Találati lista:
11. cikk / 203 Fizikai dolgozók nyelvoktatásának minősítése
Kérdés: Társaságunk egy német vállalat ipari tevékenységet végző, főként bérmunkát és ipari szolgáltatást biztosító kapcsolt vállalata, ugyanakkor konszolidált beszámolót nem készít. A 2023-as évben a dolgozók részére biztosított összes németóra díját bérként elszámoltuk és leadóztuk. Mivel 2023-ban ügyvezetőváltás történt (a magyar ügyvezető helyett az egyik német tulajdonos látja el az ügyvezetői teendőket), és a dolgozóknak fokozottan szükséges használni a német nyelvet, hogy kapcsolatot tudjanak tartani az ügyvezetéssel és a kapcsolt jogviszonyú céggel, elgondolkodtunk a változtatáson a következők alapján.
A szellemi dolgozóknak egyértelműen szükséges a német nyelv ismerete, mert az ügyvezetőkkel és a partnerekkel németül tudnak kommunikálni. Ez esetben úgy gondolom, sem a dolgozónak, sem a munkáltatónak nem keletkezik adókötelezettsége, mert ez egyértelműen elszámolható szolgáltatási díj. A fizikai munkát végző dolgozók közül is többen részt vesznek a németórákon, de nekik napi szinten nem kell használniuk a német nyelvet, ugyanakkor a gépek beállítása és a kapcsolódó különböző német nyelvű programok kezelése és a kapcsolattartás a német kollégákkal egyértelműen igényli. De nem mindenkinek kell használni a német nyelvet, így nehezebben alátámasztható a nyelvismeret szükségessége, mint a szellemi dolgozóknál. A szellemi dolgozók többségében a haladó csoportba járnak, és ezután nem fizetünk ez évtől adót. A fizikai dolgozók nyelvoktatása a kérdéses. Ha alá van támasztva, hogy néha nekik is kell használni a német nyelvet, akkor lehet meglátásunk szerint adómentes. Az ő órájukat külön tanár tartja, de jár erre az órára szellemi dolgozó is. Vagyis úgy gondolom, dolgozónként külön kell/kellene megítélni az adózás kérdését, vagy megfelelő alátámasztottsággal, a munkaköri leírásban a pontos feladatleírással bizonyítható az adómentesség ennél a csoportnál is?
A szellemi dolgozóknak egyértelműen szükséges a német nyelv ismerete, mert az ügyvezetőkkel és a partnerekkel németül tudnak kommunikálni. Ez esetben úgy gondolom, sem a dolgozónak, sem a munkáltatónak nem keletkezik adókötelezettsége, mert ez egyértelműen elszámolható szolgáltatási díj. A fizikai munkát végző dolgozók közül is többen részt vesznek a németórákon, de nekik napi szinten nem kell használniuk a német nyelvet, ugyanakkor a gépek beállítása és a kapcsolódó különböző német nyelvű programok kezelése és a kapcsolattartás a német kollégákkal egyértelműen igényli. De nem mindenkinek kell használni a német nyelvet, így nehezebben alátámasztható a nyelvismeret szükségessége, mint a szellemi dolgozóknál. A szellemi dolgozók többségében a haladó csoportba járnak, és ezután nem fizetünk ez évtől adót. A fizikai dolgozók nyelvoktatása a kérdéses. Ha alá van támasztva, hogy néha nekik is kell használni a német nyelvet, akkor lehet meglátásunk szerint adómentes. Az ő órájukat külön tanár tartja, de jár erre az órára szellemi dolgozó is. Vagyis úgy gondolom, dolgozónként külön kell/kellene megítélni az adózás kérdését, vagy megfelelő alátámasztottsággal, a munkaköri leírásban a pontos feladatleírással bizonyítható az adómentesség ennél a csoportnál is?
12. cikk / 203 Visszaélés-bejelentési rendszer II.
Kérdés: A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknak és egyéb szervezeteknek 2023. december 17-től belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehozniuk. Kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy hol találom ennek a szabályait, milyen rendelkezések vonatkoznak erre a rendszerre? Hogyan kell létrehozni egy ilyen rendszert, és milyen feladatokat jelent ez a vállalkozásra nézve?
13. cikk / 203 Vizsgaközpont által számlázott vizsgadíj minősítése
Kérdés: Az oktatással foglalkozó kft. a vizsgadíjközpontba feltölt aktuális összegeket. A vizsgára való jelentkezésnél a vizsgaközpont megterheli személyenkénti nyilvántartással a céget, ezekről a tételekről gyűjtőszámlában számlázza a vizsgadíjakat. Az oktatással foglalkozó cég a tanulóknak számlázza a vizsgadíjat. A vizsgaközpont által számlázott vizsgadíj közvetített szolgáltatásnak minősül?
14. cikk / 203 Negatív előjelű szocho könyvelése
Kérdés: Cégünknél a szakirányú oktatás és duális képzés miatt a szociális hozzájárulási adó összege folyamatosan negatív előjelű. A NAV-folyószámlára a 08-as bevallásból összevontan kerül könyvelésre az adónem: 26. sor (adókedvezmény összesen) = 14. sor – 110. sor (kötelezettség). Helyesen járunk el, ha a folyószámlával egyezően könyveljük a szochokövetelést: T 36 – K 96, vagy bontani kellene kötelezettségre (T 56 – K 473) és követelésre (T 36 – K 96)?
15. cikk / 203 Csapatépítő tréning utazási költségének adózása
Kérdés: Egy kft. csapatépítő tréninget szervez a dolgozóinak a Balatonnál. A tréningnek van szakmai (oktatási) része és szórakoztatási célú programja is. A csapatépítő helyszínére a cég a telephelyéről bérelt busszal viszi el a dolgozóit. A buszbérlésről – alanyi adómentes partnertől – áfamentes számlát kapott a cég. Egyszeri alkalommal két város közötti közlekedésként hajót vesz igénybe a cég. Ennek nyomán belvízi személyszállításról szóló számlát kapott a cég 27%-os áfakulccsal. Milyen speciális elszámolási szabályok vonatkoznak a fentiekre? A buszbérlés és a belvízi személyszállítás is elszámolható igénybe vett szolgáltatásként (52), ahol az áfa levonásba nem helyezhető?
16. cikk / 203 Továbbképzés bérelt vitorlás hajón
Kérdés: Egy iroda az Adrián bérelt vitorlás hajón saját dolgozói részére továbbképzést tart. A hajóért fizetett díj az oktatás helyszínét és a szállást biztosítja. A szórakozás, utazás, étkezés a dolgozók saját költsége. A külföldi partner részéről kiállított eurós számla áfát is tartalmaz (13%).
Kérdéseink:
1. Helyes-e az áfás számla kiállítása a horvát partner részéről?
2. Amennyiben helyes a számla, kérdésünk a 2365 áfabevallásban való szerepeltetése, mely bevallási sorokat érint (fizetendő, levonható), hány %-kal?
3. A horvát partner részéről kiállított számla elszámolható-e adómentes csapatépítésként?
Kérdéseink:
1. Helyes-e az áfás számla kiállítása a horvát partner részéről?
2. Amennyiben helyes a számla, kérdésünk a 2365 áfabevallásban való szerepeltetése, mely bevallási sorokat érint (fizetendő, levonható), hány %-kal?
3. A horvát partner részéről kiállított számla elszámolható-e adómentes csapatépítésként?
17. cikk / 203 Alapítvány alapítása
Kérdés: Nonprofit kft. alapít egy alapítványt. Az átadott eszközöket ki kell vezetni a könyvekből. Az alapítói vagyont a kft. a továbbiakban nyilvántarthatja-e a könyvekben, mint befektetett eszközöket?
18. cikk / 203 Alapítvány által fenntartott intézmény beszámolója
Kérdés: Alapítványi fenntartású közoktatási intézménynek milyen beszámolót kell készítenie, és azt közzé kell-e tennie?
19. cikk / 203 Duális képzés és szakirányú oktatás adókedvezménye
Kérdés: Társaságunk (duális képzőhely) szakképzési munkaszerződés keretében nem saját munkavállaló magánszemélyek szakirányú oktatását/gyakorlati képzését folytatja. Az Szkt. 107. § (3.a) bekezdése szerinti szabály egy háromszereplős konstrukció esetén alkalmazandó, melynek alanyai a duális képzőhely, a foglalkoztató (duális képzőhelytől eltérő személy), a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy. Ha a képzésben részt vevő személy főállású egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozás más foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül-e, azaz az egyéni vállalkozó "harmadik" személynek minősül? Értelmezésem alapján: A felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy, ha szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszony mellett veszt részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, a munkabér 50%-ára jogosult, illetve az elszámolható normatíva is 50%. Milyen foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozik az 50%? Ha nincs foglalkoztató, akkor a teljes munkabér és teljes normatíva jár?
20. cikk / 203 Szemüvegvásárlás a kft. tagjai számára
Kérdés: Egy kft., amely február 22-én 3 db nagy értékű szemüveget vásárolt a kft. tagja részére, aki a kft.-ben nem ügyvezető, és nem is dolgozik a cégben, csak tag. Mindhárom szemüvegszámla mögötti látásvizsgálaton az szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító, többfókuszú szemüveg használata javasolt. Ez a szemüvegjuttatás elszámolható-e adómentesen a kft. részéről? Ha nem, akkor milyen terhei vannak?
