Ügyvédi iroda megszűnéséhez kapcsolódó időpontok

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda tagja elhalálozott 2024. 08. 13. napján. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2024. 09. 03. napjával irodagondnokot jelölt ki, és arról tájékoztatott, hogy az iroda 2024. 08. 14. nappal felszámolásra kerül. Az ügyvédi iroda 2013. 12. 31-ig eva adózási formában, majd 2014. 01. 01. napjától a kiva szerint adózik. Benyújtottam a NAV részére a soron kívüli bevallásokat (2408, 2465 és kiva), de hibaüzenetet kaptam, nem könyvelték a folyószámlán, nem jó a megszűnés kezdő dátuma. Elkészítettem a záró és nyitó mérleget. A jegyzett tőke 1.600.000 Ft összegben nem pénzbeli hozzájárulás, már „0” Ft összegben szerepel az eszközök között. A vagyonleltár soraiban milyen értéken kell szerepelnie, piaci értéken? Vannak örökösök, a hagyatéki eljárásnál fontos lehet. Elbizonytalanodtam ezek után. Felszámolás nem lehet, nincs tartozás. Sok jogszabályt olvastam el, egyre több a kérdésem. Végelszámolással szűnik meg, de milyen dátummal kell akkor a beadott bevallásokat javítanom? Vagy egyszerűen a kamara törli a soraiból, ha minden hivatal arról tájékoztatja, hogy nincs tartozása?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, amikor a Budapesti Ügyvédi Kamara az ügyvédi irodát arról tájékoztatta, hogy az ügyvédi iroda 2024. 08. 14. nappal felszámolásra kerül, ezt a tájékoztatót vissza kellett volna küldenie. A visszaküldés indoka az, hogy a törvényi előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Apportált tárgyi eszköz apportértékének megosztása

Kérdés: A zrt. tárgyi eszközt apportált egy kft.-be, amely jelenleg a társasági adó alapján kapcsolt vállalkozása. Az apportérték fejében a zrt. üzletrészt kap a kft.-ben. A tulajdonosok döntése alapján az apport értékének egy meghatározott forintösszege a jegyzett tőke emelésére fordítandó, a fennmaradó forintösszeg a tőketartalékba kerül. Van-e lehetőség arra, hogy a jegyzett tőke emelésére fordítandó apportértéken felüli rész az eredménytartalékba kerüljön, és ne a tőketartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...nem is lenne jó a tőkét emelő oldaláról az eredménytartalékba helyezés, mivel a kft. törzstőke-leszállításakor, illetve a kft. megszűnésekor a magánszemély tulajdonos az eredménytartalékba helyezett apportértéket csak adózottan kaphatná vissza.Meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Társaság alapítása szoftverelemekkel

Kérdés: 2023. évben két magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár egy nemzetközileg használt videójátékban felhasználható szoftverelemeket készített, amellyel a videójáték gyári verziójában nem elérhető játszható programelemeket készítettek programozással. A szoftverelemek a két magánszemély közös szellemi termékei. 2023. évben 15 db ilyen programelemet hozott létre a két magánszemély, amelyek felhasználási jogát magánszemélyként már értékesítették 2023. évben jogdíj jogcímén. A két magánszemély 2024 januárjában e tevékenységük végzésére egy magyarországi székhellyel rendelkező kft.-t hozott létre 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. A már magánszemélyként 2023. évben készített 15 db szoftverelem, valamint a kft. tevékenysége keretében a jövőben készítésre kerülő szoftverelemek felhasználási jogának jogdíj jogcímen történő értékesítésére vonatkozóan. A létrehozott szoftverelemek várhatóan évekig szolgálják a gazdasági tevékenységet, előre nem meghatározható ideig.
1. A kft. könyveiben hogyan tudja a szoftverelemeket felvenni? Helyesen jár-e el a kft., ha a jövőben elkészülő szoftverelemeket egyesével a szellemi termékek között aktiválja? Ha igen, milyen értéken kell aktiválnia a szoftverelemeket? A szoftverelemek készítéséhez alapvetően személyi jellegű költségek, ráfordítások kapcsolódnak. A szoftverelemek piaci értéke nem áll rendelkezésre.
2. A két magánszemély által 2023. évben készített 15 db szoftverelemet hogyan tudja a kft. a könyveibe átvenni, milyen értéken? A kft. megvásárolja ezt a 15 db szoftverelemet a két magánszemélytől, vagy térítésmentesen a kft. rendelkezésére bocsáthatják?
Részlet a válaszából: […] ...önköltsége (szerzési értéke) közötti nyereség jellegű különbözet adóterheit csak az üzletrészek értékesítésekor, illetve a kft. megszűnésekor kellene megfizetni. Amit nem tettek meg az alapításkor, azt megtehetik jelenleg is azzal, hogy a 15 darab szoftverelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.

Jegyzett tőke saját tőkén belüli leszállítása

Kérdés: A kft.-nél a jegyzett tőke (egyéb tőkeelemek javára történő) leszállításakor kötelező-e a meglévő negatív eredménytartalék ellentételezése, vagy a teljes összeg átcsoportosítható a tőketartalék javára?
Részlet a válaszából: […] ...esetén is hosszabb időtartam után lesz alkalmas az eredménytartalék az osztalékfizetésre, a tőketartalék pedig csak a társaság megszűnésekor, illetve a jegyzett tőke jelentős arányú – tőkekivonással történő – leszállításakor kerülhet adózatlanul a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Taofizetési kötelezettség járóbeteg-szakellátás átadásakor

Kérdés: Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás tovább működése költségvetési szervként: Az 509-es lapszámban (2024. 08. 08.) megjelent válaszukban jelezték, hogy taofizetési kötelezettség lép fel. Miért keletkezik adófizetési kötelezettség, ha kizárólag költségvetési szervként működhet tovább a járóbeteg-szakellátás? A kft. a pénzeszközeit már korábban köteles volt átadni az önkormányzatnak. Ilyen kötelezettséget hogyan vállaljon fel a kft., amit az önkormányzatnak kell majd kifizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...társaságiadó-fizetési kötelezettséget. Az Art. 52. § (1) bekezdés c) pont alapján ugyanis a társaságiadó-kötelezettség megszűnése soron kívüli adóbevallást von maga után. A Tao-tv. 16. § (7) bekezdése szerint jogutód nélküli megszűnésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Nyílt végű pénzügyi lízing maradványértékének áfája

Kérdés: A kérdés az, hogy jól járunk-e el, ha a maradványérték le nem vonható áfarészét nem számítjuk bele a bekerülési értékbe, hanem ezt csak a futamidő végén – ha tényleges vásárlás történik – aktiváljuk rá az eszközre?
Részlet a válaszából: […] ...értéke van: egyik a lízingidőszak végéig terjedő időszak elején könyvelt bekerülési érték, a másik pedig a lízingszerződés megszűnése időpontjával az adásvételi szerződéssel meghatározott vételár. Ez így elég bonyolult, a számviteli előírásokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Elhatárolt veszteség tulajdonosváltás esetén

Kérdés:

"A" Kft.-nek 2009–2014 között, illetve 2019-ben elhatárolt vesztesége keletkezett a társasági adóban. 2022-ben tulajdonosváltás történt, 5 magánszemély tulajdonos eladta "A" Kft.-ben lévő üzletrészét a szintén a tulajdonukban álló "B" Kft.-nek. 2019–2021. évben "A" Kft. árbevétele 91%-ban a fő tevékenységéből, 9%-ban egyéb tevékenységből származott. "A" Kft.-nek új tevékenysége nem lett, korábbi tevékenységét folytatta. 2022-ben és 2023-ban a teljes árbevétele a fő tevékenységéből származott. Úgy értelmezzük, hogy a Tao-tv 17. § (9) b) bekezdés szerint a korábban elhatárolt veszteséglevonás folytatható. Jól értelmezem, hogy a 2009-2014. évben keletkezett veszteségre nem kell alkalmazni a (9.a) szerinti arányosítást (Tao-kitöltési útmutató 2329-03-01 01. sor magyarázata szerint), ugyanakkor a 2019. évben keletkezett veszteségelhatárolás felhasználásakor alkalmazni kell, csak 91%-ban lehet érvényesíteni?

Részlet a válaszából: […] ...társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja (ide nem értve a jogutód nélküli megszűnés esetét) ésa) annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Kiválással létrejövő kft. beszámolói

Kérdés: Átalakulás (kiválás) során "A" kft.-ből (ami kivaalany) kiválik "B" kft. A kiválás bejegyzésének kelte a hónap vége, 30-a, "A" kft. kisvállalati adóalanyisága – NAV-határozat alapján – a kiválás napját megelőző napon, a hónap 29. napjával megszűnt. "A" kft. 30-án a társasági adó hatálya alá került. A végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően a kiválást követő 90 napon belül az Szt. szerinti beszámolót letétbe kell helyezni. Az "A" kft. esetében így két beszámolót kell letétbe helyezni? A hónap 29. napjáig, mint kisvállalati adóalany, és 30-ára, egy napra, mint a társasági adó alanya?
Részlet a válaszából: […] ...előírásaira épülő számviteli szabályok alapján a Kiva-tv. 19. §-a (5) bekezdésének d) pontja szerinti kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésének napja az a nap, amikor a kivás kft. már nem tud kivás kft.-ként tovább működni, mert a kiválással új társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Leírási kulcs alkalmazása (33%-os vagy 14,5%-os)

Kérdés:

A társasági adóról szóló törvény 1. sz. mellékletének 9. pontja szerint 50% értékcsökkenési leírás alkalmazható a 2003-ban vagy azt követően beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, a törvény 2. sz. mellékletének IV. pontja szerint 33%-os vagy 14,5%-os leírási kulcs alá tartozó tárgyi eszközök esetében. Ezen feltételeken kívül szükséges még egyéb, speciális feltétel érvényesülése is a törvény 9. pontjában hivatkozott 50%-os leírási kulcs alkalmazhatóságához?

Részlet a válaszából: […] ...napját követő napot is) az állományból való kivezetése (ideértve a forgóeszközök közé való átsorolást, valamint az adózó megszűnését is) napjáig számolja el. Az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás – végelszámolás

Kérdés:

Bérelt ingatlanon végzett felújítással mi történik végelszámolás esetén?

Részlet a válaszából: […] ...bérlő végelszámolása azt jelenti, hogy a bérlő bérleti jogviszonya a végelszámolás időszaka alatt megszűnik, a bérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg, de még a végelszámolás befejezése előtt, ha előzetes megállapodás nem volt, írásban rendezni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
1
2
3
51