517 cikk rendezése:
11. cikk / 517 Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé
Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.
12. cikk / 517 Kivás kisvállalkozásnál többségitulajdonos-váltás
Kérdés: Kiva alatt adózó kisvállalkozás vagyunk, az idei év január közepétől a többségi tulajdonosunk egy svájci illetőségű társaság lett. Mikortól kell figyelembe venni az alábbi szabályt? A vállalkozási méret besorolásánál nemcsak az adott vállalkozás adatait kell figyelembe venni, hanem minden kapcsolódó vállalkozásét és partnervállalkozásét is. Ugyanakkor: Egy vállalkozás csak akkor veszíti el a kis- és középvállalkozás minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi a törvényben meghatározott határértékeket [1996. évi LXXXI. tv. 7. § (1) bek.; 2004. évi XXXIV. tv. 3. § (1) és (2) bek., 4. §, 5. § (3) bek.]. Ezt a két szabályt szeretnénk értelmezni ránk vonatkozóan az alapján, hogy a 2023. évi éves beszámolónkban az árbevételi határértéket meghaladtuk, ez volt az első év. Jól értelmezzük, hogy a 2024. évi éves beszámolóban (2 éves szabály/2. év) közölt értékhatár feletti árbevételadatok miatt a 2025-ös évre már középvállalkozásnak fogunk számítani? Jól értelmezzük, hogy a svájci többségi tulajdonos miatt a kivaalanyiságunk nem szűnik meg, mivel kilépéskor a törvény – szemben a belépési korlátokkal – nem írja elő a kapcsolt vállalkozások adatainak figyelembevételét? Éppen ezért a jelenlegi értelmezés alapján a kivaalanyiság megszűnésének vizsgálatakor nem kell a kapcsolt vállalkozások adatait nézni. A jogszabály szövegezése alapján, ha egy cég a kivaalanyiságot választotta, akkor az nem szűnik meg csak azért, mert a kapcsolt vállalkozásokkal összeszámított árbevétele, illetve átlagos statisztikai létszáma meghaladja a jogszabályban előírt határokat.
13. cikk / 517 Kiváláshoz kapcsolódó áfa-, illeték-, kivakérdések
Kérdés: Adott a Kereskedő Kft., amelynek tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 99,6%-os és 0,4%-os arányban. A társaság 2021. 01. 01. óta kivaadózás alatt működik, előtte a társasági adó hatálya alá tartozott. A társaság rendelkezik egy nagy értékű ingatlannal, amelyben tevékenységét folytatja. Az ingatlant a társaság 1997-ben építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. A társaság a saját tulajdonú ingatlanját mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfamentesen végzi. Gazdasági megfontolások mérlegelése után felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy az ingatlant el szeretnék választani a tevékenységtől. Ennek módja az átalakulás, azon belül is a kiválás. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság Kereskedő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, az alaptevékenység, 2. új társaság Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek és ingatlan). A kiválást követően az Ingatlan Kft. bérbe adná az ingatlanját a tevékenység végzéséhez a Kereskedő Kft.-nek. Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának a jelenlegi tulajdoni aránnyal. A társaság tulajdonosai nem terveznek pénzeszközt szerezni az átalakulás kapcsán. A kérdéseim a következők:
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
14. cikk / 517 Kiskorú örökös által bérbe adott ingatlan
Kérdés: Egyéni vállalkozó elhalálozása után az egyetlen vagyontárgy a vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan, amelyet vállalkozási tevékenységben bérbe ad. Az örökös kiskorú magánszemély, így a vállalkozást nem folytathatja. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik? Az ingatlan-bérbeadás – esetében – nem tartozik az áfakörbe. Öröklés esetén milyen módon lehet az ingatlant bérbe adni?
15. cikk / 517 Ügyvédi iroda megszűnéséhez kapcsolódó időpontok
Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda tagja elhalálozott 2024. 08. 13. napján. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2024. 09. 03. napjával irodagondnokot jelölt ki, és arról tájékoztatott, hogy az iroda 2024. 08. 14. nappal felszámolásra kerül. Az ügyvédi iroda 2013. 12. 31-ig eva adózási formában, majd 2014. 01. 01. napjától a kiva szerint adózik. Benyújtottam a NAV részére a soron kívüli bevallásokat (2408, 2465 és kiva), de hibaüzenetet kaptam, nem könyvelték a folyószámlán, nem jó a megszűnés kezdő dátuma. Elkészítettem a záró és nyitó mérleget. A jegyzett tőke 1.600.000 Ft összegben nem pénzbeli hozzájárulás, már „0” Ft összegben szerepel az eszközök között. A vagyonleltár soraiban milyen értéken kell szerepelnie, piaci értéken? Vannak örökösök, a hagyatéki eljárásnál fontos lehet. Elbizonytalanodtam ezek után. Felszámolás nem lehet, nincs tartozás. Sok jogszabályt olvastam el, egyre több a kérdésem. Végelszámolással szűnik meg, de milyen dátummal kell akkor a beadott bevallásokat javítanom? Vagy egyszerűen a kamara törli a soraiból, ha minden hivatal arról tájékoztatja, hogy nincs tartozása?
16. cikk / 517 Apportált tárgyi eszköz apportértékének megosztása
Kérdés: A zrt. tárgyi eszközt apportált egy kft.-be, amely jelenleg a társasági adó alapján kapcsolt vállalkozása. Az apportérték fejében a zrt. üzletrészt kap a kft.-ben. A tulajdonosok döntése alapján az apport értékének egy meghatározott forintösszege a jegyzett tőke emelésére fordítandó, a fennmaradó forintösszeg a tőketartalékba kerül. Van-e lehetőség arra, hogy a jegyzett tőke emelésére fordítandó apportértéken felüli rész az eredménytartalékba kerüljön, és ne a tőketartalékba?
17. cikk / 517 Társaság alapítása szoftverelemekkel
Kérdés: 2023. évben két magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár egy nemzetközileg használt videójátékban felhasználható szoftverelemeket készített, amellyel a videójáték gyári verziójában nem elérhető játszható programelemeket készítettek programozással. A szoftverelemek a két magánszemély közös szellemi termékei. 2023. évben 15 db ilyen programelemet hozott létre a két magánszemély, amelyek felhasználási jogát magánszemélyként már értékesítették 2023. évben jogdíj jogcímén. A két magánszemély 2024 januárjában e tevékenységük végzésére egy magyarországi székhellyel rendelkező kft.-t hozott létre 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. A már magánszemélyként 2023. évben készített 15 db szoftverelem, valamint a kft. tevékenysége keretében a jövőben készítésre kerülő szoftverelemek felhasználási jogának jogdíj jogcímen történő értékesítésére vonatkozóan. A létrehozott szoftverelemek várhatóan évekig szolgálják a gazdasági tevékenységet, előre nem meghatározható ideig.
1. A kft. könyveiben hogyan tudja a szoftverelemeket felvenni? Helyesen jár-e el a kft., ha a jövőben elkészülő szoftverelemeket egyesével a szellemi termékek között aktiválja? Ha igen, milyen értéken kell aktiválnia a szoftverelemeket? A szoftverelemek készítéséhez alapvetően személyi jellegű költségek, ráfordítások kapcsolódnak. A szoftverelemek piaci értéke nem áll rendelkezésre.
2. A két magánszemély által 2023. évben készített 15 db szoftverelemet hogyan tudja a kft. a könyveibe átvenni, milyen értéken? A kft. megvásárolja ezt a 15 db szoftverelemet a két magánszemélytől, vagy térítésmentesen a kft. rendelkezésére bocsáthatják?
1. A kft. könyveiben hogyan tudja a szoftverelemeket felvenni? Helyesen jár-e el a kft., ha a jövőben elkészülő szoftverelemeket egyesével a szellemi termékek között aktiválja? Ha igen, milyen értéken kell aktiválnia a szoftverelemeket? A szoftverelemek készítéséhez alapvetően személyi jellegű költségek, ráfordítások kapcsolódnak. A szoftverelemek piaci értéke nem áll rendelkezésre.
2. A két magánszemély által 2023. évben készített 15 db szoftverelemet hogyan tudja a kft. a könyveibe átvenni, milyen értéken? A kft. megvásárolja ezt a 15 db szoftverelemet a két magánszemélytől, vagy térítésmentesen a kft. rendelkezésére bocsáthatják?
18. cikk / 517 Jegyzett tőke saját tőkén belüli leszállítása
Kérdés: A kft.-nél a jegyzett tőke (egyéb tőkeelemek javára történő) leszállításakor kötelező-e a meglévő negatív eredménytartalék ellentételezése, vagy a teljes összeg átcsoportosítható a tőketartalék javára?
19. cikk / 517 Taofizetési kötelezettség járóbeteg-szakellátás átadásakor
Kérdés: Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás tovább működése költségvetési szervként: Az 509-es lapszámban (2024. 08. 08.) megjelent válaszukban jelezték, hogy taofizetési kötelezettség lép fel. Miért keletkezik adófizetési kötelezettség, ha kizárólag költségvetési szervként működhet tovább a járóbeteg-szakellátás? A kft. a pénzeszközeit már korábban köteles volt átadni az önkormányzatnak. Ilyen kötelezettséget hogyan vállaljon fel a kft., amit az önkormányzatnak kell majd kifizetnie?
20. cikk / 517 Nyílt végű pénzügyi lízing maradványértékének áfája
Kérdés: A kérdés az, hogy jól járunk-e el, ha a maradványérték le nem vonható áfarészét nem számítjuk bele a bekerülési értékbe, hanem ezt csak a futamidő végén – ha tényleges vásárlás történik – aktiváljuk rá az eszközre?
