Tanulmányi szerződés felbontása

Kérdés: Egy társaság tanulmányi szerződést kötött az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszeméllyel 2002. évben. A tanulmányi szerződés szerint a társaság átvállalja a megbízott továbbképzésének költségét, a megbízott viszont kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezése után ismereteit a megbízónál hasznosítja legalább öt évig. A társaság a megbízott nevére szóló számla alapján az oktatási költséget lekönyvelte, és a számla összegét átutalta az oktatási intézménynek 2002. évben. Megbízott tanulmányait 2003. évben befejezte, és még további két évig dolgozott megbízója számára. 2005. évben a tanulmányi szerződést felbontották, a ledolgozott idővel arányos részét a megbízó elengedte, és az átvállalt oktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezte a megbízottat. Az összeg megfizetése öt év alatt egyenlő részletekben esedékes. 2005. évben a társaság ez utóbbi összeget egyéb bevételként elszámolta. Helyesen könyvelt-e a támogatást nyújtó társaság? Keletkezett-e jövedelme – bármilyen jogcímen – a megbízottnak? Felmerül-e a természetbeni juttatás, ha igen, hogyan kezelendő a visszafizetendő összeg?
Részlet a válaszából: […] Ha a tanulmányi szerződést felbontják, és az átvállaltoktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezi a megbízó amegbízottat, akkor ezzel összefüggésben nem keletkezik jövedelme amegbízottnak. A vállalt időnél rövidebb ideig történő foglalkoztatás miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.
Kapcsolódó címke:

Vállalkozói járulék (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Egyéni vállalkozó a részére fizetett munkabér után a törvényben előírt adózási kötelességének eleget tesz. Az egyéni vállalkozóra ebben az esetben alkalmazni kell-e a 4 százalék vállalkozói járulék bevallását, illetve megfizetését?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliekellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján az egyéni vállalkozó azegészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékűvállalkozói járulékot fizet. Ez a rendelkezés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Kapott szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Iskolánk fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül különböző cégektől – szakképzési hozzájárulásként – pénzügyi támogatásban részesül. Az ilyen címen kapott összeget a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg rendkívüli bevételként számoljuk el, majd halasztott bevételként időbelileg elhatároljuk. A halasztott bevételként kimutatott összeget a kapott pénzösszegből megvalósított tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor szüntetjük meg. Ha a kapott pénzösszeg csak részben fedezi a tárgyi eszköz, az immateriális jószág bekerülési értékét, akkor a bekerülési értéknek a költségként, ráfordításként elszámolt összegének támogatással arányos részével csökkentjük a halasztott bevételként elszámolt összeget. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkülkapott támogatásnak a kérdésben leírt módon való elszámolása teljes mértékbenmegfelel az Szt. előírásainak. De csak akkor, ha az iskola kettős könyvviteltvezet és az Szt. előírásai szerint készíti el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Közcélú adomány

Kérdés: Kérdésem a közhasznú alapítvány esetében az adomány értelmezésére irányul. Konkrétan az a kérdés, hogy az Szja-tv.-ben meghatározottakon túli vagyoni előnynek minősül-e az oktatásban részesítés, vagy ellenérték nélküli, kedvezményes juttatás (pl. tankönyv). További kérdés, hogy indokolt-e megkülönböztetni, ha akkreditált oktatás történik, illetve ha nem? Általában van-e jelentősége, hogy az alapítvány normatív támogatásban részesül, illetve lehet-e adomány a befizetés, ha díjat szed az alapítvány, amelynek befizetése a szolgáltatásnyújtás feltétele? Adománynak tekinthető-e a befizetés, ha nincs tandíj, csak ajánlott befizetés? A hatályos Áfa-tv. szerint mikor kell számlát adni a befizetésről?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a kérdéshez kapcsolódóan két előírást tartalmaz.A közcélú adomány fogalma szerint – többek között – nem minősül közcélúadománynak és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg,amellyel az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.
Kapcsolódó címke:

Oktatási tevékenység áfája

Kérdés: Egy vállalkozás nyelvtanfolyamokat szervez. A tanfolyamokon oktatott anyagok nem szerepelnek az OKJ-s jegyzékben. Mikor adható adómentes számla? Ha intézményi akkreditációval, vagy ha program akkreditációval rendelkezik? Milyen számlát bocsáthat ki addig, amíg a szükséges akkreditációval nem bír?
Részlet a válaszából: […] Az oktatási tevékenység tárgyi adómentessége – mint ahogy a2. számú melléklet vonatkozó pontjából ki is tűnik – nem személyesadómentesség, hanem az egyes tevékenységekre szól. Ezért azt személyes, azoktatási intézmény egészére vonatkozó akkreditációként értelmezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyi adómentesség

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá bejelentkezett bt. akkreditált intézmény részére nyelvoktatást számláz, 2004. január 1-jétől áfamentes tevékenységként. Vajon az a mentesség oka, hogy köz- és felsőoktatási intézménynek számláz? Az egyéb intézményeknek való számlázás 25%-os kulccsal történik?
Részlet a válaszából: […] Nem az dönti el, hogy a nyelvoktatás adóköteles-e vagyadómentes, hogy azt milyen intézmény részére végzik.Az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 17. pontja részletezi,hogy az oktatásból mely tevékenységek azok, amelyek adómentesek. Nyilvánvaló,hogy az itt fel nem soroltak pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.
Kapcsolódó címkék:  

K+F közvetlen költségei

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] A választ először a Tao-tv. 7. §-ában megfogalmazottakértelmezésével kezdjük.Az alap- és alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés (atovábbiakban: K+F tevékenység) költségeit – a közvetlen költségeket, aközvetett költségeket és az általános költségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.
Kapcsolódó címke:

Munkáltatói lakástámogatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerint adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakás célú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  

Számlát adó oktató áfája

Kérdés: Mely esetekben kell a számlát adó oktatónak áfát felszámítania? Vonatkozik-e rá a mentesség, ha akkreditált képzést nyújtó tanfolyamon oktat?
Részlet a válaszából: […] 2003. július 1-jével, valamint 2004. január 1-jével történt változás az oktatási tevékenységek megítélésében az áfa szempontjából. A 2003. július 1-jei változás lényege, hogy egyes oktatási szolgáltatások kikerültek a tárgyi adómentes tevékenységek köréből, a 2004....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  

Felnőttképzés kedvezménye

Kérdés: Az Oktatási Minisztérium által kiadott felnőttképzési akkreditáció kapcsán nagy a tanácstalanság az szja-kedvezmény igénybevételét illetően. Egy felnőttképzést végző vállalkozás vagy intézmény rendelkezhet vagy csak intézményi akkreditációval, vagy csak programakkreditációval, de mindkettővel is. Felnőttképzést nagyon sokan végezhetnek és végeznek is (iskola, társas vállalkozás, de egyéni vállalkozó is alvállalkozók bevonásával). Én, mint magánszemély, nyelvtanfolyamra járok. Az Szja-tv. 36/A. §-a értelmében a részemre kiállított nyelvtanfolyami díjból adókedvezményt vehetek igénybe. Mikor lesz helyesen kiállított a számla az szja-visszaigénylés szempontjából? Van-e valamilyen speciális formai követelmény, szöveg, aminek a számlán szerepelnie kell? Milyen felnőttképzési akkreditációval kell (programakkreditáció, vagy intézményi akkreditáció, vagy mindkettő) rendelkeznie a számlát kibocsátó vállalkozásnak ahhoz, hogy az szja-visszaigénylésre jogosítson?
Részlet a válaszából: […] Az Fk-tv. előírásai szerint akkreditált intézménnyel kötött felnőttképzési szerződés alapján fizetett díj (beleértve a vizsgadíjat is) 30 százaléka 2003-tól csökkenti az összevont adóalap adóját. A kedvezményt az akkreditált intézmény által kiállított igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címke:
1
4
5
6
7