230 cikk rendezése:
181. cikk / 230 Vállalkozói járulék alapja
Kérdés: 2006. szeptember 1-jétől, ha az egyéni vállalkozó megfizeti a minimum-járulékalapot, de ténylegesen a minimálbért veszi fel, mi után kell megfizetnie a vállalkozói járulékot?
182. cikk / 230 Járulékkedvezmény könyvelése
Kérdés: Hogyan könyveljük a járulékkedvezmény visszatérítését és a Start-kártyát?
183. cikk / 230 Minimum-járulékalap (eva)
Kérdés: A főállású evás egyéni vállalkozóra is vonatkozik a minimumjárulék-fizetési kötelezettség?
184. cikk / 230 Alkalmi munkavállalói könyv és minimum-járulékalap
Kérdés: A minimumjárulék-fizetési kötelezettség befolyásolni fogja-e az alkalmi munkavállalói könyvvel, illetve megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás terheit? Az a munkáltató, illetve munkavállaló, aki teljesíti a dupla minimálbér utáni járulékfizetést, milyen pluszjuttatást kap cserébe? Mi van annál a munkáltatónál, aki nem vállalja a dupla minimálbér utáni járulékfizetést, mivel a tényleges bér kevesebb mint 125 E Ft, de a munkavállaló szeretné maga után fizetni és ugyanez fordítva?
185. cikk / 230 Csekély értékű ajándék juttatása
Kérdés: Cégünk évente egyszer családi napot tart, ahol a munkavállalók 3 vendéget hozhatnak. A vendéglátást lebonyolító étterem 3000 Ft-ot számláz adagonként. A résztvevők étkezési jegy alapján fogyaszthatnak. Elszámolható-e az összeg csekély értékű ajándékként, ha igen, mit kell tartalmaznia a nyilvántartásnak?
186. cikk / 230 Ösztöndíj adóterhe
Kérdés: MTA kutatóintézete – amely egyébként az egyetemmel kötött együttműködési szerződés alapján aktívan részt vesz a hallgatók képzésében – fizethet-e egyetemi hallgatói jogviszonyban lévő PhD-hallgatónak ösztöndíjat? A kifizetést terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?
187. cikk / 230 Szakképzési hozzájárulás fizetése (eva)
Kérdés: Evás vállalkozás alkalmazottja után a foglalkoztatás minden megkezdett hónapjában a tárgyhó első napján érvényes minimálbér kétszerese után kell szakképzési hozzájárulást fizetni. Meg kell-e fizetni ezt az összeget, ha az alkalmazott táppénzen, GYED-en, GYES-en, GYÁP-on van?
188. cikk / 230 Külföldi munkavégzés
Kérdés: Magyarországon bejegyzett bt. beltagja Németországban végez fordítói tevékenységet, amelyet a bt.-jén keresztül számláz. Tevékenységének értéke nem haladta meg a 10 000 eurót. A cég alapfelállásban alanyi adómentességet választott. A székhely rezsiköltségein kívül minden számlája német (telefon, benzin). Tartósan külföldön tartózkodik, csak havonta-kéthavonta utazik haza. A minimálbér után megfizeti a járulékait. Mire kell odafigyelnie, hogyan számolja el a számláit, hogy számolja el a külföldi tartózkodását?
189. cikk / 230 Tagi jogviszonnyal összefüggő kötelezettségek
Kérdés: Egy kft. 3 fő tagból áll: egy fő nyugdíjas ügyvezető és két nagykorú gyermeke, akik korábban befektetési céllal szálltak be a kft.-be 20-20 százalék jegyzett tőkerészesedéssel. Minden tevékenységet a nyugdíjas ügyvezető végez, az egyik 20 százalékkal részesedő tag azonban korábbi munkahelye megszűnése miatt munkanélkülivé vált. A két szóban forgó tag egyébként tagsági jogviszonya alapján munkabért nem kapott, mivel nem is végzett tevékenységet, és állandó, 36 órát meghaladó foglalkoztatással rendelkezett jelen kft.-n kívül. A most megszűnt munkaviszonyú tag esetében – úgy gondoljuk – nincs foglalkoztatási kényszer, tehát pl. a munka nélküli tagot nem vagyunk kötelesek legalább a minimálbér alapján foglalkoztatni és járulékolni. Végezetül, ha a nyugdíjas ügyvezető 2006-ban nem kíván jövedelmet önmagára elszámolni, mivel a képződő osztalékra számol, megteheti-e ezt, s ha igen, milyen terheket kell figyelembe vennie (eho, járulék stb.)?
190. cikk / 230 Ekho alkalmazása ugyanazon jogviszonyon belül
Kérdés: Újságíró vagyok egy kiadónál munkaviszonyban. Az ekho-törvény kapcsán a kiadó azt állítja, hogy megoszthatom a jövedelmemet, így munkaviszony alapján egy részét (mondjuk a minimálbér mértékében) az általános szabályok szerint adózom, adózunk a kiadóval közösen, és az viseli a közterheket, a másik részt pedig az ekho szabályai szerint adózzuk a kiadóval közösen. Könyvelő barátom szerint ez egy jogviszonyon belüli kettős jogviszony lenne, ami nem lehetséges!? Kinek van igaza?
