424 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. Értékesítettünk a tulajdonosnak egy gépkocsit, mélyen a piaci ár alatt. A piaci ár és az eladási ár különbözetével megnövelem az áfaalapot és a taoalapot. A kérdés technikai jellegű: egyrészt kell-e számlázni ezt a különbözetet, vagy elég egy feljegyzés arról, hogy mi alapján számítottuk ki a piaci árat? Másrészt, hogyan kell helyesen könyvelni ezt a különbözetet? Harmadrészt, az áfabevallásban van-e ennek speciális sora, vagy a többi értékesítés áfájának sorát kell megnövelni vele?

Kérdés: Egy kft. a 2020. évi beszámolóban fejlesztési tartalékot képezett. A társaság készletei között szerepel egy garázs és egy tároló, melyet a társaság 2020-ban saját beruházás keretében eladási célra épített. A könyvvizsgáló javaslatára most átsorolná a garázst és a tárolót a tárgyi eszközök közé, és a fejlesztési tartalékot ezen eszközökre használná fel. A könyvvizsgáló javaslata megfelel-e a számviteli és adózási jogszabályoknak?

Kérdés: Családi ház építésére szeretne a munkáltató kölcsönt adni. A munkavállaló házaspár mindkét tagja a cég alkalmazottja, a férjnek és a feleségnek is 10-10 M Ft kamatmentes kölcsönt szeretnének juttatni. A telek a férj nevén van, a ház felépítése után kívánják megosztani a tulajdonrészt, amiből a feleség 10%-ot kapna. A telek értéke kb. 80 M Ft, az épülő ház generálkivitelezési szerződésben rögzített összege 140 M Ft. A generálkivitelezési szerződésben mindketten építtetőnek minősülnek. Adható-e kölcsön a feleségnek is, amennyiben a tulajdonrészt csak a használatba vételi engedély után kívánják rendezni, vagy a kölcsön kiutalásáig már rendezniük kellene a tulajdonviszonyokat? A tulajdonviszony aránya befolyásolja az adható kamatmentes kölcsön összegét? Jól tudjuk, hogy a kölcsön szja-mentesen adható, mivel családi ház építéséhez kerülne folyósításra?

Kérdés: A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alanynak minősül? Ők ugye magánszemélyek, akik adószámot kérnek, például férj-feleség. Egy vidéki önkormányzati adóhatóság úgy gondolta, hogy hiányzik egy tulajdonostársi közösségnek az iparűzésiadó-bevallása. Jogos az önkormányzati adóhatóság igénye?

Kérdés: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: törvény) 68/E. §-a rendelkezik az erdőkezelésről. Abban az esetben, ha az erdőkezelő egy kft., akkor a kezelésbe vett erdővel mint vagyontárggyal kapcsolatban milyen könyvelési tételek merülnek fel? Tárgyi eszközként nyilvántartásba kell-e venni a kezelésbe vett erdőt valamilyen értéken? A törvény (5) bekezdésében az szerepel, hogy „A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani”. Az erdőkezelés során hogyan kell figyelembe venni a felmerült ráfordításokat az erdőkezelés során, esetleg az erdő újratelepítése során? Beruházásként vagy tárgyidőszaki ráfordításként kell elszámolni? A kezelésbe adó tulajdonos részére kifizetett összeget hogyan kell elszámolni, könyvelni? A törvény (6) bekezdésében az szerepel, hogy az erdőkezelő a később felmerülő várható ráfordítások fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja. Ebben az esetben kevesebb összeget fizet ki a tulajdonosnak, de a ráfordítások, melyeket ebből az összegből fog fedezni, csak később merülnek majd fel.

Kérdés: A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő járműveket üzemeltetésre átadta a 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-jének úgy, hogy az eszközök továbbra is az önkormányzat nyilvántartásában szerepelnek. Az üzemeltetőnél (a kft.-nél) milyen értéken kell ezeket az eszközöket a mérlegben kimutatni? Vagy csak a kiegészítő mellékletben kell szerepeltetni?

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság sportpálya működtetésére szerződést kötött a tulajdonossal. A megállapodás szerint a működtetőt terhelik a működési költségek (közüzemi díjak, takarítás stb.), és megilletik a működtető bevételei (ingatlan bérbeadása, terembérlet, azaz a működésből származó bevételek). Amennyiben az adott időszakban az elszámolt költségek meghaladják a bevétel összegét, a különbözetet a tulajdonos működési támogatás formájában köteles megtéríteni a működtető felé.
– Helyes-e, ha működtetési támogatásként kapja meg a különbözetet, és nem üzemeltetési díjként számlázza a társaság? A társaság áfakörös, az ingatlan-bérbeadásnál nem jelentkezett be áfakörbe. Így az üzemeltetési díjra áfát kell felszámítani.
– Amennyiben szolgáltatást számláz, akkor árréssel köteles-e számlázni, mivel nonprofit társaság?
– A sportpálya működtetéséhez felmerült költségek számláinak előzetesen felszámított áfáját arányosíthatom-e a mentes és az áfás bevétel arányában?

Kérdés: Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás tovább működése költségvetési szervként: Az 509-es lapszámban (2024. 08. 08.) megjelent válaszukban jelezték, hogy taofizetési kötelezettség lép fel. Miért keletkezik adófizetési kötelezettség, ha kizárólag költségvetési szervként működhet tovább a járóbeteg-szakellátás? A kft. a pénzeszközeit már korábban köteles volt átadni az önkormányzatnak. Ilyen kötelezettséget hogyan vállaljon fel a kft., amit az önkormányzatnak kell majd kifizetnie?

Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő ingatlant (kivett saját használatú út) szeretné ingyen átadni, ajándékozni egy önkormányzatnak, ahol közösségi tér funkciót töltene be a továbbiakban. Szíveskedjenek a legköltségkímélőbb mód megtalálásában segítségünkre lenni, és a gazdasági esemény adó-, járulék-, áfa-, illetve illetékvonzatait közölni.

Kérdés: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-a (1) bekezdésének értelmében a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. A 2011. évi CXCV. törvény 11/B. § (7) bekezdésének az előírása szerint a társaság tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatást nem tartalmazhat.
1. A passzív időbeli elhatárolások között kimutatott halasztott bevételeket, melyek az EU-s fejlesztési támogatások még értékcsökkentési leírással el nem számolt része, szintén meg kell szüntetni?
2. Amennyiben egyéb bevételként elszámolásra kerül a visszaírás, ez társaságiadó-alapot képez-e, vagy mentességet élvez valamilyen jogcímen?