Közhasznú társaság által működtetett szakiskola beruházása

Kérdés: A kht. – mint fenntartó – egy szakiskolát működtet. A fenntartó – túlnyomó részben – a szakiskolában tanulók létszáma alapján kapja az államtól a működéséhez szükséges normatívát, majd annak egy részét átutalja a szakiskolának. A kht. az iskola jövőbeni működtetése céljából ingatlant vásárolt, és azt a könyveiben tartja nyilván. A beszerzés pénzügyi fedezetét a normatíva iskolának át nem utalt része, illetve bérletidíj-bevétel, pénzügyi befektetések hozama biztosítja. Az ingatlan felújítását tervezik, addig azonban bérbeadás útján hasznosítják. Az ingatlanbeszerzés, illetve a felújítás pénzügyi fedezetéhez használt normatívát hogyan kell elszámolni? A kht. az iskola működésével kapcsolatban különböző költségeket számol el (megbízási díj és annak járulékai, egyéb szolgáltatások számlái). Ezek fedezetét is a normatíva jelenti, ami nem kerül átutalásra az iskolának. El lehet ezt a kht.-nél költségek ellentételezésére kapott támogatásként számolni? A felsorolt problémák a 2007. üzleti évet is érintik.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a közhasznú társaságáltal fenntartott oktatási intézmény (szakiskola) önálló jogi személy. Ebbőlkövetkezően önállóan kell, hogy vezesse könyveit, és önálló beszámolót kellkészítenie az Szt. 6. §-ának (3) bekezdésében foglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Oktatási intézményben oktatók adómentessége

Kérdés: A 2007-es évben az oktatási tevékenységet, amelyeket e. v., bt., kft. számlázott akkreditált iskolának, vagy köz- és felsőfokú intézménynek, azt áfamentesen tehette meg, arra hivatkozva, hogy a tavalyi Áfa-tv. 2. számú mellékletének 17. d) pontja ezen tevékenységet "közvetlenül nyújtott tevékenység"-nek minősítette. Az új Áfa-tv.-ből ez a mondat kimaradt, úgy gondolom, hogy csak maga az intézmény számlázhat oktatást áfamentesen. Aki úgymond "beszámláz", annak ez évtől ezt áfásan kell megtennie. Továbbá ugyanígy, ha e. v., bt., kft. magánóraadást végez magánszemélynek (nem köz- és felsőoktatási intézménynek), az áfás-e 2008-tól? [A mostani tv. 85. §-a (1) bekezdésének j) pontjába szerintem nem fér bele.]
Részlet a válaszából: […] Az oktatással összefüggő tevékenységek adómentességéről azáltalános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 85. §-a (1)bekezdésének i)-j) pontjai rendelkeznek. Míg az i) pont az oktatásiszolgáltatások végzésének adómentességét szervezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásárólszóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szhj-tv.) 3. §-a szerint aszakképzési hozzájárulás alapja az Szt. 79. §-ának (2) bekezdése általmeghatározott bérköltség, a szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Szakképzési támogatás elszámolása

Kérdés: Felsőfokú intézmény részére – szakképzési támogatási szerződés alapján – adott fejlesztési támogatás a számvitelben a bérjárulékok között számolandó el. A jogszabályban a bruttó kötelezettséget csökkentő mérték, azaz a 37,5 százalék, illetve 35 százalék felett adott fejlesztési támogatást is a bérjárulékok között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem!A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésénektámogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szhj-tv.) 1. §-a meghatározza aszakképzési hozzájárulás célját, 3. §-a a szakképzési hozzájárulás alapját ésmértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Cégautó miatti járulékok

Kérdés: Ha a bt.-ben nincs alkalmazott, csak a beltag vállalkozói jogviszonyban, akkor a cégautóadó miatt ugye nem kell munkaadói járulékot fizetni? Kérdésem, hogy ez esetben vállalkozói járulékot kell-e fizetni a cégautó miatt? És ha senki nincs bejelentve a cégbe, mert a tagnak főállása van máshol, akkor a céges autó után a cégautóadón felül csak ehót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 40. §-ának (1) bekezdése szerint 3 százalékmunkaadói járulékot a munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapjánkifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamintvégkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Egyetemi hallgatóknak megbízási díj vagy ösztöndíj

Kérdés: Közhasznú alapítvány az alapító okiratában kitűzött célok elérése érdekében egyetemi hallgatókkal működik együtt (szociális-oktatási, nevelési tevékenységben). Jelenleg a hallgatók részére megbízási díj kerül kifizetésre. Azt szeretném megtudni, hogy lehetősége van-e az alapítványnak, hogy a közreműködő hallgatók részére ösztöndíjat fizessen, amely megfelel az Szja-tv. 3. §-a 72/i) pontjának?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 72. pontja az adóterhet nem viselő járandóságokatsorolja fel az i) pont szerint. Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül azoktatási vagy kutatási tevékenység, valamint az e tevékenységekhez közvetlenülkapcsolódó szolgáltatótevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Iskolarendszerű képzés fogalma

Kérdés: Adóköteles béren kívüli juttatással kapcsolatban: Mi tartozik az iskolarendszerű képzés fogalmába?
Részlet a válaszából: […] Iskolarendszerű képzés alatt a közoktatásról, valamint afelsőoktatásról szóló törvény szerinti képzés, valamint az iskolai szakképzésértendő. Az iskolarendszerű szakképzés a közoktatás keretében a közoktatási ésszakképzési törvényben meghatározott szakképző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Közhasznú szervezet "ötletpályázata"

Kérdés: Közhasznú szervezet "ötletpályázatot" ír ki. A pályázat I. helyezettjét 300 000 forinttal díjazzák. Kérdés, hogyan kell elszámolni a 300 000 forint kifizetését a kiírónál, ha magánszemély a nyertes? Milyen adóvonzatokkal kell számolni magánszemély esetében (szja)?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához ismerni kellene, hogy pontosanmilyen közhasznú szervezetről van szó, ennek hiányában általánosságbanismertetjük az Szja-tv.-nek a közcélú juttatásokkal összefüggő adómentességirendelkezéseit. E szerint adómentes:– a közhasznú, kiemelkedően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Telephely (fióktelep) létesítése

Kérdés: Csehországban bejegyzett adóalany magyar vállalkozással üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött. A szerződés tárgya: a magyar vállalkozás magyarországi telephelyén üzemelő gázmotorok szerviz-, karbantartási és javítási feladatainak ellátása, mely több évre szól. Ezeket a feladatokat a cseh vállalkozás nem saját maga végzi el Magyarországon, hanem magyar adóalany alvállalkozó bevonásával végezteti. A cseh vállalkozás a magyar adóhatóságnál bejelentkezett, az általános forgalmi adónak az általános szabályok szerint alanya. Magyarországi telephelyként a magyar vállalkozás (a karbantartási helyszín) telephelye van bejelentve. A számlázás a magyar áfaszabályok szerint történik. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Tao-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint ez a külföldi vállalkozás alanya-e a társasági adónak? Ez a gazdasági tevékenység a Tao-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint keletkeztet-e társaságiadó-kötelezettséget? A Tao-tv. 4. §-ának 33. pontja szerint ez egyáltalán telephelynek számít-e? Elegendő-e ennek a munkának a folyamatos végzéséhez ez az adószám, vagy kötelezően kérni kell a fióktelephelyként történő cégbírósági nyilvántartása vételt az 1997. évi CXXXII. tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] A külföldiek magyarországi gazdasági célú letelepedésénekfeltételeit, formáit a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. éviXXIV. törvény rendezi. E törvény 2. §-ának c) pontja szerint a külföldiekgazdasági célú letelepedései: olyan gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Tanulmányi szerződés felbontása

Kérdés: Egy társaság tanulmányi szerződést kötött az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszeméllyel 2002. évben. A tanulmányi szerződés szerint a társaság átvállalja a megbízott továbbképzésének költségét, a megbízott viszont kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezése után ismereteit a megbízónál hasznosítja legalább öt évig. A társaság a megbízott nevére szóló számla alapján az oktatási költséget lekönyvelte, és a számla összegét átutalta az oktatási intézménynek 2002. évben. Megbízott tanulmányait 2003. évben befejezte, és még további két évig dolgozott megbízója számára. 2005. évben a tanulmányi szerződést felbontották, a ledolgozott idővel arányos részét a megbízó elengedte, és az átvállalt oktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezte a megbízottat. Az összeg megfizetése öt év alatt egyenlő részletekben esedékes. 2005. évben a társaság ez utóbbi összeget egyéb bevételként elszámolta. Helyesen könyvelt-e a támogatást nyújtó társaság? Keletkezett-e jövedelme – bármilyen jogcímen – a megbízottnak? Felmerül-e a természetbeni juttatás, ha igen, hogyan kezelendő a visszafizetendő összeg?
Részlet a válaszából: […] Ha a tanulmányi szerződést felbontják, és az átvállaltoktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezi a megbízó amegbízottat, akkor ezzel összefüggésben nem keletkezik jövedelme amegbízottnak. A vállalt időnél rövidebb ideig történő foglalkoztatás miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.
1
3
4
5
7