483 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?

Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság nem adományozási céllal, visszafizetési kötelezettség nélkül ad át pénzeszközt vállalkozási tevékenység végzésére alapított, szintén belföldi gazdasági társaság leányvállalata részére. Mivel a juttatásban részesülő társaság induló vállalkozás, a juttatás évében még nem rendelkezik árbevétellel, ezért nem jogosult olyan nyilatkozat kiállítására, amely szerint adóalapja a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív. (A törvény alapján nyilatkozattételi akadály áll fenn.) E nyilatkozattételi akadály miatt a juttató gazdasági társaság vállalja, hogy a juttatás adóévében a társasági adó alapját megemeli a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás értékével. Abban várjuk szakmai véleményüket, hogy a vonatkozó társaságiadó-törvény szabályainak értelmezése körében van-e bármi akadálya, illetve kizárja-e bármely jogszabályi rendelkezés annak a lehetőségét, hogy a juttató gazdaság társaság a társaságiadó-alap meghatározása során, a juttatás értékének növelő tételként történő elszámolása mellett egyéb olyan jogszerűen igénybe vehető adóalap-csökkentő tételeket is figyelembe vegyen, amely összességében ekként 0 Ft társaságiadó-alapot eredményez?

Kérdés: A munkavállalónk jelenleg 3 gyermeke után jogosult családi pótlékra, és van egy gyermeke (4.), aki csak 1 napig élt, majd elhunyt. Ebben az esetben jogosult a négygyermekes anyák adókedvezményére? A bére bruttó 600.000 forint. Ebben az esetben a járulékkedvezményt is igénybe tudja venni, ha igen, milyen összegben?

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti kedvezmény? Hogyan értelmezhető a törvény átmeneti rendelkezése, amely alapján a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátások tekintetében alkalmazható? Ez azt jelenti, hogy a júniusi ellátást nem érdemes júniusban kifizetni, mert az akkor még nem „adómentes”, viszont a korábbi időszakra utólag (július 1. után) történő kifizetésre érvényesíthető a kedvezmény?

Kérdés: A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény 3. §-a szerint a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátásokra alkalmazható. Ha a GYED-en lévő anya a júniusi ellátást már adómentesen kapja meg, mert júliusban kerül utalásra tb-kifizetőhelytől az ellátás, s addig ő kérte a családi kedvezmény érvényesítését, akkor a házastárs módosított családikedvezmény-nyilatkozatot tehet már június hónapra, vagy csak július hónaptól érvényesítheti a kedvezményt?

Kérdés: Kötelező-e teljességi nyilatkozatot kiadni a könyvelőnek, könyvelőirodának, ha a könyvelt cég ügyvezetője ezt kéri?

Kérdés: A társaság 2025. 02. hóban kiállított egy számlát programhasználatról egy régebbi vevőjének (aki eddig fizetett), majd a vevő 2025. 05. hóban felszámolás alá került. A követelés friss, így értékvesztés nem került eddig elszámolásra. A társaság behajthatatlansági nyilatkozatot kér a felszámolótól, mivel a követelés kis összeg, és ezért nem éri meg a min. 20 E Ft nyilvántartásba vételi díjat megfizetni. A számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelés miként számolható el a társasági adó, illetve a kiva rendszerében?

Kérdés: Teljesítésigazolással kapcsolatban kérdezem: a megrendelő által kiállított teljesítésigazolást mindkét félnek kötelezően alá kell-e írnia? Törvényi hivatkozást erre vonatkozóan nem találtam, de a számviteli törvény 29. § (1) bekezdése és 72. § (2) pontja, az áfatörvény 163. § (2) pontja alapján egy későbbi jogvita miatt célszerű lehet. A megrendelő a teljesítésigazolás kiállításával és aláírásával elfogadja a teljesítést, a vállalkozó pedig aláírásával tudomásul veszi azt, így határidőn belül számlázni tud. Szeretném megkérdezni továbbá, hogy szükséges-e az eredeti aláírt teljesítésigazolás, vagy elfogadható az, ha az általunk aláírt teljesítésigazolást elektronikusan aláírjuk, de a partner csak kézzel ír alá, és azt e-mailen küldi meg részünkre (a postai költséget megspórolva)? A legtöbb partner már elektronikus számlát állít ki, és külön postai úton küldi meg hozzá az eredeti, aláírt teljesítésigazolást. Szükség van-e erre, vagy elfogadható az e-mailen megküldött, általa kézzel aláírt teljesítésigazolás is? Mindkét esetben kérdezném, akkor is, amikor mi vagyunk a megbízók és mi állítjuk ki a teljesítésigazolást, vagy amikor mi vagyunk a megbízottak, és részünkre küldik meg a teljesítésigazolást.

Kérdés: Alanyi adómentes vállalkozó EU-s és/vagy 3. országbeli partnerének számláz szolgáltatást. A szolgáltatás nyújtása érdekében igénybe vesz szolgáltatásokat EU-s és 3. országbeli partnerektől. Jól gondolom, hogy 2025-ben is igaz, hogy ebben az esetben az alanyi adómentes vállalkozó nem alanyi adómentes minőségében jár el? Így áfabevallásra kötelezett, és azon áfák levonására jogosult, melyek a nyújtott szolgáltatások érdekében merültek fel?

Kérdés: A Számviteli Levelek 523. számában (2025. 04. 10.) a 9874. sorszám alatt megjelent kérdésre adott válaszban leírt lehetőségek közül, ha a „B” cég kiegyenlíti „A” cég kötelezettségeit a válaszban leírt módon, a Tao-tv. szerint növelő és csökkentő korrekciókon kívül más teendő nincs? A válaszban utaltak arra, hogy a tartozásátvállalás következményei a végleges pénzeszközátadással megegyeznek. Ez mit jelent pontosan ebben az esetben?