Levonható áfa "továbbgörgetése"

Kérdés: A 2018. 10. havi áfabevallásban levonásba helyezett előzetesen felszámított adót kisebb-nagyobb eltérésekkel a következő időszakra átvihetőként görgetjük tovább. A vállalkozás havi bevalló, az áfaösszeg nem éri el az egymilliót, tehát nem igényelheti vissza. Bevétele az előző évhez képest jelentős mértékben lecsökkent, a fizetendő és az előzetesen felszámított áfa különbözete csak pár ezer forint. Meddig viheti tovább?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 153/A. § (2) bekezdése szerint, ha a fizetendő és a levonható adó különbözetének előjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany vagy a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe, vagy a 186. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Lízingbe adott lakás építményadója

Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.
Részlet a válaszából: […] A Htv. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben ugyanakkor az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Végzés részletfizetési megkötéssel

Kérdés: Újabban nemcsak (előlegfizetéses és előlegfizetés megkötés nélküli) határozatot ad ki az Államkincstár, hanem végzést is. Azt is kétféle verzióban: előlegmegkötéssel (ez egyértelmű kötelezettség) és részletfizetési megkötéssel. Az utóbbi megkötésű végzést – a kettős könyvvitelben – egyéb bevételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Államkincstár az általa folyósított összegeket (támogatásokat) valamilyen megállapodás (szerződés, esetleg jogszabályi előírás) alapján teljesíti. Ezen megállapodásnak kell tartalmaznia azt is, hogy a kérdező cég mikor, milyen esetben kap előleget, és mikor, milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény (Szhj-tv.) rendelkezik, amelyet módosított a 2018. évi LII. törvény is.Nem változott a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre, érdemileg változott viszont a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Előlegből beszerzett eszközök támogatás előtti amortizációja

Kérdés: A fejlesztési támogatás előlegéből beszerzett immateriális javakra, tárgyi eszközökre előbb kezdünk el értékcsökkenést elszámolni, mint ahogyan a 96. Egyéb bevételre el lehet vezetni az előleget. Eltelhet több év is az előlegfolyósítás és a támogatás elszámolásának elfogadása között. Lehet, hogy már nem is lesz értékcsökkenési leírás, amikorra jóváhagyják az elszámolást, vagy kevesebb már a nettó érték, mint a támogatás bevétele. Hogyan kell eljárni, ha az előlegről a bevételre elszámolt fejlesztési támogatás összege, amit halasztott bevételként kell átvezetni, több, mint a támogatási előlegből beszerzett – időközben értékcsökkentett – eszköz nettó értéke, illetve ha az eszközt már csak maradványértéken tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett probléma alapvetően abból adódik, hogy a számviteli előírások szerint a megtörtént gazdasági eseményeket kell a tényleges megvalósulás időpontjában könyvelni, a fejlesztési támogatásokat pedig jellemzően – a támogatási szerződés (megállapodás)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Iparűzési adó könyvelése

Kérdés: Kérjük, szíveskedjenek bemutatni az iparűzési adó könyvelését példán keresztül, évszámokkal! Mit, milyen dátummal kell elszámolni: 2017-es bevallásban kivetett előlegek, 2018. évi befizetések (keresztfélév megzavar), 2018. 12. 20-i feltöltés és 2018. évi bevallás összege.
Részlet a válaszából: […] Az iparűzési adó könyvviteli elszámolásához azt az összefüggést érdemes figyelembe venni, hogy – mint a kérdésben szerepel – az iparűzésiadóelőleg-bevallás és -fizetés rendje keresztféléves. A naptári évvel azonos üzleti évet alkalmazó vállalkozó esetén jelen idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Licencdíjak elszámolása

Kérdés: Gyermekeknek gyártott termékeink gyártásához licencszerződést kötöttünk a licenctulajdonos céggel. A szerződés 5 évre szól, de meghosszabbítható. A szerződés alapján cégünk jogosult a cég figuráinak a feltüntetésére. E termékeinket elsődlegesen négy célországban értékesítjük. A szerződés ezen tartalmáért előre meghatározott fix díjat fizetünk, amelyet a licenctulajdonos számláz, a szerződés szerinti ütemezés szerint. A szerződés szabályozza, hogy a célországokon kívül értékesítés esetén is számláznak utólagosan – az egyes országok értékesítési volumenéhez igazodóan – licencdíjat. A fenti licencdíjakat hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy költségként (igénybe vett szolgáltatás díjaként) kell elszámolni. A kérdés így csak az lehet, hogy mikor?A kérdés szerint a négy célországban meghatározott értékesítés esetén évente meghatározott fix díjat fizetnek. Az évente fizetett fix díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére a 2018. évi beszámoló elfogadásakor 2019 májusában osztalékot állapított meg. Az osztalék után ki a szociális hozzájárulási adó kötelezettje? A jövedelmet szerző természetes személy? Ez esetben a kifizető társaságnak van szociálishozzájárulásiadó- (előleg-) levonási kötelezettsége az osztalék kifizetésekor? Mikor keletkezik az osztalékkifizetés utáni adófizetési kötelezettség? Az 1908. bevallásban kell bevallani? Hol? A szociális hozzájárulási adó végső összegét a magánszemély a 2019. évi szja-bevallásban állapítja meg? A felső határ megállapításakor a magánszemély bérjövedelme mellett figyelembe vehető-e a bérbeadásból származó jövedelme? Év közbeni osztalékfizetés mellett elfogadható-e a magánszemély nyilatkozata a várható éves jövedelméről?
Részlet a válaszából: […] A kérdéseket kissé rövidítettük, azok többségére a válasz igen lehet. A következőkben jogszabályi hivatkozással – mások számára is hasznosítható módon – adjuk meg a részletes választ.Az Szja-tv. 66. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély osztalékból,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Adókedvezmény látványcsapatsport támogatása alapján

Kérdés: Társaságunk 2018. évben számolja el taoalap-csökkentő tételként a 2014. évben túlutalt 5490 E Ft látványcsapatsport-támogatását mint adócsökkentő tételt. Támogatási szerződés alapján utaltunk további 6000 E Ft-ot. Valószínűleg lehetőségünk lesz még a 2018. év terhére további 3000 E Ft-ot utalni támogatási szerződés alapján, melynek pénzügyi rendezése már csak 2019-ben történik meg. A 3000 E Ft-ot lehet-e még 2018. évre időbeli elhatárolásként könyvelni egyéb ráfordításként, pl. "márciusi a pénzügyi rendezés", vagy az már a 2019-es év költsége lesz?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. szerint látványcsapatsport támogatása: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz. Az adókedvezmény pedig támogatási igazolásban szereplő összegig –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Feles bérlet elszámolása az egyéni vállalkozó bérlőnél

Kérdés: Ha a bérbevevő egyéni vállalkozó, aki áfaalany, hogyan kell elszámolni a feles bérletet?
Részlet a válaszából: […] A feles bérlettel kapcsolatos jogszabályi hátteret a 2013. évi CCXII. törvény adja meg. Ezen törvény 66. §-a szerint a feles bérleti szerződés alapján a feles bérlő (jelen esetben az egyéni vállalkozó) meghatározott földterület időleges használatára és hasznainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
1
3
4
5
20