155 talált állásfoglalás a munkahely kifejezésre

Kérdés: Leltározás során felleltünk tárgyi eszközöket, amelyek nem szerepeltek a könyvelésben. Hogyan és milyen bizonylat alapján kell kimutatni ezen eszközöket a könyvelésben?

Kérdés: Ha egy munkahelyen van vezetékes víz, de pl. ásványvizet biztosít a munkáltató a dolgozóknak, akkor az ásványvíz hová sorolandó? A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét szabályozó 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet arról határoz, hogy ha a munkahelyi klíma a 24 Celsius-fokot meghaladja, védőitalról kell gondoskodni. Minek minősül, ha egy munkáltató vízautomatát állíttat fel a munkahelyen? (Ekkor megvalósul az ingyenes termék, amelynek igénybevételére több magánszemély jogosult, és nem mérhető a juttatás? Vagy védőitalként vehető figyelembe, legyen bár 23 fok az év nagy részében?) Minek minősül, ha egy gazdálkodó szervezet pl. fitneszszalonba, fogorvosi rendelőbe (szintén bárki által hozzáférhetően) teszi mindezt? Minek minősül, ha a cég – a vízhálózatra köthető – víztisztító berendezést vásárol (bérel), és ezen berendezésen keresztül hideg, illetve meleg vízhez juttatja dolgozóit, ügyfeleit? Van-e különbség a fentiek megítélése között?

Kérdés: A beépítendő anyagok 90%-át a szállító a kivitelezés helyszínére kiszállítja, nem kerülnek az anyagraktárba. Be kell-e vételezni ezen anyagokat tételesen az anyagnyilvántartó rendszerbe, vagy elszámolható egy összegben anyagköltségként? Természetesen a kimaradó anyagot bevételezzük, és bekerül a raktárba is. Ezt az elszámolási módot a számviteli politikában szabályozzuk?

Kérdés: Ha a munkakör ellátásához szükséges a helyi utazási bérlet vagy jegy, elszámolható-e az adó- és járulékmentesen a juttatónál, amennyiben igazolhatóan dokumentálják? Egyáltalán igazolható-e egyértelműen?

Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?

Kérdés: Cégünk étkeztetési szolgáltatást nyújt partnereinek. Ha az adott étkezőhelyen, ahol cégünk étkeztet, csak a partner munkavállalói étkeznek, és havonta 12 500 Ft-ot feltöltünk a belépőkártyájukra, és például márciusban 6000 Ft-ot fogyaszt le a munkavállaló, áprilisban pedig a márciusi fennmaradt 6500 Ft-ot, plusz az adott havi 12 500 Ft-ot, ebben az esetben az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdése b) pontjának megfelel-e a fent említett elszámolás?

Kérdés: Ügyfelünk külföldi telephellyel rendelkező társaság. Tevékenysége jelentős részét külföldön gyakorolja. A szállás és a munkahely között az alkalmazottak közlekedését úgy oldotta meg, hogy autókat lízingelt, illetve vásárolt. A külföldön forgalomba helyezett és ott használt gépkocsik után a cégautóadót meg kell-e fizetni?

Kérdés: Amennyiben egy társaság európai uniós pályázaton olyan forrást nyer, amelyet munkahelyi egészségfejlesztési programokra (pl. előadások, családi napok, egészségügyi szűrések stb.) kell fordítania, akkor ez a juttatás, amelyet 100%-ban uniós forrásból valósít meg, adómentes juttatásnak minősül-e a munkavállaló számára?

Kérdés: Vidéki dolgozóink zömében 5 napos munkarendben (hétfőtől péntekig) dolgoznak. A munkába járáshoz megkapják a törvény szerint is elszámolható bérlet árának 86%-át. Azonban esetenként szombaton is be kell jönniük dolgozni. Akkor viszont csak hosszú várakozási idővel érnék el munkahelyüket, így saját gépkocsival közlekednek. Ehhez a cég milyen formában járulhat hozzá? Ezekre a napokra fizethető a 9 Ft/km-es költség­átalány vagy esetleg más összeg? A törvény szerint adható összeg feletti rész a dolgozónál jövedelemnek számít, és adózik, vagy egyáltalán nem adható?

Kérdés: Minősülhet-e a 12 500 forint összegű béren kívüli juttatásra jogosító munkahelyi étkezésnek, ha a munkáltató zárt ebédlőjében ételfutártól megrendelt ételt mikrohullámú sütőben felmelegítve fogyasztják a dolgozók?