89 talált állásfoglalás az OEP kifejezésre

Kérdés: 2008-ban a kft. az önkormányzattól üzemeltetésre átvett kórházat, az átvétel feltételeit szerződésben rögzítették. Átvett eszközök (készlet, követelés, vevő, OEP-finanszírozás 3 hó) 360 M Ft, átvett kötelezettségek (szállító, munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások) 500 M Ft. Könyvelésére kétféle álláspontra jutottunk: a térítés nélküli átadás-átvétel szabályai alkalmazásával, időbeli elhatárolással; elszámolási számla közbeiktatásával, majd a különbözet rendkívüli ráfordításkénti elszámolásával. Esetleg valami más? Hogyan érinti ez a társasági adó alapját? Mit kell érteni azon, hogy a kötelezettség átvállalása jogszabály előírása alapján történt?

Kérdés: Ügyfelünk a tb-nek flopilemezen havonta elszámol a gyógyászati segédeszközök forgalmáról. Ennek alapján a tb kiállít egy összesítő bizonylatot (nettó összeg és áfa feltüntetésével). Ügyfelünk számlát nem állít ki a tb nevére, a könyvelés ezen bizonylat alapján rögzíti a bevételt. A tb által kiállított bizonylat elegendő-e a fenti esemény bizonylatolására? Be kell-e a tb-től kapott összeget állítani az áfa-bevallásba, mint kapott támogatást?

Kérdés: Az OEP-pel szerződött orvos 2008. évi fizetendő szakképzési hozzájárulása hogyan alakul, amikor a szolgáltató bérköltségét közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaóra arányában kell megosztania? Mi a közfeladat? Szerintem az egész tevékenysége közfeladat. A rendelés alatt a munkaórákat megosztani lehetetlen. Esetleg az egész évi nettó árbevételét a kapott finanszírozással arányosítom? Ennek alapján osztom meg a bérköltséget közfeladatra és nem közfeladatra?

Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?

Kérdés: Egy háziorvosi tevékenységgel foglalkozó bt.-nek figyelembe kell-e vennie a társadalombiztosítástól kapott támogatás összegét a költségszámlák áfatartalmának arányosításakor? (A bt.-nek áfás tevékenysége is van!) A kapott támogatás (amelyet egyéb bevételként könyvelünk) iparűzésiadó-alapot képez?

Kérdés: Ingatlankezeléssel foglalkozó cég egy nagyobb ingatlanát (kb. 10 helyrajzi számon szereplő telephelyet), mely több mint 10 éve a tulajdonában van, szeretné értékesíteni. Az új Áfa-tv. értelmében sorozat jellegűnek minősül-e a fenti összefüggő telephely értékesítése, vagy áfamentesen értékesítheti-e? (Áfás ingatlanértékesítésre nem jelentkezett be!) Milyen egyéb adó-, illetékfizetési kötelessége lesz a cégnek, ha eladja az említett telephelyet? Az eladás adózásánál van-e annak jelentősége, hogy valamelyik hrsz. alatt lévő ingatlan lakóépületnek van nyilvánítva?

Kérdés: A bt., a kft. és egyéni vállalkozási formában működő háziorvosok, az evabevételi nyilvántartást vezetők hogyan számolják el a vizitdíjat? A 3226. kérdésre adott válasz a kettős könyvvitelt vezetők számára megfelelő, de a bevételi nyilvántartást vezetők számára a válasz nem megfelelő.

Kérdés: Az egészségügyi társaságok által beszedett vizitdíj elszámolásával a Számviteli Levelek 157. számában a 3226. számú kérdésre adott válaszban foglalkoztak. A probléma abból adódik, hogy a társaság elszámolása szerint a társaság által beszedett vizitdíj összegétől eltér az OEP által visszaigazolt vizitdíj összege, és így az összes tétele könyvelése után a 4749. számlán különbözet marad. Az eltérés okát a háziorvosok az OEP-nyilvántartás hiányosságában látják, hiszen ők a beszedett vizitdíjakról minden hónapban tételes, taj-szám szerinti kimutatást küldenek az OEP felé. Mit tegyünk a 4749. számlán maradó egyenlegekkel? Az esetek többségében a ténylegesen beszedett vizitdíj több, mint az OEP által igazolt támogatás.

Kérdés: A vizitdíj számviteli elszámolásával kapcsolatosan egymásnak ellentmondó szakmai iránymutatások jelentek meg. A Számviteli Levelek 157. számában a 3226. számú kérdésre adott válasz szerint a társasági formában működő egészségügyi szolgáltatóknak a vizitdíjat, az OEP-től megkapott bevételt – mint az E. Alaptól járó támogatást – az egyéb bevételek között kell elszámolniuk. Egy másik szaklap egyik számában a Háziorvos bevételei címszó alatt közzétett vélemény szerint a vizitdíjból származó bevételt, ugyanúgy, mint a "kártyapénzt", az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, mivel az az elvégzett tevékenységgel arányosan jár, ezért a kapott támogatás szolgáltatásnyújtás ellenértékének részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Az egymástól eltérő tartalmú iránymutatások az iparűzési adó alapjának a meghatározását is érintik. Jogszabályi hivatkozással tegyék egyértelművé a helyes elszámolás rendjét! Ha az egyéb bevételkénti elszámolás a helyes, mutassák be a "kártyapénz" és a vizitdíj számviteli elszámolásában megjelenő eltérést eredményező jogszabályi hátteret!

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátása során kifizetett bérköltség tekintetében. A háziorvosi tevékenységet ellátó, illetve a gyógyszer-kereskedelmi tevékenységet végző betéti társaság esetében hogyan értelmezhető a fenti jogszabályhely?