Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

12 találat a megadott pénzeszközátadás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Tulajdonosok által átutalt pénzeszközök

Kérdés: A külföldi leányvállalatnak négy tulajdonosa van, 25-25%-kal. A tulajdonosok nyilatkozata szerint a leányvállalat nem jegyzett tőkéjébe 50 000-50 000 eurót utalnak át 2 év alatt, havi részletekben. A nyilatkozatban az is szerepel, hogy az átutalt pénzösszeggel a leányvállalat korlátlanul rendelkezhet, a tulajdonosoknak emiatt nem lehet követelésük. A havonta átutalt pénzösszeg minek minősül? A magyar tulajdonos esetében növelheti-e a befektetést? Milyen esetben lehetne az átadott pénzeszközt befektetésnek minősíteni?
Részlet a válaszból: […]legalább olyan összegben pozitív, mint az átvett euró forintra átszámított összege (T 384 - K 9644). A kérdés szerinti esetben az átutalt euró összegével a befektetés összege nem növelhető, mivel az átvevő leányvállalatnál azt nem lehet (nem szabad) a saját tőke egyik eleme javára sem elszámolni (a pénzeszközökkel való korlátlan rendelkezés is erre utal!).A magyar tulajdonosnál a véglegesen átadott euró összegével akkor lehetne a befektetés összegét növelni, ha az átutalást megelőzően módosítják a tulajdonosok a létesítő okiratot. Ekkor döntenek a jegyzett tőke emeléséről, meghatározzák annak a mértékét, döntenek a teljesítés módjáról (euróátutalással 2 év alatt egyenlő részletekben), és arról, hogy az átutalásra kerülő euró összegéből a leányvállalatnál mekkora összeget kell a jegyzett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7124
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Hozzájárulás magasabb felszereltségű autó beszerzéséhez

Kérdés: Társaságunk 2013. évben gépkocsit (cégautót) szeretne vásárolni ügyvezetői használatra. A külföldi anyavállalat úgy járul hozzá a kiválasztott felszereltségű autó megvásárlásához, ha az ügyvezető befizet a társaság javára 500 ezer Ft-ot. Milyen jogcímen kérhető az összeg az ügyvezetőtől? Milyen bizonylatokat kell kiállítani? Milyen számviteli, adózási előírásokat kell alkalmazni? Szükséges-e áfás számlát kiállítani? Végleges pénzeszközátvételnek minősül? Rendkívüli bevétel?
Részlet a válaszból: […]által befizetendő 500 ezer Ft-tal kevesebbe bekerül a cégnek az autó, olyan, mintha az ügyvezető a céghez támogatást fizetett volna be. A tárgyi eszközhöz végleges pénzeszköz átadás/átvételével kapott támogatást - függetlenül attól, hogy ki a támogató - a számviteli előírások szerint a rendkívüli bevételek között kell a pénzmozgással egyidejűleg elszámolni, majd halasztott bevételként időbelileg elhatárolni, az időbeli elhatárolást pedig a támogatással beszerzett, magasabb felszereltségű autó bekerülési értékének költségkénti (terv szerinti értékcsökkenési leíráskénti) elszámolásakor, azzal arányosan kell megszüntetni.Az ügyvezető által befizetendő 500 ezer forint tehát a magánszemély fejlesztési támogatása, és nem a cég szolgáltatásának az ellenértéke, így[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5807
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Pénzeszközátadás illetéke

Kérdés: A kft. pénztárából visszafizetési kötelezettség nélkül pénzeszközt ad át egy másik kft.-nek. A pénzeszköz átadásáról írásbeli megállapodás születik, hiszen a felek ez alapján tudják az átadást/átvételt könyvelni. Kell-e illetéket fizetni a pénzeszközátadás után? Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján nem, de a 11. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése alapján igen. Melyik az "erősebb" paragrafus és miért?
Részlet a válaszból: […]törvény 14. §-ában, mely az adókötelezettség egyik részelemeként jelöli meg az adó megfizetését. A vagyonszerzőt tehát az illetékfizetési kötelezettségen kívül egyéb, az adójogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek is terhelhetik (pl. az Itv. 91. §-a szerint bejelentés). A törvény - szintén valamennyi adójogszabályhoz hasonlóan - az adott illetéknem hatálya alá tartozó vagyonszerzések tekintetében főszabályként rögzíti a fizetési kötelezettséget, illetve ez alól kivételként egyes speciális esetekre mentességet állapít meg. Az idézett rendelkezések tehát nem mondanak ellent egymásnak, mindösszesen az illetékkötelezettség különböző aspektusaira vonatkoznak. Ezzel kapcsolatban azonban az is elmondható, hogy ha egy jogszabályon belül egy általánosan érvényesülő és egy speciális helyzetre vonatkozó szabály egymásnak ellentmond, a speciális helyzet bekövetkezte esetén a speciális szabályokat kell alkalmazni. Mindebből az következik, hogy a kérdésben leírt pénzeszközátadás után az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján nem kell illetéket fizetni, azonban mivel az ügylet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4924
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Végleges pénzeszközátadás illetékkötelezettsége

Kérdés: Az illetéktörvény alapján 2007. évben illetékköteles-e az a végleges pénzeszközátadás, amit egy belföldi gazdasági társaság ad át egy külföldi illetékességű cégnek? Van-e különbség abban, hogy a külföldi társaság EU-illetékességű vagy nem?
Részlet a válaszból: […]bekezdése alapján az Itv.-t az ingónak jogügyleten alapuló szerzése esetén akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása belföldön történt. Az ajándékozási illetéket a vagyonszerzőnek - azaz annak a félnek, akinél a vagyongyarapodás történt - kell fizetni. Amennyiben a külföldi illetőségű cég külföldön vezetett számlájára átutalással történik a pénzátadás, úgy a teljesítés - az átadás - helye külföld. Azaz a külföldi illetőségű céget az átvett pénzeszköz után nem terheli illetékfizetési kötelezettség. Amennyiben a külföldi illetőségű cégnek a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. január 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3480
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Végleges pénzeszközátvétel dokumentálása

Kérdés: Két zrt. közötti végleges pénzeszközátadásról szóló megállapodásban az átadó kijelenti, hogy az átadás végleges, semmilyen feltétel vagy körülmény fennállása esetén nem követelhető vissza az átadott pénz, az átvevő az átadott pénzeszközt saját belátása szerint, szabadon, bármilyen célra felhasználhatja. Az átvevőnek milyen feladatai és kötelezettségei vannak a pénz bankszámlán való jóváírása után (számlaadás, áfafizetés)?
Részlet a válaszból: […]jóváírás bankbizonylata. További bizonylatokra, dokumentumokra nincs szükség. A társasági adó adóalapjának megállapításánál a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja szerint a véglegesen átvett pénzösszeggel az adózás előtti eredményt csökkenteni lehet, mivel az átadó társaság annak összegével a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján növeli az adózás előtti eredményt. A megállapodásban egyértelművé kell tenni, hogy a véglegesen átadásra/átvételre kerülő pénzeszköz nem ellenérték, nem az átvevő által korábban végzett valamilyen szolgáltatás ellenértéke, annak fejében az átvevő semmilyen jogot nem enged át, nem vállal kötelezettséget valamely cselekménytől való tartózkodásra, valamely állapot, helyzet tűrésére, illetve a véglegesen átadásra/átvételre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2749
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Tőkeemeléssel egyidejűleg végleges pénzeszközátadás

Kérdés: Társaságunk (A) egy működő társaságban (B) tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a megemelt jegyzett tőke átutalásával egyidejűleg a jegyzett tőkén felüli tőke arányában további végleges pénzeszköz átadására is sor került, "B" társaságnál tőketartalék képzése céljából. A könyvelési tételek mellett arra is választ várunk, hogy a végleges pénzeszköz átadásának - társaságunk szempontjából - van-e az adózás előtti eredmény növelésén túlmenően egyéb adóvonzata?
Részlet a válaszból: […]tőkeemelést (rögzítésre került, hogy a jegyzési érték meghaladja a névértéket, a jegyzett tőke emelésének összegét), akkor a "B" társaságnál (ahol a tőkeemelés történt) a különbözetet a tőketartalékba kell helyezni, a tőkét emelő "A" társaságnál pedig az átadott teljes összeget (a jegyzési értéket) a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni (T 171 - K 384). Mivel - ez esetben - a tőkeemeléssel egyidejűleg véglegesen átadott pénzeszközt nem az eredmény terhére kell elszámolni, emiatt nem kell a társasági adó alapját korrigálni. Ha a számviteli törvény 36. §-a vonatkozó előírásainak nem felel meg a tőkeemelés során átadott többletpénzösszeg (azaz nem minősíthető a jegyzési érték és a névérték különbözetének), akkor azt valójában az átadó társaságnál (A) végleges pénzeszközátadásként kell a rendkívüli ráfordítások között elszámolni (T 8895 - K 384), annak összegével a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján az adózás előtti eredményt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2628
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Tulajdonosok által átadott pénzeszköz

Kérdés: Társaságunk tulajdonosai elhatározták, hogy véglegesen pénzeszközt adnak át a társaságnak. Az átadott pénzeszközt a tőketartalék javára könyveltük. A cégbíróságra nem jelentettük. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszból: […]pontja, illetve (4) bekezdésének b) pontja alapján a rendkívüli bevételek között kellett volna elszámolni. (Időbelileg elhatárolni csak akkor lehet, ha a véglegesen átvett pénzeszközöket a társaság fejlesztési célra kapta.) Meg kell jegyezni, az átadó tulajdonos véglegesen pénzeszközt csak adózott pénzeszközéből, illetve a rendkívüli ráfordítások közötti elszámolással (és a társaságiadó-alap növelésével) adhat át. A Gt. ad arra lehetőséget, hogy a kft. tulajdonosai a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesítsenek, ha ennek a feltételeit a társasági szerződésben rögzítették. Ha a tulajdonosok dönthettek a pótbefizetésről, és a szóban forgó végleges pénzeszközátadás ennek betudható (nyilvánvalóan az erről hozott döntés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2596
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Pénzeszköz-átadás minősítése

Kérdés: Közüzemi szolgáltatótársaság a vezetékhálózatot áthelyezi, mert egy másik vállalkozásnak építkezés, útépítés stb. miatt útban van. A társaság más nyomvonalon új hálózatot épít. Ehhez - különmegállapodás alapján - véglegesen fejlesztési célú pénzeszközt vesz át. Az adóhatóság álláspontja szerint ez nem támogatás, mert nem cél nélkül, bármire felhasználható pénzt kap a szolgáltató, hanem a pénz egy szolgáltatás ellenértéke, mert azt a társaság konkrét célra kapta. Hogyan kell helyesen kiállítani a számlát? Milyen SZJ- vagy VTSZ-számot kell feltüntetni, hogyan kell a számlázott tételt megnevezni? Hogyan kell helyesen elszámolni?
Részlet a válaszból: […]elszámolni. A kérdésből nem derül ki, a "B" vállalkozás által véglegesen átadott pénzeszköz fedezi-e a vezetékáthelyezéssel kapcsolatos összes költséget, vagy annak csak egy részére nyújt fedezetet. Ha fedezi, akkor akár a "B" vállalkozás is megépíthetné az új vezetéket (hálózatot), majd térítés nélkül átadná a szolgáltatónak. Ez esetben azonban - mivel az átadást törvény írja elő - az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján a térítés nélküli átadás nem minősül termékértékesítésnek, és mint ilyennél, nincs áfafizetési kötelezettség. Ha nem fedezi, akkor csak pénzeszközátadásról van szó, az átadó közvetlenül sem terméket, sem szolgáltatást nem kap az átadott pénzeszköz fejében. Természetesen ez esetben is fennáll annak lehetősége, hogy "B" vállalkozás a pénzeszközátadás helyett a beruházást részben valósítja meg, és a megvalósított beruházást adja át térítés nélkül, ami az előbbiek szerint nem jár áfafizetési kötelezettséggel. A leírtak alapján nem értelmezhető az adóhatóság álláspontja. Ha a megvalósított vagy a részben megvalósított eszköz átadására sor kerül, akkor nincs áfafizetési kötelezettség, ha ezen eszköz megvalósítására adják át a pénzt, akkor pedig van? Mert támogatásként adják? A támogatást mindig valamilyen célból, valamilyen szempontok alapján (és nem cél nélkül) adják. Az árat közvetlenül nem befolyásoló államháztartási támogatások mindegyikét valamilyen eszköz megvalósításához, vagy a költségeket ellentételező bevételként adják, és az így kapott támogatásoknál fel sem merül az áfafizetési kötelezettség. Akkor a vállalkozások egymás közötti kapcsolatában miért kellene áfát fizetni? Ha kellene, akkor ezt az Áfa-tv. bizonyára tartalmazná. A leírtakból következően, a véglegesen pénzt átadó (a "B" vállalkozás) az átadott pénz ellenében nem kapott szolgáltatást, így a pénzátadáshoz SZJ-szám sem rendelhető. A pénz átadása nem minősül termékátadásnak sem, így VTSZ-számot sem lehet hozzárendelni. Valójában az adóhatóságnak kellett volna ezek közül valamelyiket megadni, a számlázott tétel megnevezésével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2086
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Fejlesztésre átadott pénzeszközök tőketartalékba helyezése

Kérdés: A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-t azért hozták létre, hogy a piacot felépítse, majd üzemeltesse. A beruházást egyrészt a piacon lévő üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyt, másrészt az önkormányzat által átadott pénzeszközökből finanszírozták. A bérleti jog címen befolyt bevételt halasztott bevételként számolták el, amelyből 2 százalék kerül évenként feloldásra, összhangban az építményekre elszámolt amortizációval. A képviselő-testület olyan határozatot hozott, mely szerint a kft. az önkormányzattól kapott pénzt a pénzmozgással egyidejűleg köteles a tőketartalékba helyezni. A tulajdonos önkormányzat - ezt követően - módosította az alapító okiratot, a jegyzett tőkét megemelte a tőketartalékkal szemben. Helyes volt-e a képviselő-testület döntése, illetve az önkormányzat tőkeemelése? Elhatárolható-e az üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyó bevétel?
Részlet a válaszból: […]bekezdésének f) pontja alapján ugyanis a tőketartalék növekedéseként csak a jogszabály (az adott esetben az ezt előíró önkormányzati rendelet) alapján a tőketartalékba helyezett pénzeszköz mutatható ki. Önkormányzati rendelet hiányában ezt nem lehetett volna megtenni! Ha a véglegesen átvett pénzeszközöket jogszabály alapján a tőketartalékba kellett (lehetett) helyezni, akkor a szabad tőketartalékból a jegyzett tőke az alapító önkormányzat döntése, az alapítói okirat módosítása után megemelhető, és a cégjegyzékbe történt bejegyzést követően könyvelendő. A piacon lévő üzlethelyiségek 50 éves bérleti (vagy használati) jogának értékesítéséből befolyt bevételt [a bérleti (használati) jog ellenértékét áfával növelten számlázni kellett!] árbevételként és fizetendő áfaként kellett elszámolni (T 311 - K 91-92, 467), majd az árbevételt halasztott bevételként 50 évre időbelileg elhatárolni (T 91-92 - K 4811). Ez az elszámolási, elhatárolási módszer sokak számára nem volt természetes. Ezért az Szt. 2005. évi módosítása az elszámolás helyességét a kétkedők számára is egyértelművé tette a 45. § (5) bekezdésének a törvénybe iktatásával. Az Szt. 45. §-ának (5) bekezdése szerint: "A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2056
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Eredménytartalék átadása

Kérdés: Átadhat-e a kft. egyik üzletrész-tulajdonosa (szintén társaság) véglegesen pénzeszközt eredménytartaléka terhére a kft.-nek? Ez a pénz felhasználható-e működésre, irodavásárlásra, kölcsön visszafizetésére?
Részlet a válaszból: […]nevesítetten előírja.) Az üzletrész-tulajdonos kft. véglegesen pénzeszközt csak az eredménye terhére adhat át, még az általa létrehozott társaságnak is. [A véglegesen átadott pénzeszközök értékét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, annak összegével azonban a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján az adózás előtti eredményt növelni kell.] Az a kft., amelyik véglegesen pénzeszközt kap, azt arra használja (használhatja) fel, amire adták. Ha a működés többletköltségeinek fedezetére adták, akkor azt az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint az egyéb bevételek között kell elszámolnia.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1102
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést