281 talált cikk a munkabér kifejezésre

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnél a kölcsönzött munkavállalók munkaruháját a kölcsönvevő vásárolja meg, és adja ki a munkavállalók részére. A kölcsönzési keretszerződésben a kölcsönadó és a kölcsönvevő abban állapodott meg, a munkavállalók a munkaruha átvételekor írásban hozzájárulnak ahhoz, ha bizonyos időn belül megszűnik a munkaviszonyuk, akkor a rendelkezésükre bocsátott munkaruha ára a kihordási idő szerint arányosított összegben levonásra kerül a munkabérükből. A munkabérből való levonást csak a kölcsönbe adó tudja megtenni, mivel a bérszámfejtéssel, bérutalással kapcsolatos teendőket a kölcsönbe adó látja el a kölcsönzési keretszerződésben megállapított kölcsönzési díj ellenében. A kilépő munkavállalók béréből levont, arányosított összeget (ki nem fizetett bért) a kölcsönvevő szeretné a kölcsönbe adótól megkapni. Hogyan jár el ebben az esetben a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő felé helyesen?
1. A kölcsönbe adó kéri a kölcsönvevőt, hogy állítson ki számlát a kölcsönbe adó részére a munkaruha levont (arányosított) összegéről, mely számlát a kölcsönbe adó kiegyenlít?
2. A kölcsönvevő részére kiállított kölcsönzési díjat tartalmazó számlában a kölcsönbe adó a munkaruha levont (arányosított) összegét mínuszosan szerepelteti (azaz a számla végösszegét a levont összeggel csökkenti)?

Kérdés: Egy természetjáró, túraszervező – közhasznú minősítéssel nem rendelkező – kettős könyvvitelt vezető egyesületnél működési költségként elszámolható-e:
a) Az szja 1%-os felajánlásokból kapott összeg a könyvelési díjra, ha külső megbízott könyvelő látja el számla ellenében, vagy csak ha a könyvelési díjat magánszemélynek megbízási díjként vagy munkabérként fizetjük ki, és személyi jellegű juttatásként könyveljük?
b) Az egyesület közgyűlésére nyújtott vendéglátás költsége, a vendéglátás ez esetben milyen adókötelezettséggel jár? A vendéglátás költségeit személyi jellegű juttatásként (reprezentáció) könyveljük?

Kérdés: Társaságunk egy román-kanadai állampolgárt alkalmazott teljes munkaidőben 2024. 09. 02-től. A munkaviszony megkezdése előtt 2024. 08. 31-éig Kanadában dolgozott és élt. A munkavállaló rendelkezett bejelentett lakcímmel, tajszámmal, adóazonosítóval – életvitelszerűen élt Magyarországon a fenti dátumtól. 2024. 09. 02-től munkabérétől levontuk az adó- és járulékterheket, bevallottuk és megfizettük a magyarországi adóhatóság részére. Sajnos az élethelyzete úgy kívánja, hogy visszaköltözzön Romániába (2024 októberében – jelenleg – fizetés nélküli szabadságon van 4 hétig) azon időszakra, amíg meg nem oldódik a családi problémája. Ezt követően pedig vissza szándékozik költözni Magyarországra életvitelszerűen. A munkavállaló szaktudására távmunkában továbbra is szüksége van a társaságnak. Keressük azt az alkalmazási módot, amelyben őt továbbra is tudnánk foglalkoztatni távmunkában, valamint hogy a magyar munkáltatónak milyen adó- és járulékkötelezettségei vannak.

Kérdés: Cégünk versenytilalmi megállapodás teljesítéséért a munkavállalónak ellenértéket fizet a munkaviszony megszüntetését követően. Milyen jogcímen fizetheti ki a cég az ellenértéket a volt munkavállalónak? Milyen költségre könyvelhető? Adóvonzatát hogyan könyveljük? (Esetleg a volt munkavállalónak be kell fizetnie a díj után?)

Kérdés: Egy kft. ingatlant értékesített egyik munkavállalójának, aki egyben a társaság 70 százalékos tulajdoni hányadával is rendelkezik. Az ingatlant 10 év alatt kell kifizetni, tetszés szerinti ütemezésben. A kft. szeretné elengedni a tartozást. Hogyan kell ezt elszámolni?

Kérdés: A kft. által igénybe vett szolgáltatás munkaviszonyból származó jövedelemként válik adó- és járulékkötelessé. Ez után 18,5% tb-járulékot, 15% szja-t és 13% szochoadót kell fizetni? Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt?

Kérdés: A magánszemély magyarországi munkaviszonya keretében két módon kap EUR-os részvényt. A nettó munkabérének egy részét részvénnyel fizetik ki. A munkabérén felül kap még több részvényt. A részvények a munkáltató cég anyavállalatának a részvényei. Jól gondolom, hogy az első esetben a szerzési érték a részvénnyel összefüggő bruttó bér, a második esetben pedig a szerzési érték a kapott részvények MNB-árfolyammal forintosított értéke? A forintosítás alapja az a nap, amikor a részvényt megkapja, és ebben az esetben külön adózó jövedelem.

Kérdés: Saját vállalkozásban végzett beruházáshoz kapcsolódóan, amely az Áfa-tv. szerint nem minősül saját rezsis beruházásnak, mert a munka nagy részét anyaggal együtt külső vállalkozók végzik, azon eszközbeszerzések, amelyek a beruházás során „elhasználódnak” – pl. ecset –, és azok, amelyek igazából nem épülnek be az előállított eszközbe – pl. sitteszsák, csiszolóvászon stb. –, hova könyvelendők? Azokat az eszközöket, amelyeket használja a vállalkozás a beruházás megvalósításához, azért és akkor szerezte be azokat, de akár későbben is tudja használni, pl. fúrógép, azok önálló tárgyi eszközök lesznek – főként kis értékű eszközök beszerzésére gondolok –, az értékcsökkenést hogyan „jelenítjük meg” a beruházás értékében? Az egyes havi áfabevallásban kiegészítő adatként fel kell tüntetni a tárgyi eszköz beszerzése után levonható adó összegét. Ez az Szt. szerinti saját beruházás esetében hogyan jelenik meg? Év közben anyagbeszerzést, igénybe vett szolgáltatást könyvelünk, majd a beruházás befejezésével vagy év végével vezetjük át a beruházásszámlára, de akkor már az adott időszak áfabevallásában nem szerepelnek a számlák.

Kérdés: A kft.-nél a 471. Jövedelemelszámolási számlán az elmúlt három év számfejtett, bevallott, de ki nem fizetett nettó bér összege látható. Ezen bér el tud-e évülni, illetve lehet-e ezt az összeget valamilyen módon tőkeemelésre fordítani? A cég saját tőkéje rosszul áll (már a jegyzett tőke felét sem éri el), esetleg a tőketartalékba, lekötött tartalékba könyvelhetem? Kell-e hozzá a társasági szerződést módosítani?

Kérdés: Munkaviszonyban álló nyugdíjas magánszemély munkaviszonyból származó éves jövedelme 1,5 millió forint, ezenfelül kifizetésre került részére 4,5 millió forint osztalék. A munkabérből és az osztalékból a személyi jövedelemadó levonásra került. Az osztalékból szociálishozzájárulásiadó-levonás nem volt, mivel úgy nyilatkozott, hogy jövedelme várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ezenkívül szövetkezetben lévő részjegyét magánszemélynek kívánja értékesíteni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme (eladási ár-névérték) 20 millió forint. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme után a magánszemélynek a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni a személyi jövedelemadót? Fenti jövedelmek alapján keletkezik-e a magánszemélynek szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?