Visszatérítendő adóterhek elszámolása

Kérdés: Cégünknél az APEH átfogó ellenőrzést tartott a 2002-2004. évek vonatkozásában 2007-ben, amelynek során adóhiányt, adóbírságot, mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot állapított meg, amelyet az APEH-határozat jogerőre emelkedését követően még 2007-ben megfizetett a cég. Mivel a hiba jelentősnek minősült, az adóhiányt 2002-2004. évekre könyveltük önrevízióként, a szankciókat pedig 2007-re. 2007. év végén az APEH-határozatot bírósági úton megtámadtuk. 2008. év végén a bíróság helyt adott kérelmünknek, és az APEH-et új határozat hozatalára kötelezte. Az új APEH-határozat 2009-ben várható a befizetett összegek visszafizetésével és késedelmi kamattal. Az APEH által visszatérítendő adóterhet és bírságokat hogyan és mely évekre kell elszámolni? Ezek a tételek a társaságiadó-bevallásban hogyan vehetők figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a 2007. évben jogerőreemelkedett adóhatósági határozatot mindenképpen 2007-ben kellett könyvelni,természetesen nemcsak az adóhiányt, hanem az adóhiányt eredményező tételeket isúgy, mint az előző éveket érintő tételeket. Nem önellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Mérleg-fordulónapi értékelés év közben

Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az alkalmazott módszer nemellentétes a számviteli törvény előírásával (sőt!), így az adóhatóságszámviteli megállapítása, és ennek alapján a mulasztási bírság kiszabása nemmegalapozott.A számviteli törvény az eszközök, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Könyvelő, könyvvizsgáló utólagos felelőssége

Kérdés: A kft. rövidesen könyvelőt és könyvvizsgálót vált. Milyen utólagos felelőssége van a könyvelőnek és a könyvvizsgálónak abban az esetben, ha egy jövőbeni adóellenőrzéskor valami súlyosabb hibát, adóhiányt stb. találnak? Milyen törvény szabályozza a felelősségüket?
Részlet a válaszából: […] Ha egy adóellenőrzés adóhiányt állapít meg a kft.-nél, akönyvelő felelőssége a számviteli szolgáltatásra megkötött szerződésfeltételeitől függ. Amennyiben a könyvelő az adóbevallások tekintetében teljeskörű felelősséget vállalt, akkor a jogszabályoknak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

El nem ismert szolgáltatás elszámolása

Kérdés: A kifogásolt számla elismert részének lekönyvelése költségként, levonható áfaként mennyiben sérti, illetve sérti-e a számviteli törvény előírásait? Helyesen jártunk-e el, és ha nem, milyen szankcióval járhat? A szolgáltató a vele kötött megállapodás feletti összegben számlázott. A számla egy részét (a szerződés szerinti részét) elismertük és kiegyenlítettük, a másik részét pedig kifogásoltuk. A szolgáltató a jogos összegről nem állít ki számlát.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy mind a számla kiállítója,mind a kérdező társaság az Szt. tételes előírásait sérti meg, s ennekkövetkezménye – súlyosabb esetben – a Btk. szerinti számvitel rendjénekmegsértése bűntett tényállás megállapítása is lehet.Az Szt. 72....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Elhatárolt veszteség kimutatása az adóbevallásban

Kérdés: Az elhatárolt veszteség adózás előtti eredménye csökkentésének feltétele-e, hogy az adózás előtti eredményt csökkentő tételek első sorának a) oszlopában feltüntesse az adózó a továbbvihető veszteséget? Fel kell-e tüntetni abban az évben is, amikor nem él levonási lehetőséggel? Elegendő-e analitikus nyilvántartásban vezetni a továbbvihető veszteséget?
Részlet a válaszából: […] Az adóbevallás akkor hibátlan, ha az adatok a kitöltésiútmutatónak megfelelően szerepelnek benne. Ezért minden évben, amikor olyanveszteséget tart nyilván az adózó, amelyet a későbbiekben le kíván vonni azadózás előtti eredményből, az adatot fel kell tüntetni. Ugyanakkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Vízadagoló berendezéssel természetbeni juttatás

Kérdés: A kft. bérel egy vízadagoló berendezést, 5 fokos hideg víz és 90-95 fokos forró víz (kávé, tea és instant italok) készítéséhez. A munkáltató ezt valamennyi munkavállalója (5 fő) részére biztosítja. A szállító leszámláz 1 hónapra 19 liter vizet, ballonbetéti díjat, műanyag poharat, összesen 8321 Ft+áfáért. Mi a helyes elszámolás, a bérleti díj egyéb szolgáltatás, a víz természetbeni juttatás vagy adóköteles jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett vízjuttatás természetbeni juttatásnakminősül, és az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adóköteles.A hivatkozott 69. § (1) bekezdésének b) pontja szerint kifizető általegyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Elhatárolt veszteség kimutatása az adóbevallásban

Kérdés: Az elhatárolt veszteség adózás előtti eredménycsökkentésének feltétele-e, hogy az adózás előtti eredményt csökkentő tételek első sorának a) oszlopában feltüntesse az adózó a továbbvihető veszteséget? Fel kell-e tüntetni abban az évben is, amikor nem él levonási lehetőséggel? Elegendő-e analitikus nyilvántartásban vezetni a továbbvihető veszteséget?
Részlet a válaszából: […] Az adóbevallás akkor hibátlan, ha az adatok a kitöltésiútmutatónak megfelelően szerepelnek benne. Ezért minden évben, amikor olyanveszteséget tart nyilván az adózó, amelyet a későbbiekben le kíván vonni azadózás előtti eredményből, az adatot fel kell tüntetni. Ugyanakkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] A naptári évtől eltérő üzleti évet nem minden adózó választhat. Erre annak van lehetősége, akia) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, és az üzleti év a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér a naptári évtől;b) a külföldi anyavállalat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Kapcsolt vállalkozás bejelentése

Kérdés: A 47. számban megjelent 941. kérdéssel kapcsolatban észrevétel, hogy csak "X" úr tudhatja, hogy "A" és "B" kft.-ben is részesedéssel rendelkezik, így csak őt terhelheti bejelentési kötelezettség. Ezenkívül, ha "X" úr "A" és "B" kft.-t bejelentené, felesleges lenne "A"-nak és "B"-nek is bejelenteni ugyanazt. Kit terhel tehát a bejelentési kötelezettség, azt, aki megszerzi a részesedést, vagy azt a céget, amelyben megszerzik?
Részlet a válaszából: […] A bejelentési kötelezettség a társaságiadó-alanyokat terheli. "X" úr nem adóalany. 2003. január 1-jétől azonban némileg változott a kapcsolt vállalkozással összefüggő bejelentési kötelezettség. A változás szerint ez akkor áll fenn, ha az egyébként a Tao-tv. 4. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Adóbevallás és -befizetés elmulasztása

Kérdés: Egy 2001 októberében alakult bt. a 2001. évi működéséről semmilyen bevallást nem adott be, és az adóhatósághoz befizetést sem teljesített. Ennek pótlása hogyan lehetséges?
Részlet a válaszából: […] A bt.-nek a 2001. évi tevékenysége alapján 2002. február 15-ig kellett volna bevallást adnia (03-as bevallás) a társasági adón, a nem magánszemélynek fizetett osztalékjövedelem utáni adón é s a szakképzési hozzájáruláson kívül valamennyi adóról. Az adók megfizetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.
1
3
4
5