Előszerződés alapján kapott kamat

Kérdés: Társaságunk egy üzletlánc részére telkeket értékesít, amelyre a vevővel előszerződést kötöttünk. A vevő a telket építésre kész állapotban veszi meg tőlünk, hosszadalmas hatósági engedélyezési eljárást követően. Az előszerződés megkötésével egyidejűleg a vevő a vételárnak megfelelő összeget elkülönített bankszámlán letétbe helyezte azzal, hogy annak kamata társaságunkat illeti meg. A kamatot csak akkor kell visszafizetni, ha a végleges adásvételi szerződés a mi hibánkból nem kerül megkötésre. A kapott kamatösszeget szabadon felhasználhatjuk, azt a pénzintézet bankszámlánkra utalja a lejáratkor. Az így kapott összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni? Ha igen, akkor a kapott összeg után kell-e ajándékozási illetéket fizetni? Ha igen, milyen dokumentumot kell benyújtani? Tekinthető-e a kapott összeg várakozásunk ellenértékének? Elszámolhatjuk kamatbevételként vagy az áfát felszámítva szolgáltatásnyújtásként?
Részlet a válaszából: […] ...közöttielszámolással – visszaadja.Harmadik megoldás a kérdésben is említett véglegespénzeszközátvétel az eladónál és végleges pénzeszközátadás a vevőnél. Ezesetben az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11. §-a (1)bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Tőkeemelés pénzügyi rendezése euróban

Kérdés: Az általam könyvvizsgált cég német illetőségű egyszemélyes tulajdonosa megnövelte a társaság alaptőkéjét és egyidejűleg a tőketartalékát. Az alapító határozatban ezek az összegek forintban lettek meghatározva, az összeget azonban euróban utalták. Az árfolyamváltozás miatt az átutalt összeg kevesebb, mint az alapító okiratban szereplő összeg. Hová kell könyvelni az így kimutatott árfolyamveszteséget?
Részlet a válaszából: […] ...esetén pedig az árfolyamnyereségnek azeredmény javára történő elszámolásával a tulajdonos nem ellenértéket fizetnemeg, hanem végleges pénzeszközátadást teljesítene, eltérően szándékától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Végleges pénzeszközátadás illetékkötelezettsége

Kérdés: Az illetéktörvény alapján 2007. évben illetékköteles-e az a végleges pénzeszközátadás, amit egy belföldi gazdasági társaság ad át egy külföldi illetékességű cégnek? Van-e különbség abban, hogy a külföldi társaság EU-illetékességű vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...végleges pénzeszközátadás illetékjogi megítélésénél azalábbiakra kell figyelemmel lenni. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.törvény (Itv.) 11. §-a alapján ingó ajándékozása eseténajándékozásiilleték-kötelezettség keletkezik. Az Itv. 2. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Reklámszolgáltatás és szponzordíj

Kérdés: Egyik partnerünk zenei és sportrendezvényeken a rendezvényeket szervező cégeknek szponzordíjat fizet. A rendezvény szervezője a beharangozó anyagán (szórólapok, plakátok, nyomtatott és elektronikus hirdetések) megjeleníti a szponzoráló céget. A rendezvényen rendszeresen elhangzik a partner neve, mint kiemelt szponzor. A partner olyan díjat fizet, amelynek egy részét a reklámszolgáltatásért fizette, a többi része pedig a rendezvény támogatása. A rendezvényszervező által kiállított számlának mit kell tartalmaznia? Elegendő csak szponzordíjat számlázni áfásan, egy összegben, vagy két tételben kell megbontani a fizetett összeget reklámszolgáltatásra és támogatásra?
Részlet a válaszából: […] ...helyes eljárás érdekében mindenképpen szükség van areklámszolgáltatás és a visszatérítési kötelezettség nélküli pénzeszközátadáspontos – lehetőleg szerződésben körülírt – elhatárolására, hiszen egy elvárt,számon kérhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Negatív előjelű számla

Kérdés: Amennyiben egy partnernek a szolgáltatási szerződés meghosszabbításáért "sign-on" bónuszt ad cégünk a szerződés kiegészítésében meghatározott összeggel, negatív előjelű számla kiállításával megteheti-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a rendkívüli ráfordítások között számol el,és amelynek összegével a társasági adó alapját megnöveli, mivel ezen véglegespénzeszközátadás nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerültköltségnek, ráfordításnak.A számviteli, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Ingatlan bérlője felújítja a házat

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú ingatlan bérlője. Az általunk bérelt rész nem lakásként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de vannak lakások is az épületben, amelyet magánszemélyek bérelnek. Cégünk vállalta a teljes épülethomlokzat felújításának pénzügyi fedezetét. Hogyan számolható el a teljes felújítás? Az áfa milyen módon igényelhető vissza?
Részlet a válaszából: […] ...Így azépülethomlokzat felújításának a vállalása azt jelenti, hogy annak fedezetét atársaság teljes összegében – végleges pénzeszközátadás formájában – átutalja azönkormányzatnak, vagy az önkormányzat helyett elvégzi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Zárt végű pénzügyi lízing lejárat előtti lezárása

Kérdés: Cégünk 2005-ben zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötött építési telekre, 2010-es lejáratra azzal, hogy meghatározott kötelezettségek teljesítése esetén a lízingbe vevő megszerzi az ingatlan kizárólagos tulajdonjogát. A lízingbe adó számlája alapján az ingatlant a telkek között nyilvántartásba vettük, az áfát visszaigényeltük. 2007-ben megállapodást kötöttünk a lízingbe adó céggel, hogy a szerződést lezárjuk, elszámolunk, mert az ingatlan eladásra kerül, és a vevő a vételárat egy összegben egyenlíti ki. Hogyan kell elszámolni ezt az ügyletet a lízingbe adónál és a lízingbe vevőnél? Kinek és milyen bizonylatot kell kiállítania? Van-e áfa? El lehet-e adni ilyen konstrukcióban az ingatlant? Szóba kerülhet-e cégünk részéről a tulajdonjog-megszerzési jogosultság eladása abban az esetben, ha a vevő a vételár egy részével kiegyenlíti cégünk lízingbe adóval szembeni kötelezettségének diszkontált értékét? Az eladási ár másik része a bankszámlán kerül jóváírásra. Ez esetben mi a számviteli és az áfaelszámolás? Ki milyen bizonylatot állít ki?
Részlet a válaszából: […] ...céghez való továbbítását csak a bizonylatifegyelem megsértésével lehet végrehajtani, s valószínűsíthető, hogy az egyiketvégleges pénzeszközátadásnak kellene minősíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Üzemeltetési szolgáltatáshoz kapcsolódó árengedmény

Kérdés: A cég üzemeltetési szolgáltatást végez, amelyről 54 millió forint értékű számlát állít ki. Negyedévenként elszámolást kell készítenie a megbízó cég felé az üzemeltetési szolgáltatásokkal kapcsolatos bevételekről és felmerült költségekről, ami alapján díjkedvezményt nyújt a megbízónak, amellyel helyesbítő számlában korrigál. A díjkedvezményt az adózás előtti eredményhez köti. Minél nagyobb az adózás előtti eredmény, annál nagyobb a díjkedvezmény. Árengedményként könyveljük. Adóellenőrzési szempontból van-e valami hiba az árengedmény mértékének meghatározásában?
Részlet a válaszából: […] ...adott díjkedvezmény. Az inkább tűnik eredményátadásnak, mintárengedménynek. Ha viszont eredményátadás, akkor azt véglegespénzeszközátadásként kell elszámolni, amelynek összegével a társasági adóalapjának a megállapításakor az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Lízingdíj fizetésére adott "támogatás"

Kérdés: Ügyfelem nagy értékű gépre kötött operatívlízing-szerződést. Mivel a futamidő alatt a gép többször meghibásodott, hosszú ideig használhatatlan volt, szóba került a szerződés felbontása. Azért, hogy a lízingszerződés továbbra is fennmaradjon, az a cég, amelytől a lízingbeadó a gépet vásárolta, pénzbeli támogatást ad ügyfelemnek, amelyet kizárólag a lízingdíj kifizetésére lehet fordítani. Amennyiben a szerződést mégis felmondanák, akkor a teljes támogatási összeg visszafizetendő. Milyen bevétel ez a "támogatás"? Áfa szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül ez a magatartás? Számlázandó?
Részlet a válaszából: […] ...és a támogatott által fizetendő lízingdíj közöttvan-e számszerűsíthető kapcsolat. Így a "támogatás" számvitelileg inkábbvégleges pénzeszközátadásnak tekintendő, mint a költségeket ellentételezőtámogatásnak. Ebből következően a pénzmozgással egyidejűleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Osztalékfizetés beolvadáskor

Kérdés: Átalakulás esetén a beolvadó társaság a közbenső mérlegben döntött osztalékfizetésről, a vagyonmérleg-tervezet alapját képező számviteli beszámoló a beolvadó társaságnál tartalmazta az osztalékfizetési kötelezettséget. A beolvadást a cégbíróság bejegyezte. A bejegyzési időszak alatt a befogadó társaság megvásárolta a beolvadó társaság üzletrészeit, és egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a döntésként szabályozott osztalékösszeget az éves beszámoló jóváhagyásakor a régi tulajdonosoknak kifizeti. A befogadó társaság hogyan jár el helyesen az adásvételkor vállalt osztalékfizetési kötelezettség rendezésekor? A régi vagy az új tulajdonosok számolhatják el az osztalékbevételt?
Részlet a válaszából: […] ...többért adják el a befogadó társaságnak, – a másik az, hogy az osztalékként megszavazott összeget a befogadótársaság végleges pénzeszközátadással rendezi (ez a rendezés az átvevőtársaságnál véglegesen átvett pénzeszköz, az átvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.
1
7
8
9
11