110 cikk rendezése:
101. cikk / 110 Bizonylatokkal kapcsolatos előírások változása
Kérdés: Úgy hallottuk, az Európai Unióban nem kötelező a számlák aláírása. Magyarországon is változik az előírás? Változnak-e a követelmények az elektronikus aláírással, a bizonylatok megőrzésével kapcsolatban?
102. cikk / 110 Az ügyvezető pénztárkönyvvezetése
Kérdés: A pénztár működésével kapcsolatosan kérdezzük: megfelelő megoldás-e az, ha az ügyvezető folyamatosan és ismétlődően a működéshez szükséges készpénzt előlegként veszi fel, majd elszámol azzal, és csak ezek a tételek kerülnek a pénztárkönyvbe? A könyvelő pedig az elszámolás bizonylatai alapján könyveli a pénztári be- és kifizetéseket tételesen?
103. cikk / 110 Számlázási program megőrzése, a számlák javítása
Kérdés: A számlázási program minden számlájának kinyomtatására sor kerül, a folyamatosság nyomon követhető. Meg kell őrizni magát a számítógépes programot? Ha igen, hány évig? Amennyiben a gépi számlák példányait egyszerre javítom, például a vevő nevének elírása miatt, megtehetem-e kézzel (dátum, bélyegző, aláírás)? Az Áfa-tv. szerint helyesbítő számlát csak az áfa alapjának vagy összegének változásakor kell készíteni.
104. cikk / 110 Kötelező címke költségeinek elszámolása
Kérdés: Társaságunk importból származó kozmetikai termékek kereskedelmével foglalkozik. Törvényi előírás szerint a forgalomba kerülő termékeknek rendelkezniük kell olyan magyar nyelvű feliratozással, amely a vevő számára tájékoztatást nyújt: tartalmazza a felhasználás módját, a gyártó és forgalmazó nevét és címét, a minőségmegőrzés időtartamát, a KERMI-számot stb. Ezt a címke tartalmazza, amelyet termékeink hátoldalára ragasztunk. A címkével kapcsolatos költségek hol számolhatók el? A címke beszerzése készletre vehető-e?
105. cikk / 110 Folyószámla megőrzése
Kérdés: Az Szt. 2001-től hatályos előírása szerint a folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. Az Szt. nem határozta meg a "folyószámla" fogalmát. A napi használat alapján szinte minden folyószámlának minősíthető (pl. adófolyószámla, vevő-, szállító-folyószámla stb.). Ha a szállítói számla folyószámlának minősül, akkor például a közüzemi számlákat a cégek fennállása alatt nem lehetne selejtezni. Mit értünk az Szt. által említett folyószámla alatt?
106. cikk / 110 Költségtérítés a munkavállalónak munkába járás és saját jármű hivatalos célú használatára
Kérdés: A kft. egyik tagja (25 százalékban tulajdonos) a társaságnál munkaviszony keretében dolgozik. Hivatalos ügyeit saját gépkocsijával intézi. A kft. az ingatlan-nyilvántartás alapján sajátgépkocsi-használatra költségtérítést fizet. Ez esetben csak a 3 Ft/km fizethető mint munkába járási költség, vagy az üzemanyagot is téríteni lehet? A napközbeni garázsbérlet, parkolási díj elszámolható-e a kft.-nél költségként?
107. cikk / 110 Az új Szt. módosuló, változó előírásai
Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
108. cikk / 110 Színházjegy, uszodajegy, sportklubbérlet, sporteszközök áfája
Kérdés: Dolgozóinknak juttatott színházjegy, -bérlet, uszodajegy, -bérlet, sportklubbérlet, a dolgozók kondicionálásának, egészségmegőrzésének érdekében vett sporteszközök áfája levonható-e?
109. cikk / 110 A folyószámla megőrzése
Kérdés: Az új Szt. 169. §-ának (4) bekezdése szerint: "A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik." Hogyan kell ezt érteni? Állandó partnereink esetében a folyószámlát a társaság megszűnéséig kell megőrizni?
110. cikk / 110 A számla aláírása
Kérdés: A számlát a számviteli törvény szerint alá kell írni. Kinek kell aláírnia és hogyan? Kell-e ellenőrizni a bejövő számlákon az aláírást?