252 talált állásfoglalás a minimálbér kifejezésre

Kérdés: Közhasznú alapítvány az alapító okiratában kitűzött célok elérése érdekében egyetemi hallgatókkal működik együtt (szociális-oktatási, nevelési tevékenységben). Jelenleg a hallgatók részére megbízási díj kerül kifizetésre. Azt szeretném megtudni, hogy lehetősége van-e az alapítványnak, hogy a közreműködő hallgatók részére ösztöndíjat fizessen, amely megfelel az Szja-tv. 3. §-a 72/i) pontjának?

Kérdés: Egy szakközépiskola diákjait egy külső cég foglalkoztatja. Az elvégzett munkára a cég az iskolával szerződik, a teljesített munka ellenértéke az iskola bankszámlájára érkezik. A diákok kifizetése a munkájuk arányában történik, amelynek módja a következő: a diákok készpénzes számlát hoznak vásárlásaikról, az egyénenkénti, meghatározott összegben. Az iskola a kis értékű ajándék körébe sorolja a számlákat. A diákot megilleti az Szja-tv. szerinti kis értékű ajándék? Helyes a leírt eljárás?

Kérdés: A betéti társaság 2003. december 31-ével evás lett. Az evánál a könyvvezetés módját bevételi nyilvántartásban jelölte meg. A bt. főállású tagja, aki személyesen is részt vesz a bt. munkájában, a minimálbért számolta el jövedelemként, és azt meg is adózta személyi jövedelemadóval. 2006-ban jutott tudomásomra, hogy ha a minimálbért csak a bérjárulékok alapjának számolom el, de valójában ki nem veszem, akkor az szja-t nem kell kifizetnem. Ezért, mint evás, a bevételek és kiadások után megmaradt összeget veszem ki, aminek adóját az evában fizettem meg, külön szja-t fizetnem nem kell. Önrevízióval visszakérhetem-e a befizetett szja-t vagy nem, illetve hogyan tudom a téves bevallásokat a fennálló rendelkezéseknek megfelelően rendezni?

Kérdés: Társaságunk dolgozóinak az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, az adómentes mérték felett. Hogyan történik ennek a könyvelése? Például 100 ezer forintos befizetésből 32 750 forint az adó- és járulékmentes?

Kérdés: Nappali tagozatos egyetemi hallgató magánvállalkozóként dolgozik. Kérdésem, hogy kell-e havonta tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie? Szakértőktől több ellentmondásos véleményt hallottam.

Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint a 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Hogyan kell ezt a törvényhelyet értelmezni a bevallott járulék esetében a 2006-os adóévben, nem kedvezményezett térségben? Ha az átlagos állományi létszám 10 fő, a bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege 11 250 ezer forint? A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékon csak a munkáltatót terhelő 18 százalék+11 százalékot kell érteni, vagy a 10 fő dolgozót terhelő (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag) 8,5 százalék+6 százalékot (augusztus 31-ig 8,5 százalék+4 százalék) is figyelembe lehet venni? Ha nyugdíjpénztári tag is van a dolgozók között, a nyugdíjpénztári 8 százalékot is figyelembe lehet venni a számításnál?

Kérdés: 2004-ben alakult vállalkozás 5 évre választott ügyvezetője nem volt tag, munkaviszony keretében látta el feladatát. 2007-ben üzletrészvásárlással taggá vált. Elszámolható-e munkabérként 2009-ig a járandósága, vagy módosítani kell megbízási szerződésre? Jár-e továbbra is az alkalmazotti szja-kedvezmény? Megbízási szerződés esetén milyen járulékokat kell vonni és megfizetni?

Kérdés: 50 százalékban tulajdonos kft.-tag az ügyvezetést megbízási, a többi feladatot munkaviszonyban látja el. Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés adható-e adó- és járulékmentesen a mindenkori minimálbér 50 százalékáig?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a vállalkozói járulék alapját, ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó átalányadózó, és a havi átalányadó alapja nem éri el a minimálbért, de a vállalkozó 80 000 forint járulékalap után fizeti meg járulékait, nem pedig a minimum-járulékalap után? Az egyéni vállalkozó tételes költségelszámolás mellett a minimum-járulékalap után megfizeti a járulékot, de a havi jövedelemkivétje 90 000 forint. Az egyéni vállalkozó az Eva-tv. hatálya alatt adózik, megfizeti a minimum-járulékalap után a járulékot, de a vállalkozói járulék alapjánál mit kell figyelembe venni, a minimálbért?

Kérdés: Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás társaság máshol nem biztosított tagja személyesen közreműködik a cég tevékenységében, de csak osztalékot (év közben osztalékelőleget) vesz fel, egyéb díjazást nem kap. A minimum-járulékalap után havonta befizeti a cég pénztárába az egyéni járulékokat, a cég szintén a minimun-járulékalap után fizeti az előírt járulékokat. Kérdéseim: 1. Kifogásolható-e, hogy a tag nem vesz ki jövedelmet, így nem fizet összevonandó jövedelem utáni szja-t? 2. 2007. január 1-jétől a tag nyugdíj- és táppénzalapja havi 131 000 Ft? 3. A vállalkozói járulékot havi 131 000 Ft után kell fizetni? 4. Felmerül-e a Tbj-tv. szerinti különadó a leírt esetben?