252 talált állásfoglalás a minimálbér kifejezésre

Kérdés: Szeretném a segítségüket kérni, hogy hogyan kell értelmezni az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában leírt szabályt, különös tekintettel ezen cikkely utolsó mondatára? Ha a magánszemélynek több foglalkoztatója is van, közülük melyik minősül munkáltatónak? Megítélésem szerint, ha egy munkavállalónak több munkáltatóval van munkaviszonya, és a kapott jövedelem minden jogviszonyban eléri a minimálbér összegét, nem kell vizsgálni a fenti sorrendet, mivel a főszabály lép életbe, a heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni mindegyik jogviszonyt. Többes jogviszony esetén, ha egyetlen jogviszonyban sem éri el a magánszemély foglalkoztatása a heti 36 órát, de minden jogviszonyban egyenként eléri a munkavállaló jövedelme a minimálbér összegét, figyelembe kell-e venni az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott rangsort, és meg kell határozni azt az egy munkáltatót, aki jogosult a köztehermentes pénztári befizetésre, vagy minden foglalkoztató munkáltatónak minősül, és élhet az adómentes juttatás lehetőségével? Amennyiben az előbbiekben leírt feltétel igaz, és többes jogviszony esetén, ha egyetlen jogviszonyban sem éri el a magánszemély foglalkoztatása a heti 36 órát, de minden jogviszonyban meghaladja a jövedelme a mindenkori minimálbért, és minden munkáltató élhet a köztehermentes pénztári befizetés lehetőségével, hogyan kell figyelembe venni az adómentes határt? Tehát munkáltatónként?

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalója az év elején 69 000 Ft adómentes üdülési csekket kapott. A munkavállaló szeptemberben közli a társasággal, hogy egy másik munkahelyén szintén a minimálbérnek megfelelő összegű üdülési csekket kapott. Mi ilyenkor a teendő? Melyik vállalkozásnak kell megfizetnie az adómentes határt meghaladóan kiadott üdülési csekk utáni adót és járulékokat? Nem kellett volna a munkavállalónak jeleznie a másik munkahelyén, hogy ő már kapott üdülési csekket? Ki a felelős? A mi társaságunk nem szeretne fizetni az év elején kiadott üdülési csekkek után, de a másik társaság sem!

Kérdés: A bt. beltagja munkaviszonyban áll, a kültag pedig GYED-en van. Hogy érinti őket a járulékfizetés?

Kérdés: Az önkormányzat támogatást nyújt cégünknek szociális gyermektáborok lebonyolítására az üdülőnkben. A támogatást árbevételként könyveljük, és számlát állítunk ki az önkormányzat részére. Az üdülés során a gyerekeket elviszik cukrászdába, vásárolnak üdítőt, belépőket különféle múzeumokba, vízibiciklit bérelnek stb. (az árbevétel minderre fedezetet nyújt). Az ilyen tételek természetbeni juttatásnak minősülnek-e, és ha igen, kinek kell megfizetnie a kapcsolódó adókat?

Kérdés: Ez évtől indul be a mezőgazdasági szövetkezetekben a lekötött tartalékba helyezett közösségi alap felhasználása. Szükség lenne egy átfogó tájékoztatásra az alap eredménytartalékból való feltöltésére, az alapból való felhasználás éves mértékére (arányára), a különböző jogcímeken történő kifizetések adóvonzataira, a könyvelés, elszámolás módjára, az alap teljes kezelésére vonatkozóan.

Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?

Kérdés: Nyugdíjas segítő családtag egyéni vállalkozónál van bejelentve. Ha díjazásban nem részesül, kell-e valamilyen jogcímen fizetni utána és mennyit? Vagy ha AM könyvvel foglalkoztatják, mi a teendő?

Kérdés: Cégünk üdülőingatlant vásárolt azzal a céllal, hogy az a dolgozók és közeli hozzátartozóik üdülését szolgálja. Az üdülő fenntartási költségeit (áfával növelt összegben) a vállalkozás költségei között elszámoljuk. Elszámolható-e adómentes üdülési szolgáltatásként a dolgozók és hozzátartozóik üdülése? Miként csökkenthetők ezzel a természetbeni juttatásként elszámolandó üzemeltetési költségek? Hogyan kell ennek a könyvviteli nyilvántartásokban megjelennie?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozók jövedelmét hogyan kell meghatározni a minimum-járulékalap vonatkozásában? Egyes PM-tájékoztatók szerint akkor mentesül az – egyébként minimálbérre bejelentett – evás egyéni vállalkozó a minimum-járulékalap utáni fizetési kötelezettség alól, ha becsült jövedelme (melynek kiszámításánál minden, az Szja-tv. által költségként elszámolható tételt: tb, eva, költségbizonylatok stb. figyelembe vett) a minimum-járulékalapot nem éri el. A problémám az, hogy ha az így kiszámolt jövedelem meghaladja a minimum-járulékalapot, akkor a nagyobb összegű minimum-járulékalap után kiszámolt tb-kötelezettségek növekedése következtében a jövedelem is változik, csökken, akár a minimum-járulékalap alá is. Önök szerint mit kell jövedelemnek, illetve járulékalapnak tekinteni?

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?