Származási garancia számvitele, áfája

Kérdés: Energiakereskedelemmel foglalkozó társaság vagyunk. Kérdésünk az, hogy a villamos energiához kapcsolódó származási garancia – ami egy forgalmazható elektronikus tanúsítvány – beszerzésének, illetve értékesítésének könyvelése hogyan történik? Mivel kereskedőcég vagyunk, különféle piacokon szeretnénk beszerezni a származási garanciát, majd értékesíteni. Áfa kapcsolódik az értékesítéshez?
Részlet a válaszából: […] A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 13.a) pontjának az előírása szerint a származási garancia olyan elektronikus okirat, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a felhasználó felé, hogy az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Megújuló energiával termelt többletáram elszámolása

Kérdés: A megújuló energiával termelt villamos energia felhasználási helyen belül el nem használt részének átvételére a jelenlegi jogszabályok átvételi kötelezettséget írnak elő. Társaságunk részére az energiaszolgáltató módosító számlát állít ki a jóváírt összegről, ami véleményem szerint önszámlázásnak számít. Ezt a jóváírt összeget az 5. számlaosztály Követel oldalán (költségcsökkentésként) kell kimutatni, vagy az egyéb bevételek között, a 96. főkönyvi számlák között?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy egyik tippje sem jó!A megújuló energiával termelt villamos energia az adott (a kérdező) társaságnál saját előállítású termék (a vásárolt áramot a számviteli előírások anyagként számoltatják el), a megtermelt energia fel nem használt részének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Villamosenergia-fogyasztás a bérleti díjban?

Kérdés: Telephelyünkre 2021. 06. 1-jével napelemet telepítettünk. Az ingatlanban bérlők is vannak, akiknek mérőóra alapján számlázunk tovább. Az egyik bérlő nagy energiafelhasználó. Az Audex 8000 kWh-át számláz felénk. Ez lényegesen kevesebb, mint az előző hónapok fogyasztása, hiszen működnek a napelemek. "A" bérlőnek 100 kWh, "B" bérlőnek 90 kWh kerül továbbszámlázásra. "C" bérlő, a nagy energiafelhasználó fogyasztása az óraállás alapján 12.000 kWh. Tudomásom szerint nem számlázhatok ki több áramot, mint amit a szolgáltató felém számlázott. Nem vagyok közszolgáltató, 7810 kWh-t számláznék "C" bérlő felé. (A tényleges fogyasztás 12.000 kWh.) Akülönbözet összegét, 4190 kWh-t beépíthetem minden hónapban a bérleti díjba? Ez azt is jelenti, hogy a bérlő a bérleti díjba beépített áramfogyasztást anyagköltségként nem számolhatja el? Mi a jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem jó megoldás a bérleti díjba beépíteni a mért áramfogyasztást. Nemcsak azért, mert a "C" bérlő a bérleti díjba beépített áramfogyasztás értékét nem tudja anyagköltségként elszámolni, és így annak összegével nem tudja a helyi iparűzési adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Kutatás-fejlesztés megelőlegezése

Kérdés: A társaság 2008. évben a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon belül "Vállalati innováció támogatása" projektjavaslatot nyújtott be, amelyet az új megújuló energiát hasznosító geotermikus hőszivattyúrendszer kifejlesztésére projektként el is nyert. A projekt elszámolható költségei a szerződésben meghatározottak szerint: K+F, marketing. A projekt célja 10 db prototípus előállítása. 2008-ban anyagköltség, munkabér és járulékai merültek fel, néhány kisebb értékű tárgyi eszköz került beszerzésre. A támogatás összegéből decemberben előleget kaptunk. Helyesen számoltuk-e el a társasági adó, a számvitel szempontjából, ha a költségeket a saját előállítású eszközök főkönyvi számlára vezettük át, a beszerzett tárgyi eszközöket pedig a beruházás főkönyvi számlán hagytuk? A kapott előlegből sem számoltunk el bevételt.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy a megnyertpályázat szerinti projekt megfelel az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 4. pontjaszerinti kísérleti fejlesztésnek, kivéve a marketinget.A K+F projekt közvetlenül felmerült költségeit (ez nem csakanyagköltség, bérköltség és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Szabályozási pótdíj

Kérdés: Társaságunk a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-ában részletezettek szerint a menetrend késedelmes beadása vagy be nem adása, illetve a beadott menetrend ténylegesen mért adatoktól való eltérése miatt szabályozási pótdíjat fizet, amelyet a rendszerirányító számláz az áfa felszámításával. A szabályozási pótdíjat költségként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni? Szerintünk a pótdíj nem minősül szolgáltatásnyújtásnak, nem tevékenység ellenértéke, és így nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá. A szabályozási pótdíj növeli a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamos energiakötelező átvételéről és átvételi áráról rendelkezik. A Korm. rendelet 3. §-ának(1) bekezdése szerint a kötelező átvételi rendszerben az értékesítő jogosult azilletékes hivatal határozatában foglaltaknak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.