Alanyi adómentes vállalkozó külföldön igénybe vett szolgáltatásainak áfája

Kérdés: Alanyi adómentes vállalkozó EU-s és/vagy 3. országbeli partnerének számláz szolgáltatást. A szolgáltatás nyújtása érdekében igénybe vesz szolgáltatásokat EU-s és 3. országbeli partnerektől. Jól gondolom, hogy 2025-ben is igaz, hogy ebben az esetben az alanyi adómentes vállalkozó nem alanyi adómentes minőségében jár el? Így áfabevallásra kötelezett, és azon áfák levonására jogosult, melyek a nyújtott szolgáltatások érdekében merültek fel?
Részlet a válaszából: […] ...árában áthárított általános forgalmi adót nem helyezheti levonásba.A ’65 számú bevallásban és az a ’A60. számú összesítő nyilatkozaton azokat a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalany, vagy adószámmal rendelkező, nem adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Tartozásátvállalás következményei

Kérdés: A Számviteli Levelek 523. számában (2025. 04. 10.) a 9874. sorszám alatt megjelent kérdésre adott válaszban leírt lehetőségek közül, ha a „B” cég kiegyenlíti „A” cég kötelezettségeit a válaszban leírt módon, a Tao-tv. szerint növelő és csökkentő korrekciókon kívül más teendő nincs? A válaszban utaltak arra, hogy a tartozásátvállalás következményei a végleges pénzeszközátadással megegyeznek. Ez mit jelent pontosan ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja. A tartozás átvállalásához a jogosult jognyilatkozata szükséges. Azt a jogosult előzetesen is megteheti.Az előző válaszban a Ptk. szerinti követelményekre nem utaltunk, csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Elszámolás a szövetkezeti befektetői részjegyek örököseivel

Kérdés: Egy mezőgazdasági szövetkezet tagja még 2019 májusában elhunyt. Egyenes ági leszármazó gyerekei örökölték a korábbi tagi jogviszonyhoz kapcsolódóan a tagot érintő tulajdont, a lefolytatott közjegyzői hagyatéki végzés alapján. Az örökösök így a szövetkezeti befektetői részjegyek tulajdonosai lettek, amelyet ezt követően a Kiegészítő melléklet is tartalmazott. A hagyatékátadáskor az örökösök akként nyilatkoztak, hogy nem kívánnak tagként belépni a szövetkezetbe, és várták az elszámolást a szövetkezettel. Azonban a befektetői részjegy elszámolására a mai napig nem került sor, viszont a szövetkezet 2019 óta minden évben az örökösöknek évente osztalékot fizetett ki, amelyről a szükséges igazolásokat is kiadta. 2024. májusban a nevezett örökösök mind személyes tárgyalás során, mind pedig a későbbiekben írásban is egyértelműen kifejezték a szövetkezet felé, hogy ki kívánnak lépni a szövetkezetből, kérve egyúttal a szövetkezeti befektetői részjegyeik bevonását annak elszámolását követően. A felek a személyes tárgyalás során megállapodtak egy három héten belül esedékes, újabb találkozóban a megállapodás megkötésére tekintettel, azonban ezt követően a szövetkezet a további tárgyalástól elzárkózott.
Részlet a válaszából: […] ...szerint arról nyilatkoztak, hogy nem kívánnak tagként belépni a szövetkezetbe. A törvényi megfogalmazás nem is hasonlít az örökösök nyilatkozatához. A kérdés szerint a szövetkezet 2019 óta minden évben az örökösöknek évente osztalékot fizetett, tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Alanyi adómentesség választhatósága – jogszabályváltozás

Kérdés: 2025. január 1-re visszamenőleges hatállyal módosult az áfa alanyi adómentességének értékhatára. Választható-e az adómentesség akkor, ha az adóalany 2023-ban vagy 2024-ben átlépte a 12 millió forintos értékhatárt, de a 18 millió forintot nem érte el? Jól gondoljuk, hogy most újra választhat adómentességet annak ellenére, hogy a kétéves várakozási idő még nem telt el? Választhat-e alanyi adómentességet az, aki nem az értékhatár átlépése miatt, hanem más okból nem választotta azt 2025. évre, de most mégis szeretne élni a lehetőséggel?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a 12 millió forintos értékhatárt átlépi 2025-ben (de a 18 millió forintot nem), akár más okból nem tett 2024. év végéig ilyen nyilatkozatot (például elfelejtette bejelenteni), most újra mérlegelheti ezt a lehetőséget.(Kéziratzárás: 2025. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Kapcsolt vállalkozás bizalmi vagyonkezelésnél

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján mind a vagyonrendelők, mind a kedvezményezettek magánszemélyek. A vagyonkezeléssel megbízott gazdasági társaság (továbbiakban Vagyonkezelő) tulajdonos/ügyvezetője egy magánszemély, aki egyben mint vagyonrendelő, és mint kedvezményezett is érintett a bizalmi vagyonkezelési szerződés konstrukciójában. A Vagyonkezelő társaság másik (önálló) ügyvezetője a tulajdonos/ügyvezető gyermeke. A Vagyonkezelő társaság kezelésében lévő vagyontömeg (továbbiakban: Vagyontömeg) egy társaságot alapít (továbbiakban Társaság). A Társaság ügyvezetője ugyanaz a gyermek, mint a Vagyonkezelő társaságban. A Társaság a tevékenység végzését a tulajdonos (Vagyontömeg) által kamatmentesen nyújtott tagi kölcsönből finanszírozza.
Jól gondoljuk-e, hogy:
1. Fentiek alapján egyértelmű, hogy kölcsönösen fennáll a kapcsolt viszony (Tao-tv. 4. § 23. pontja alapján) a Vagyonkezelő, a Vagyontömeg és a Társaság között?
2. Ha az 1. pont szerinti kapcsolt viszony fennáll, akkor alkalmazható a kamatmentes tagi kölcsön vonatkozásában a Tao-tv. 18. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat, amely a tagi kölcsön „piaci ár” alapján megállapított kamatösszegéről akként rendelkezik, hogy az abban meghatározott összeggel a Társaság az adóalapját csökkenti, míg a Vagyontömeg ugyanezzel az összeggel növeli?
3. A Vagyontömegnek az adóévben fenti tagi kölcsönön kívül csak egyéb értékpapírokból, banki betétekből származott bevétele, ezért a Tao-tv. 20. § (b) pontja alapján nem kell az adót megfizetnie a fenti tagi kölcsön (mint követelés) kapcsán a 2. pont szerinti nyilatkozata alapján.
Részlet a válaszából: […] A Vagyonkezelő és a Társaság Tao-tv. 4. § 23. pont f) alpontja alapján kapcsolt vállalkozás. A Vagyontömeg és a Társaság pedig a Tao-tv. 4. § 23. pont a) alpontja alapján kapcsolt vállalkozás.A kapcsolt viszonyra tekintettel a Vagyontömeg által a Társaságnak nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.

Szállítási költség átterhelésének áfája Közösségen belül

Kérdés: Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási költség átterhelésének áfáját ugyanúgy Közösségen belüli adómentes termékértékesítésként szükséges a számlán feltüntetni és a bevallásban szerepeltetni? Az A60-as bevallásban így ez a szolgáltatási díj is a 01-es betétlapon feltüntetett termékértékesítések értékében jelenik meg?
Részlet a válaszából: […] ...fuvarköltség is ugyanezen jogszabályhely szerinti adómentes tétel lesz, ennek megfelelően mind a bevallásban, mind az ’A60-as összesítő nyilatkozat 01-es lapján az értékesítésnek megfelelő soron, annak értékében jelenik meg.(Kéziratzárás: 2025. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.

Motorkerékpárra fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés:

Közúti árufuvarozó motorkerékpárt vásárolt. Nyilatkozatot tett, hogy csak a vállalkozás érdekében használja. Fejlesztésitartalék-feloldást szeretne a motorkerékpárra elszámolni. Megteheti-e ezt a teljes bekerülési értékre? Amennyiben nem a fejlesztési tartalékot oldja el, értékcsökkenést elszámolhat a teljes bekerülési értékre? Kell-e útnyilvántartást vezetnie a céges használat igazolására?

Részlet a válaszából: […] ...a közúti árufuvarozó egyéni vállalkozó nyilatkozatot tett, hogy a motorkerékpárt csak a vállalkozás érdekében használja, így a motorkerékpár kizárólag üzemi célt szolgáló járműnek minősíthető, ezáltal fejlesztésitartalék-feloldás lehetséges a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Egyesületi sportverseny helyezettjeinek díjazása

Kérdés:

Egy közhasznú minősítéssel rendelkező egyesület sportversenyt szervez, melynek helyezettjei pénzdíjazásban részesülnek. A díjakat az egyesület fizeti ki versenykiírás szerinti helyezést elérő magánszemélyeknek. A kifizetett díjak a magánszemélyeknél egyéb jövedelemnek minősülnek. A kifizetőt szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. A versenyen részt vevőket a versenykiírás szerint külön kategóriákban is díjazzák tárgyjutalmakkal (pl. ifjúsági, senior, legeredményesebb megyei stb.), pl. serleg, könyv, vásárlási utalvány, ajándékcsomag.
1. Az egyéb jövedelemnek minősülő összeg átvételekor a díjazásban részesülő magánszemély érvényesíthet-e az szja-ban nyilatkozat alapján adómentes 10% költséghányadot? Nyilatkozhat-e a magánszemély e jövedelemtípusnál más költséghányad elszámolásáról az adóalap megállapítása szempontjából (pl. 40%)?
2. A kifizetett pénzdíjakat kettős könyvvitelt vezető egyesület esetén hogyan könyveljük (személyi jellegű ráfordítások vagy egyéb ráfordítások)?
3. A versenyen nyert és kiadott vásárlási utalványoknak van-e adómentes értékhatára?
4. A különdíjat nyerő versenyzőknél a tárgyjutalmak után a kifizetőnek keletkezik-e szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége? (A tárgyjutalmak értéke versenyzőként nem haladja meg a 30.000 Ft-ot.)
5. A tárgyjutalmak beszerzését a kettős könyvvitelt vezető egyesületnél hogyan könyveljük (anyagköltség vagy személyi jellegű kifizetés), ill. az átadását kell-e dokumentálni (ha igen, akkor milyen adatokat kérjünk a tárgyjutalomban részesülő versenyzőtől)?

Részlet a válaszából: […] A feltett kérdések sorrendjében a válaszok a következők:1. Az egyéb jövedelemnek minősülő összeg átvételekor a díjazásban részesülő magánszemély nem nyilatkozhat 10%-os költséghányad alkalmazásáról, illetőleg az egyesület azt nem érvényesítheti, mivel csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Behajthatatlan követelés vagy értékvesztés visszaírása

Kérdés: Egyik partnerünkkel szemben (nem kapcsolt vállalkozás és nem magánszemély) van több számlából álló követelésünk (nem évültek el), amelyek után 100%-ban értékvesztést számoltunk el. Tehát a 311 (követelés) és a 315 (értékvesztés) számlán is ugyanazon összeg szerepel, legyen az 10 millió forint. A tulajdonos úgy döntött, hogy le szeretné írni a követelést, valamint az áfát is vissza szeretné kérni. A leírással kapcsolatban kérdezem, ezt hogyan kell kontírozni, behajthatatlannak minősíteni, és ha elengedem (csak egymásba kell vezetni a 311-et és a 315-öt, vagy először vissza kell írni az értékvesztést az egyéb bevétellel szemben, és utána kivezetni az egyéb ráfordítással szemben?), mi a kettő között a különbség és feltétel? A partner felszámolás alatt áll. A Tao-tv.-ben a visszaírás növelő lesz, de a behajthatatlan, illetve elengedett követelést – úgy tudom – nem kell szerepeltetni a bevallásban. Az áfát csak önellenőrzéssel lehet visszakérni, illetve itt mi a feltétele, kell-e valami írásos dokumentum, hogy nem tudjuk behajtani? Valamint a leírást csak év végén lehet megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...követelésként az Szt. 3. §-a (4) bekezdése 10. pontjának c) alpontja szerint, amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, illetve a d) pont szerint a felszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Nem egyesületi tag személygépkocsi-használata

Kérdés: Tehetségkutató és tehetséggondozó egyesület színpadi szereplés (ének, tánc) keretében gyerekekkel foglalkozik. A gyerekek szállítását a fellépések helyszínére az egyesület elnökének személygépkocsijával oldják meg. Az elnök nincs bejelentve semmilyen jogviszonyban sem az egyesületbe, nem kap jövedelmet onnan.
1. Van-e arra lehetőség, hogy ennek ellenére kiküldetési rendelvénnyel elszámolhassa a személygépkocsi üzemanyagának költségét?
2. Van-e lehetőség a 15 Ft/km költség elszámolására is egy ilyen esetben?
3. Kell-e fizetni a fenti esetben járulékot, szja-t vagy cégautóadót az egyesületnek vagy az elnöknek?
Részlet a válaszából: […] ...alapulvételével számított összeg fizethető ki az egyesület elnökének, és az egyesületnek nem kell adóelőleg-nyilatkozatot kérnie, a kifizetést nem kell a 08-as bevallásban szerepeltetnie.3. Az egyesület elnökének ezt a bevételt nem kell bevallania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.
1
2
3
47