203 talált cikk az oktatás kifejezésre

Kérdés: A zrt. 2009-ben egy esélyegyenlőségi alapítványt alapított. Alapítói vagyonként készpénzt és az általa egy évvel korábban visszavásárolt részvényeit juttatta az alapítványnak. A zrt. az alapítvány alapító vagyonát a befektetett pénzügyi eszközök között tartotta nyilván. A részvények névértéke a zrt. és az alapítvány beszámolójában egyaránt a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelt. Főkönyvelő- és könyvvizsgálóváltás kapcsán megállapítottuk, hogy az alapítványnak juttatott alapítói vagyont egyéb ráfordításként kellett volna kimutatni az alapítás évében. Amennyiben egyéb ráfordításként kellett volna elszámolni, a zrt. háromoszlopos 2025. évi beszámolójában kívánjuk javítani a hibát. Mivel 2009. évben történt a vagyonjuttatás, úgy gondoljuk, hogy elévülés miatt nem kell a társaságiadó-bevallást önellenőrizni. Kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy jól gondoltuk-e, hogy egyéb ráfordításként kellett volna elszámolni a vagyonjuttatást, valamint jól értelmezzük-e az adózási szabályokat, azaz elévülés miatt nem kell társaságiadó-bevallást önellenőrizni? Amennyiben önellenőrzésre lenne szükség, a juttatott részvény értékével növelni kell a társasági adó alapját?

Kérdés: Egy kft. – amely nem minősül duális képzőhelynek – gyakorlatigényes alapképzési szakban tanuló hallgatót (informatikus) alkalmazna, a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás keretében a tanuló gyakorlati ideje alatt. A tanulóval hallgatói munkaszerződést kívánnak kötni, miszerint a minimálbér összege illetné meg havonta a diákot. Hallgatói munkaszerződést csak duális képzőhellyel lehet-e létesíteni, és jól feltételezzük-e, hogy a vázolt esetben nem keletkezik biztosítás, ezáltal sem szja-t, sem tb-t, sem szochót nem kell fizetni?

Kérdés: A kft. elsősorban osztrák/német partnereknek értékesít. A munkavállalóinak emiatt szükséges a megfelelő minőségű munkavégzésükhöz a nyelvtudás. A kft. lehetőséget biztosít a munkavállalóinak, hogy a munkaviszony időtartama alatt szerezzék meg a munkavállalók ezt a tudást. A képzések nem számítanak iskolarendszeren belülinek. Amennyiben a kft. nevére szól a számla az oktatásról, egyéb igénybe vett szolgáltatásnak minősül? Az áfa ilyen esetben levonható, ha áfás számla készül? Ha a képzésről a dolgozó nevére állítja ki az oktatószervezet a számlát, van-e lehetősége a kft.-nek arra, hogy a képzés díjának egy részét megtérítse a dolgozó felé? Ilyen esetben a könyvelésben az egyéb személyi jellegű kifizetések között kell megjeleníteni?

Kérdés: Egy kft. a havi minimálbérnek megfelelő hallgatói munkadíjat utal duális képzési program keretében a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának. Elismert költség lesz-e a kft.-nek (Tao-tv. hatálya alatt áll) a kifizetett összeg, és hová könyvelendő?

Kérdés: Cégünk szerződést kötött egy vállalkozóval az alábbi tevékenységek elvégzésére:
1. Egyéni coaching.
2. Egynapos team coaching.
3. Intenzív kommunikációfejlesztés tréning.
4. Vezetéselméleti és kompetenciafejlesztési folyamat (Középvezetői akadémia).
A coaching esetén a megbízó cég által meghatározott problémafókusz a téma, amelyre a megbízott cég megoldást javasol. Jól gondoljuk, hogy a megbízott által kiállított számlán szereplő fenti tételek közül az 1. és a 2. tételt cégünk az igénybe vett szolgáltatások között számolja el, míg a 3. és a 4. tételként kiszámlázott összegeket az oktatások és továbbképzések soron szerepelteti?

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) ia) pontja alapján társaságiadóalap-csökkentő tételként vehető figyelembe a szakképzésről szóló törvény alapján a szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-a, ami a 2025-ös évben havonta 69.792 forintot jelent. Nálunk jelenleg több tanuló duális képzés folyik, és az utánuk érvényesíthető taokedvezmény kiszámításához szeretnék segítséget kérni. Ha egy tanuló szakképzési munkaszerződése 2025. 06. 16-tól 2025. 07. 17-ig tartott, akkor az utána szóló taokedvezményt hogyan kell kiszámolni? A törvényben leírtakat úgy értelmezem, hogy minden megkezdett hónap után jár a 69.792 Ft taokedvezmény, tehát ebben az esetben 139.584 Ft vehető figyelembe majd adóalap-csökkentésként? Ha nem, hogyan kell kiszámolni a tanuló után járó adóalap-csökkentést?

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű, társasági adó hatálya alá tartozó gazdasági társaság duális képzés keretében tanulókat foglalkoztat. A társaság a szakképzési terv alapján a teljes gyakorlati képzést vállalja. A következő időszaktól kezdve a gyakorlati képzés megosztott lebonyolítása érdekében (a gyakorlati képzés bizonyos elemeit átadva) megbízási szerződést kötöttek, az együttműködési megállapodás keretében a szakiskolával. A szerződésben rögzítik, hogy a megbízó (duális képzőhely) megbízza a megbízottat (szakképző intézmény) különböző tevékenységek ellátásával. A megbízott szakiskola a tevékenységek ellátását tanulónként fix havi díj ellenében végzi. A megbízó minden hónap 10-ig elkészíti a KRÉTA rendszerből a bizonylatot a tanórák megtartásáról. A teljesítési igazoláson feltünteti az adójóváíráshoz figyelembe vehető iskolai szakmai napok számát és a munkahelyi napok számát. A megbízási szerződés alapján átvállalt gyakorlati napokról az iskola tesz bejegyzést a KRÉTA rendszerben. A kérdés arra irányul, hogy a társaság (duális képzőhely) és a szakmai iskola között kötött megbízási szerződés ismeretében az iskolában töltött szakmai napok vonatkozásában a társaság (duális képzőhely) igénybe veheti-e a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a tanulók után?

Kérdés: Compliance (megfelelési) szakjogászszakképzést végez el a társaság vezérigazgatója, aki a társaság jogi munkáit is végzi egyben munkaviszony keretében. Az egyetem a képzés költségéről a számlát áfamentesen a társaság nevére állította ki, hiszen ez a munka elengedhetetlen a társaság működéséhez. A társaságnak a számlázott összeg után felmerül-e adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: A 2024. évi üzleti évtől alkalmazandó a számviteli törvény 94/B. §-a, mely szerint a vállalkozó a kiegészítő mellékletben bemutatja a környezetvédelmi, sport-, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat. 2024. évre vonatkozóan milyen részletezettséggel kell ezeket az adatokat bemutatni? Külön-külön kell bemutatni a környezetvédelmi, sport-, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási jellegű közhasznú szervezeteknek nyújtott támogatásokat, illetve külön-külön a pénzbeli és a természetbeni juttatásokat?

Kérdés: Főállású kataadóalany 2023. szeptembertől felnőttképzési jogviszonyt létesített. Ez nem zárja ki őt a kataadózás alól?