Elszámolás a feles földbérleti díjjal

Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] A kérdező feltette ugyan a kérdést, de nem nyilatkozott arról, hogy ő társaság-e vagy magánszemély, továbbá bérbeadója-e vagy bérbevevője a földterületnek. A legvalószínűbb, hogy a bérbeadó magánszemély, a bérbevevő pedig társaság (az elszámolás kérdése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Betéti társaság kültagjának számlázása

Kérdés: Egy betéti társaság kültagja munkaviszonyban dolgozik (heti 10 órában) a cégben. A kültag emellett főállású katás egyéni vállalkozó, aki ugyanazon tevékenységi körben több cégnek is számláz év közben. Az egyéni vállalkozó számlázhat a bt.-nek vállalkozási szerződés alapján, amelynek egyébként a kültagja is?
Részlet a válaszából: […] A katára vonatkozó szabályozásban nincs arra tiltás, hogy a katás egyéni vállalkozó nem számlázhat a bt.-nek vállalkozási szerződés alapján, amelynek egyébként a kültagja is. A katatörvényben munkaviszonytól való elhatárolódásra van szabály, amely szerint az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Társasház "üzemeltetője"

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban, de nem teljeskörűen idéztük a kérdést, amely a társasházakkal kapcsolatos "állatorvosi lónak" tekinthető, mert a kérdésben leírtak túlnyomó része a vonatkozó jogszabályok durva megsértését jelenti.A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII tv. (Tht.) 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszából: […] A kivaalany csak akkor választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti adózást, ha kivaalanyisága megszűnik. Erre pedig a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) előírása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Javadalmazási politikát alátámasztó beszámoló

Kérdés: A javadalmazási politika a zrt. gazdasági teljesítményének mérésére az értékesítés nettó árbevételének és EBITDA mutatónak az értékelési időszakban bekövetkezett változását tartalmazza. Az értékelési időszak megegyezik a naptári évvel. A zrt. üzleti éve augusztus 1-jétől július 31-ig tart. Ebben az esetben az MRP-vel történő elszámoláshoz külön beszámolót kell készíteni december 31-i fordulónappal?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, illetve célszerű lenne, ha a zrt. a számviteli politikában rögzített üzleti éve megegyezne a naptári évvel.A kérdés szerint az értékelés üzleti éve a naptári évvel egyezik meg. Az MRP-szervezet üzleti éve is megegyezik a naptári évvel. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása

Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról 2012. január 1-jétől (számos átmeneti rendelkezéssel) a 2011. évi CLV. törvény (Szht.) rendelkezik. A válaszban kiemelten a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó előírásokkal foglalkozunk, az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eü.-tv.) 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Áttérés a kivára a naptári éven belül

Kérdés: 2018. március 01-től kivára tér át a kft. Az alábbi kérdések merültek fel:
1. A könyveket le kell zárni?
2. 1871-es bevallást kell beadni és
3. a tört időszaki beszámolót közzé is kell tenni?
4. Ha igen, akkor mi szerepeljen a kivás időszaki beszámolóban az előző időszaki adatként?
Részlet a válaszából: […] 1. A könyveket le kell zárni, mivel az áttérést megelőző nap mérlegfordulónapnak minősül, azaz lezárul egy üzleti év és egy adóév.2-3. 1871-es bevallást kell beadni, és a tört időszaki beszámolót közzé is kell tenni, letétbe kell helyezni. Ezt előírja a kisadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] A kérdező hosszú leveléből csak a leglényegesebb részeket idéztük. A kérdésben leírtakat csak részben tudjuk megerősíteni, mert vannak olyan részei, amelyek pontatlanok (közösköltség-előleggel való elszámolás), másrészt a közös képviselő jogszabályellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Bizonylatok megőrzése a társaság megszűnésekor

Kérdés: Hány évig kell megőrizni a számviteli beszámolókat, az azokat alátámasztó bizonylatokat? Kinek a feladata a megőrzés, ha a társaság megszűnik? A bizonylatokat hol kell tárolni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 169. §-a tartalmazza a bizonylatok megőrzésére vonatkozó követelményeket. A törvényi előírás alapján az üzleti évről készített beszámolót (a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.
1
4
5
6
20