Találati lista:
21. cikk / 411 Iparűzésiadóalap-megosztás a telephelyek között
Kérdés: Közhasznú nonprofit kft.-ként működő társaságunk vállalkozói tevékenységet is folytat 3 telephelyen. 2023. év vonatkozásában a társaság vállalkozói eredménye pozitív lett, így iparűzési adó fizetésére vagyunk kötelezettek, ezáltal felmerült, hogyan is kellene megosztanunk az iparűzési adót. Az iparűzésiadó-megosztási szabály szerint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték-arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét vagyunk kötelesek alkalmazni. A társaság 1. telephelyén nincs alkalmazott, az ingatlan bérbe van adva, abból származik a nyereség. A 2. telephelyen eszköz nincs, mivel béreljük az ingatlant az eszközökkel együtt is, így ott minimális saját tulajdonú eszköze van a társaságnak. Bármelyik módszert is választjuk, az egyik önkormányzatnak "nem teszünk jót". Amennyiben a kombinált módszert alkalmazzuk, hogy az 1-re és a 2-es telehelyre is a kedvezőbb módszerrel, kombinált megállapítási lehetőséggel élve állapítjuk meg az adót, akkor ezzel a 3. telephelyen (= székhelyen) lévő önkormányzatnak juttatunk kevesebb adót. Van az ilyen jellegű megosztásra vonatkozóan valami ajánlás? Mit jelent a kombinált módszerű számítás, a fent leírtat, hogy egyikre-másikra a kedvezőbb alkalmazást?
22. cikk / 411 Állami tulajdonlás-e a tőkealap?
Kérdés: Adott egy belföldi vállalkozás, melyben egy tőkealap 40%-os részesedéssel rendelkezik. Innovációs járulék fizetésére lesz kötelezett eme cég a tőkealap részesedése miatt? (Egyébként értékhatár szerint kisvállalkozás.) Csak mert középvállalkozási szinttől kötelező fizetni, és mert a Kkv. törvény 3. § (4) bek. szerint: "Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot." Állami tulajdonlásnak minősül a tőkealap részesedése?
23. cikk / 411 Sportbelépő a kifizetővel jogviszonyban nem álló magánszemélynek
Kérdés: Szeretnék megerősítést kérni a következőkben: Jól gondoljuk-e, hogy adómentesen adható sportbelépő és kulturális eseményekre szóló belépő (külön-külön a minimálbért meg nem haladó értékben) olyan magánszemélynek, aki a juttató kifizetővel nem áll semmilyen jogviszonyban (feltéve, hogy az adóévben tőle más címen nem kapott jövedelmet)? Tehát konkrétabban, ha a helyi önkormányzat szeretne juttatást adni a településen dolgozó pedagógusoknak, akikkel nem áll semmilyen jogviszonyban, akkor adhatja-e az előbb felsorolt juttatást adómentesen? Jól gondoljuk, hogy ez esetben sem az önkormányzatnak, sem a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
24. cikk / 411 Mikor telephely a bérbe adott ingatlan
Kérdés: Társaságunk – többek között – ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik. A bérbevevők szintén gazdasági társaságok, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet végeznek a bérelt ingatlanban. Az ingatlanok a bérbeadónál vagy a bérbevevőnél (vagy mindkettőnél) minősülnek-e telephelynek a cégjegyzék/társasági szerződés, az adózás rendjéről szóló törvény és az iparűzési adó szempontjából? A bérbeadónak vagy a bérbevevőnek (vagy mindkettőnek) kell a bejelentéseket megtennie a telephely tekintetében a cégbírósághoz, a NAV-hoz és a helyi adóhatósághoz? Bérbe adott ingatlan esetén a bérbeadónak és a bérbevevőnek is keletkezik helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége ugyanazon telephely kapcsán, a bérbeadónak a bérleti díjból származó árbevétele, a bérbevevőnek pedig az ott végzett gazdasági tevékenységéből származó árbevétele után?
25. cikk / 411 Ingatlanok piaci értéken történő értékelése
Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. Három saját ingatlannal rendelkezik, ezeken kívül az önkormányzattól ingyenesen használatba kapott ingatlanokat üzemeltet, amelyeken jelentős beruházásokat végzett el a társaság, amelyeket aktiválta idegen ingatlanon végzett beruházásként, és a 12. számlacsoportban tartja nyilván. A három db saját tulajdonban lévő ingatlan könyv szerinti értéke és piaci értéke jelentősen eltér, ezért a társaság élni kíván az értékhelyesbítéssel. A számviteli politikánk szerint: "Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlanokon értékhelyesbítést leghamarabb 5 év elteltével számol el. A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközként tartjuk nyilván. Az értékhelyesbítés megállapításának módja az ingatlanokra vonatkozóan az alábbi: 5 évenként értékbecsléssel támasztjuk alá, a közbenső években a KSH által közzétett építőiparra vonatkozó indexszel korrigálgatjuk a piaci értéket. Amennyiben a műszaki szakértő nem vette figyelembe, úgy a piaci értéket csökkentő tényezőként vesszük figyelembe a tulajdoni lapon kimutatott jelzálog összegét. Az ingatlan nettó értéke és a piaci értéke közötti különbözetet mutatjuk ki értékhelyesbítésként. Társaságunk csak a saját ingatlanjait szeretné értékhelyesbítéssel kimutatni, az ingyenes használatba kapott ingatlanokon végzett beruházásokat nem. Megfelelő-e ehhez a számviteli politika ide vonatkozó része, igényel-e módosítást, illetve megteheti-e társaságunk, hogy a 12. számlacsoporton belül csak a 3 saját ingatlant értékeli, és az idegen ingatlanon végzett beruházásokat nem?
26. cikk / 411 Vagyonkezelésbe vett eszközök státusza
Kérdés: Vállalkozásunk vagyonkezelésbe kapott állami tulajdonú eszközöket. Az Szt. 23. § (2) bekezdése szerint a vagyonkezelésbe vett állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközöket eszközként, az ezen eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget pedig az Szt. 42. § (5) bekezdése alapján egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. Ezek alapján az átvett eszközök állományba vételének elszámolása a következő: T 1-3. Eszközök – K 4491. Kincstári, önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségek. Aktiválást követően ezen eszközökhöz kapcsolódóan elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A vagyonkezelési szerződés alapján vállalkozásunkat visszapótlási kötelezettség nem terheli. Az értékcsökkenés elszámolásával egyidejűleg kell-e csökkenteni a hosszú lejáratú kötelezettséget, ha igen, akkor mivel szemben? Amennyiben nem kell csökkenteni, és az eszközöket a későbbiek során vissza kell szolgáltatni a tulajdonosnak, hogyan kell majd elszámolni a kivezetést?
27. cikk / 411 A visszapótlási kötelezettségbe mi számítható be?
Kérdés: Önkormányzatunk vagyonkezelésbe adta ingatlanjainak egy részét államháztartáson kívülre. Visszapótlási kötelezettséget írtunk elő. A vagyonkezelő beruházást hajtott végre. Ha térítésmentesen átadja, akkor áfafizetési kötelezettség merül fel, mivel a beruházás során a vagyonkezelő visszaigényelte az áfát. Megteheti-e a vagyonkezelő, hogy nem adja át az önkormányzatnak a beruházás értékét az aktiválást követően térítésmentesen? Ha nem adja át térítésmentesen, akkor lehet-e csökkenteni a vagyonkezelő visszapótlási kötelezettségét?
28. cikk / 411 Közhasznú tevékenység bevételének minősítése
Kérdés: Egy közhasznú alapítvány, amikor a közhasznú tevékenységéből kapja a bevételt, akkor azt az árbevételre vagy egyéb bevételre kell könyvelni?
29. cikk / 411 Telekösszevonás utáni adózás, nyilvántartás
Kérdés: X úrnak volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú 500 négyzetméteres telke, amin nincs ház (így az 1 M Ft-ot ér), és a vele szomszédos Y Kft.-nek volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú, szintén 500 négyzetméteres telke, amin viszont áll egy ház (így az többet, pl. 5 M Ft-ot ér). A telkeket összevontuk, lett egy új nagy, 1000 négyzetméteres telek, amelyre be lett jegyezve területarányosan (nem pedig értékarányosan!) 1/2 arányban X úr és 1/2 arányban Y Kft. tulajdonjoga. X úrnak keletkezik-e bármilyen adózási kötelezettsége ezek után? Hogyan kell az Y Kft. könyveiben szereplő ingatlant kimutatni a megosztás után?
30. cikk / 411 Főzőfesztiválon nyújtott szolgáltatások minősítése
Kérdés: Egy gazdasági tevékenységet végző kereskedelmi kft. a lakosság, a közösség széles körét érintő (kb. 3000 fő), nem zárt körű, egységes részvételi feltételekkel szervezett főzőfesztiválon a helyben nyújtott ingyenes szolgáltatásokat (pl. dekoráció, fellépők díja, hirdetés, bérleti díj, színpadtechnika, szemétszállítás, elsősegélynyújtó hely stb.) hogyan kell elszámolni? Adózni kell utána? A fesztivál lebonyolításához az önkormányzat is nyújt a kft.-nek vissza nem térítendő támogatást, mivel a rendezvény sok turistát és vendéget is vonz a városba, városmarketing-értéke van. A fesztiválon a kft. által forgalmazott, reklámozott termékekből készülnek az ételek, a főzőcsapatoknak bérleti díjat (áfásan) kell fizetni a főzéshez kapcsolódó szolgáltatásokért, anyagokért (pl. padok, asztalok, tűzifa, műanyag evőeszközök). Megfelelő-e, ha ennek a rendezvénynek a költségeit reklám-, marketingköltségként számolja el a kft., vagy egyes meghatározott juttatásként kell elszámolnia azokat, és annak megfelelően kell adóznia?
