Építési telek értékesítése a ráépített épülettel

Kérdés: Ügyfelem (magánszemély) nagy értékű, üres építési telket vásárolt 1998-ban. Épített rá egy lakóingatlant, használatbavételi engedélyt 2003-ban kért és kapott rá. Tárgyévben, 2007-ben értékesítette az ingatlant (telek és lakóépület). Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításánál mit kell a megszerzés időpontjának tekinteni: az építési telek vásárlásának időpontját (1998), vagy a lakóépület használatbavételének időpontját (2003)? Az ingatlan értékesítése során az adásvételi szerződésben külön feltüntette a telek és a lakóház értékét. Az eladási árból a telek értéke 45 százalékot képvisel. Van-e mód arra, hogy az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál külön kezelje a telek értékesítéséből származó jövedelmet (ebben az esetben lehet élni az 5 éven túli, évi 10 százalékos kedvezménnyel), és külön kezelje a lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelmet (itt már nincs ilyen kedvezmény)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hatályos szabályozás szerint szerzési időpontként a telekszerzési időpontját (1998) kell figyelembe venni, függetlenül a ráépítésidejétől, ennek figyelembevételével határozható meg az adókötelezettség. Ha azingatlan értékesítéséből származó jövedelem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. november 8.
Kapcsolódó címke:

Állatihulladék-begyűjtő és -átrakó telep eszközei

Kérdés: A kistérségi társulás állatihulladék-begyűjtő és -átrakó telep beruházását járműbeszerzéssel együtt végezte el. Önálló telket vásárolt, amelyen gyűjtő-átrakó épület, szociális épület, út, térburkolat, hídmérleg, víz- és szennyvízhálózat, villamos hálózat stb. került megépítésre. A beruházás során a kistérség településein lévő dögkutak rekultivációját is elvégezték. A telep építését és a rekultivációt közbeszerzés keretében nyertes fővállalkozó végezte. Az egyes beruházási területek, rekultivációs munkák bekerülési értéke külön-külön mérhető. A beruházás megvalósulása érdekében más vállalkozók által szolgáltatott műszaki ellenőri díjak, közbeszerzési eljárások költségei stb. is felmerültek. A leírt beruházást egy összegben vagy részeiben önállóan kell aktiválni? A dögkutak rekultivációs költségeit hogyan kell elszámolni? A műszaki ellenőri díjakat, a közbeszerzési eljárások költségeit hol kell kimutatni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell a tárgyi eszközök között kimutatni,aktiválni. Különálló tárgyi eszköz: – az ingatlanok között: a gyűjtő-, átrakóépület, a szociálisépület, a telekhatáron belüli út, térburkolat, víz- és szennyvízhálózat,villamos hálózat, a hídmérlegnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. október 25.
Kapcsolódó címkék:  

Keverőtelep létesítése különböző helyeken

Kérdés: Keverőtelep létesítése beruházásként a kft. magyarországi telephelyén indult, majd egy másik EU-országban lévő fióktelepen fejeződött be, és itt került aktiválásra. Egy bizonyos idő után azonban visszatelepítésre kerül a keverőtelep Magyarországra. Ebben a folyamatban mindkét országban merültek fel a beruházáshoz kapcsolódó költségek. Hogyan történik az aktiválás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...költsége is beruházás. Nem a műszaki gép, berendezésberuházási (bekerülési) értékébe tartozik viszont a térburkolat, akiszolgálóépületek, építmények létesítése, amelyeket külön-külön kell tárgyieszközként a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. október 25.

Vizitdíj elszámolása

Kérdés: Betéti társaság formájában működő háziorvosnak hogyan kell elszámolnia a vizitdíjat? Hogyan kell bizonylatolnia, bevallania, nyilvántartania?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az E-alappal szembeni kötelezettségként kell elszámolni (T 381 – K 4749),bizonylata a bt. által kiállított nyugta. Amikor az OEP-pel az elszámolásmegtörténik, akkor a vizitdíj címén kapott – de pénzügyileg nem rendezett -támogatást az E-alappal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Nyugta, számla rögzítése a könyvviteli nyilvántartásokban

Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató betéti társaság a vizitdíjról a bizonylatokat számítógépes programmal állítja elő. A számítógépes program a nyugtákról, illetve a számlákról napi összesítőket készít, amely összesítve tartalmazza az adott napon vizitdíjból befolyt összeget. A számviteli nyilvántartásban hogyan kell rögzíteni ezeket a bizonylatokat? Egy összegben rögzíthetjük a vizitdíjbevételt? Van-e különbség, hogy a készpénzben megfizetett vizitdíjról nyugtát vagy számlát állít ki a szolgáltató? A számlákat is és a nyugtákat is lehet a napi összesítő alapján egy összegben könyvelni (egy db pénztárbizonylat kiállításával)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...elszámolni, a szolgáltató – a vonatkozó törvényi előírás szerint– csak beszedi a vizitdíjat, és elszámol azzal az OEP felé. (A könyvelés sorána pénztárszámlával szemben OEP-kötelezettség számla áll!) Számlázni atevékenység ellenértékét kell!...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Telekvásárláshoz adott támogatás elhatárolása

Kérdés: Vállalkozásunk orvosi betéti társaság, amelyik az OEP-től szerződés alapján ingatlantámogatást kap hitelből vásárolt orvosi rendelő ellenértékének törlesztésére. Az időbelileg elhatárolt támogatás összegéből a telekre jutó részt hogyan kell visszaírni, mivel a telekre nem lehet értékcsökkenési leírást elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A telek bekerülési értékére jutó, időbelileg elhatárolttámogatást (támogatási részt) mindaddig nem lehet a rendkívüli bevételek közévisszavezetni, amíg a telek értékesítésre nem kerül, illetve a telekkelkapcsolatosan az Szt. 53. §-a alapján terven felüli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. június 8.
Kapcsolódó címkék:  

OEP-től kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Egészségügyi alapellátást folytató társas vállalkozás folyamatosan havonta – megközelítőleg azonos összegben – kapja az OEP-től a támogatást. Ezen összeget az OEP a társaság bankszámlájára utalja. Számlázni nem kell. Az átutalásból nem derül ki, hogy az melyik időszakra vonatkozik. Csak utólag, az OEP által megküldött kimutatásokból állapítható meg, bonyolult számítással. Az év végi elhatárolások könyvelésénél figyelemmel kell-e lenni e tényre? Vagy az utalt összeget folyamatos teljesítésként vehetjük figyelembe tárgyhavi bevételként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem támogatást kap havi rendszerességgel, hanem az általaellátott szolgáltatás díját a betegek helyett a társadalombiztosítás (az OEP)fizeti meg. Éppen ezért az Országos Egészségbiztosítási Pénztárból különbözőjogcímeken igényelt és kapott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 11.
Kapcsolódó címke:

Fogorvosi alapellátás díja

Kérdés: A fogorvosi bt. az OEP alapellátás-támogatást (visszafizetés nélkül) az Szt. 77. §-a alapján egyéb bevételként kezeli. Ha nem nettó árbevétel, beszámít-e az iparűzésiadó-alapba?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fogorvosi bt. nem támogatást kap az OEP-től, hanem azáltala elvégzett egészségügyi szolgáltatásnak a jogszabályi előírásoknakmegfelelően megállapított – az OEP által visszaigazolt – díját, mint azegészségügyi szolgáltatás díját, amelyet az Szt. 72....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Háziorvosi szolgálat díjai

Kérdés: Háziorvosi szövetkezet esetében milyen bevételi tételként kell könyvelni az OEP-től kapott különböző támogatási kiutalásokat: területi díj, fix díj, eszköztámogatás, teljesítményarányos díj? Árbevétel, egyéb bevétel vagy rendkívüli bevétel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a fogászati ellátást végző gazdasági társaság(háziorvosi szövetkezet) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (atovábbiakban: OEP) kötött finanszírozási szerződés alapján az általa elvégzettegészségügyi szolgáltatásnak a jogszabályi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. április 28.
Kapcsolódó címke:

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell.A konténerekben elhelyezett kiszolgálólétesítmények nem minősülnek ingatlannak (építménynek), mert a konténer nem felel meg az építmény műszaki tartalmának, ugyanis nem szükséges anyagaira, szerkezeti elemeire szétbontani ahhoz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. július 1.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
6
7
8
9