120 talált állásfoglalás a megőrzés kifejezésre

Kérdés: Cégünk pénztárából nagy összegű pénz tűnt el. Rendőrségi feljelentést tettünk. A nyomozást megszüntették, mert az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható. A cég nem teszi felelőssé a pénztárost. Hogyan kell könyvelni? Be kell-e a tagoknak fizetniük, ha közösen vállalják? Kinek kell befizetnie, ha a tagok úgy döntenek, hogy senki sem felelős? Kell belső jegyzőkönyv?

Kérdés: Társaságunk új számlázóprogramot használ a számlák kiállításához. Ebben a programban a számlák sorszámozását meg lehet szakítani, más típusú számozást lehet adni, akár szándékosan, akár véletlenül. Elfogadható-e így a program?

Kérdés: A kft. 2008. szeptember 30-ával könyvelőt szeretne váltani. Hogyan, mi módon kell a törvényeknek megfelelően megválni az előző könyvelőtől? Milyen kivonatokat, listákat, főkönyvi anyagokat, bevallásokat stb. (miket még?) kell a régi könyvelőnek átadnia a kft.-nek? Mivel új könyvelőprogrammal fog a kft. dolgozni, ezért az egész 2008. évet újra kell könyveltetni? A régi könyvelő meddig köteles megőrizni a digitális adatállományait? Mi a teendő, ha évekkel később adóellenőrzést végeznek a kft.-nél, és szükség lenne a régi könyvelő ismereteire és adatbázisára? A gördülékeny könyvelőváltás lépéseit szeretnénk megtudni!

Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?

Kérdés: Átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő bevételi nyilvántartást vezet. Ha bevétel csak gabonaértékesítésből származik, úgy az őstermelői igazolvány melléklete, az úgynevezett értékesítési betétlap vezetése e kötelezettségnek megfelelő-e?

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és a kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?

Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?

Kérdés: A 2007. évi CXXVII. törvény (az új Áfa-tv.) 8. §-a szerinti csoportos adóalanyiság esetén a tagok és a tagok által kijelölt képviselő között a levonható (a 3. személytől bejövő számlában szereplő) és a fizetendő (3. személynek felszámított) áfa könyvelése hogyan történjen a tagoknál, illetve a képviselőnél?

Kérdés: Ügyfelem nagy mennyiségű bel- és külföldi bejövő számláját szkenneli, és így számítógépen tárolja. Azt tervezi, ha az elfogadható, akkor csak a tárgyév és az azt megelőző év számláit őriznék meg, a korábbiakat megsemmisítenék, hiszen azokat a számítógépből bármikor ki tudnák nyomtatni. Ezt az eljárást szándékoznak alkalmazni a kimenő számlák esetében is. Érvelésük szerint eleget tesznek ezzel a számviteli törvény követelményeinek. Mi az Önök álláspontja?

Kérdés: Évekkel ezelőtt a kft. ügyvédi letétbe helyezett 3,7 millió Ft-ot. Időközben a letétbe helyezés okafogyottá vált, ezért kértük az ügyvédet, hogy fizesse vissza a nála letétbe helyezett összeget. Az ügyvéd – indokolás nélkül – kérésünket nem teljesítette. Polgári peres eljárást indítottunk. A bírósági tárgyaláson a bíró kinyilatkoztatta (írásba még nem adta), hogy a társaságnak nincs az ügyvéddel szemben követelése, hanem a kft.-nek továbbra is 3,7 millió Ft pénzkészlete van. Helyesen jártunk el, amikor az ügyvédhez átutalt 3,7 millió Ft-tal csökkentettük a pénzkészletet és azt előírtuk követelésként? Esetleg idegen helyen lévő pénzkészletként kell kezelni? Nincs ellentmondás a számviteli és az ügyvédi törvény között?