Eltérő mértékű étkezési hozzájárulás

Kérdés: A belföldi kft.-nek 20 alkalmazottja van. A munkahelyi étkeztetésüket a kft. úgy oldja meg, hogy kihordásos ebédet rendelhetnek. Két cég kínálatából választhatnak. A cégek hetenként adnak át a társaságnak számlát az ebédekről. Személyenként kigyűjtjük havonta, hogy ki mennyit, milyen értékben ebédelt, és abból 12 ezer forintot adómentes étkeztetésként kezelünk, az azt meghaladó összeget pedig leadózzuk. Vannak olyan munkavállalóink, akik nem így ebédelnek, ők utalványt kapnak 10 ezer forint értékben havonta, amelyből 6 ezer forintot adómentesként kezelünk, az azt meghaladó részt leadózzuk. Megfelelő-e ez a gyakorlat az adómentes étkeztetés elszámolásához?
Részlet a válaszából: […] ...1. számú mellékletének 8.17. pontja aztszabályozza, hogy a munkáltató (a kft.) által a munkavállaló részéreétkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása(biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] ...kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetébőleredően – a szokásos telephelyen kívül végzi. Változó munkahely esetén szokásosmunkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló munkájáta beosztása szerint végzi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Kiküldetési rendelvény használata

Kérdés: A társaság alkalmazottai sok esetben kiküldetési rendelvény alapján használják a saját tulajdonukban lévő személygépkocsit. A költségeik ellentételezésére a társaság fizeti a futott kilométerek alapján az APEH-norma szerinti költségtérítést, valamint a 9 Ft-ot kilométerenként. Legfeljebb milyen időszakra adható előre kiküldetési rendelvény?
Részlet a válaszából: […] ...megőrzi. Az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontja szerint a kiküldetés: amunkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérőhelyen történő munkavégzés. (Ezen rendelkezést a szabályozás kiterjeszti azzal,hogy nemcsak a munkaviszony,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Változó munkahely esetén napidíj

Kérdés: Építőipari jellegű szolgáltatás (faanyagvédelem) a tevékenységünk, megbízásaink a székhelytől és a telephelytől távol, többnapos időtartamúak. A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozók élelmezési költségtérítését a 278/2005. (XII. 20.) sz. kormányrendelet szabályozza. Kiküldetésnek minősül-e, és elszámolható-e napidíj, ha a munkaszerződés szerint "a munkavállaló munkáját változó munkahelyen, heti 40 órában végzi", de a telephelytől a távolság miatt naponta a bejárás nem oldható meg, ezért a munkavégzés helyén szállást, szállodai elhelyezést biztosítunk számára, számukra? Ha a napidíj elszámolható, akkor az 500 Ft napidíjátalány. Az annál kevesebb természetben nyújtott élelmezés számlakülönbözete a munkavállaló részére kifizethető-e?
Részlet a válaszából: […] ...is, hogy a kiküldetés vagykirendelés alatt olyan munkavégzést kell érteni, amelyet a munkáltató rendel ela munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen végzendő munkára. A kiküldetés(kirendelés) tehát csak a munkáltató-munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Munkahelyteremtő beruházás támogatásból

Kérdés: Kft. helyi önkormányzattól befektetésösztönzési rendelet alapján, munkahelyteremtő beruházás céljából megvalósult ingatlanvásárlása során egyszeri, majdnem 50%-os mértékű támogatást kapott. A támogatás állami támogatásnak minősül (egyéb nem pénzbeli juttatás, kedvezményes feltételek mellett történő ingatlanvásárlás). Kérdésünk: az ingatlanvásárlás és az amortizáció számviteli elszámolása, a támogatás könyvelése hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] Ingatlan vásárlása esetén az ingatlan vételárát meg kellosztani a telek és az épület között. A telek bekerülési értéke után az Szt. 52.§-a (5) bekezdésének előírása szerint – kivéve a bányaművelésre, veszélyeshulladék tárolására igénybe vett telket – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Üdülési csekk nyilatkozat nélkül

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalója az év elején 69 000 Ft adómentes üdülési csekket kapott. A munkavállaló szeptemberben közli a társasággal, hogy egy másik munkahelyén szintén a minimálbérnek megfelelő összegű üdülési csekket kapott. Mi ilyenkor a teendő? Melyik vállalkozásnak kell megfizetnie az adómentes határt meghaladóan kiadott üdülési csekk utáni adót és járulékokat? Nem kellett volna a munkavállalónak jeleznie a másik munkahelyén, hogy ő már kapott üdülési csekket? Ki a felelős? A mi társaságunk nem szeretne fizetni az év elején kiadott üdülési csekkek után, de a másik társaság sem!
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy mind a két társaság, de amunkavállaló is hibáztatható a kialakult helyzetért.Az üdülési csekk adómentességével kapcsolatos szabályokat azSzja-tv. 1. számú mellékletének 9.1. pontja részletesen bemutatja.Ezek szerint: üdülési csekk formájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Kiküldetés

Kérdés: Kiküldetésnek számít-e az, ha a vállalkozás munkavállalója a vállalkozás ügyeinek intézéséből kifolyólag a cég székhelye és telephelye között saját gépkocsijával közlekedik?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 3. §-ának 21. pontja szerint kiküldetés amunkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérőhelyen történő munkavégzés.Az Mt. 105. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltatógazdasági érdekből ideiglenesen, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Adómentes természetbeni juttatások

Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető által fenntartott sportintézménysportrendezvényén nyújtott szolgáltatás. Például, ha a kifizető sajátsportintézményben (munkahelyi tornateremben, sportpályán) szervezettsportrendezvényen való ingyenes részvételt biztosít, vagy az, ha bármelysportintézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Bérbe vett személygépkocsival kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A belföldi gazdasági társaság bérleti szerződést kötött a németországi székhelyű, német adószámú GmbH-val egy BMV X 5-ös személygépkocsi bérletére. A szerződésben rögzítésre került, hogy a jármű a bérbeadó tulajdonát képezi, a bérbevevő nem jogosult magát a forgalmi engedélybe sem üzemben tartóként, sem használóként bejegyeztetni. A bérleti jogviszony 2007. 10. 25-től határozatlan ideig tart. A gépkocsi használata során felmerült költségek a bérbevevőt terhelik. Kérdéseink: 1. A szerződés alapján bérletnek minősül-e, vagy valamilyen lízingszerződés? 2. A német bérbeadó a számlát nettó + MwSt, összesen bruttó összegről állította ki. Mi a bruttó összeget könyveltük bérleti díjként. Az áthárított adó visszatérítését külön eljárás keretében kértük az adóhatóságtól. Helyesen jártunk el? 3. Az első, emelt összegű bérleti díjat el lehet-e számolni teljes egészében 2007. évi költségként, vagy meg kell osztani? Hány évre? 4. A bérelt személygépkocsi által megtett utakról útnyilvántartást vezetünk. Ha esetenként a cég alkalmazottai vagy tulajdonosai saját célra használják, a megtett km-ekre eső, az APEH által közzétett üzemanyagárral + km-ként 9 Ft-tal számolva áfás számlát állítunk ki részükre. A társaság székhelyén senki nem lakik, ott csak az iroda van. Ezzel mentesülünk a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...– személyes célra (is)használja (használják) vagy használhatja (használhatják). Személyeshasználatnak minősül különösen a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre alakóhelyről történő bejárás, kivéve ha az említett útvonalon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Építőipari tevékenység költségeinek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységgel foglalkozik. 2007. év végén átadásra került egy munka, amely 2007. évben kiszámlázásra is került. 2008. évben még felmerülnek költségek a telephely rendberakásával: anyag, igénybe vett szolgáltatás, bér és járulékai. Helyesen járok-e el, ha úgy könyvelünk 2007-ben 2008. évi költségeket, hogy T 58 – K 48?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdésből inkább az következik, hogy a számlázottellenértéknek megfelelő építőipari tevékenységet már elvégezték, a munkahelyrőlvaló levonulás, a rendberakás költségei azok, amelyek 2008-ban fognakfelmerülni. Akkor ezen költségeket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
1
8
9
10
16