, mintegy megelőlegezi a kiadást, s azt követően a kft. valóban a dolgozó felé téríti meg a kiadást?
„A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.” A munkáltató kft. nevére szóló képzési költségről kiállított számla kifizetése az oktató cég felé történik, és nem a dolgozó felé. Ebben az esetben is személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a kiadást? Változtat a megítélésen, ha a dolgozó fizeti ki a képzési költséget a munkáltató nevére szóló számla alapján, mintegy megelőlegezi a kiadást, s azt követően a kft. valóban a dolgozó felé téríti meg a kiadást?
5. cikk / 2153 Nonprofit társaságnak végleges jelleggel a tulajdonos pénzt ad át
Kérdés: Nonprofit (nem közhasznú) gazdasági társaság kulturális tevékenységgel foglalkozik. Jelenleg még több a költsége, mint a bevétele, ezért a tulajdonos pénzt tesz a cégbe. Nem kölcsönt ad, véglegesen adja a cégnek. Ajándéknak minősül-e a támogatás, és illetékköteles-e? Annyi támogatást ad, hogy ne legyen veszteséges, és saját tőke problémája legyen a nonprofit kft.-nek.
6. cikk / 2153 Iskolarendszeren kívüli képzés költségeinek viselése
Kérdés: A kft. elsősorban osztrák/német partnereknek értékesít. A munkavállalóinak emiatt szükséges a megfelelő minőségű munkavégzésükhöz a nyelvtudás. A kft. lehetőséget biztosít a munkavállalóinak, hogy a munkaviszony időtartama alatt szerezzék meg a munkavállalók ezt a tudást. A képzések nem számítanak iskolarendszeren belülinek. Amennyiben a kft. nevére szól a számla az oktatásról, egyéb igénybe vett szolgáltatásnak minősül? Az áfa ilyen esetben levonható, ha áfás számla készül? Ha a képzésről a dolgozó nevére állítja ki az oktatószervezet a számlát, van-e lehetősége a kft.-nek arra, hogy a képzés díjának egy részét megtérítse a dolgozó felé? Ilyen esetben a könyvelésben az egyéb személyi jellegű kifizetések között kell megjeleníteni?
7. cikk / 2153 Magánszemély részére folyósított kölcsön elengedése utáni szocho
Kérdés: Magánszemély kölcsönt kapott egy társaságtól. A folyósított kölcsönt a felgyűlt kamatokkal együtt a társaság elengedte a magánszeméllyel szemben, a követelést kivezette a könyveiből. A társaság az elengedés időpontjában nem állt semmilyen jogviszonyban a magánszeméllyel, a kölcsön és kamatai elengedéséről megállapodást kötöttek, melyben a társaság felhívta a magánszemély figyelmét, hogy az ebből származó bevétel egyéb jövedelemként adóköteles, és a magánszemély köteles a személyi jövedelemadó megfizetésére. Kérdésem arra irányulna, hogy ebben az esetben a magánszemély figyelembe veheti-e azt a bevételt olyan egyéb jövedelemként, mely után a magánszemély köteles a szocho megfizetésére, és így a „kapott” bevétel 89%-át kell jövedelemként figyelembe vennie? A magánszemély a bevétel megszerzésének évében elért, összevont adóalapba tartozó jövedelme meghaladja a szochofizetési felső határt, így esetében ezen jövedelem után külön szochofizetési kötelezettség már nem terhelné.
8. cikk / 2153 Eladott társaság volt tulajdonosainak jár-e osztalék?
Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosai osztalékelőleget vettek fel év közben, majd a társaságot egy magánszemélynek eladták. A tárgyévi beszámoló elfogadásakor az új tulajdonos jóváhagyta osztalékként a teljes adózott eredményt. A jóváhagyott osztalék fedezetet nyújtott az osztalékelőlegre is. Az adásvételi szerződés szerint még az előző tulajdonosok jogosultak az osztalékelőlegnek megfelelő összegű osztalék felvételére, a fennmaradó osztalék az új tulajdonosé. Jogilag helyes ez az eljárás?
9. cikk / 2153 Revolut-számla mellett mihez kell belföldi bankszámla?
Kérdés: Bankszámlavezetésre kötelezett magyar magánszemély kizárólag Revolut-számlával rendelkezik. Igaz-e az az álláspont, hogy ez a számla nem minősül belföldi bankszámlának, így nyugdíjának folyósításához, illetve belföldi bankszámlanyitási kötelezettségének teljesítéséhez még legalább egy, magyar pénzintézetnél vezetett bankszámlát is kell nyitnia az adóalanynak?
10. cikk / 2153 Átalányadózó egyéni vállalkozó magánszemélyként adózik
Kérdés: Egy ingatlan-bérbeadási tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozó választhatja-e az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem magánszemélyként történő leadózását év közben? Lehet-e váltani az adóév közben az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem adózási módján?
