Borravaló könyvelése

Kérdés: A bankkártyán keresztül vendéglátóegységnél kapott borravalót miként kell könyvelni, a borravaló beérkezését és kifizetését milyen módon kell a könyvekben rögzíteni? Lehetséges megoldások közül melyik a helyes?
1. A beérkező borravalót a K 479-en rögzíteni és kifizetéskor T 479-et csökkenteni, bizonylata a kapott borravalónak POS-terminálon külön gyűjtőben történő rögzítésekor, a borravaló kifizetésekor elég pénztárbizonylaton kiadni a dolgozónak vagy banki kivonaton utalás esetén, vagy
2. a beérkező borravalót K 96-ban kell rögzíteni a POS-terminálon beütött gyűjtő alapján, és a dolgozónak történő kifizetéskor T 55. személyi jellegű kifizetésként át kell futtatni a 471-en keresztül, és a bérjegyzéken is meg kell jeleníteni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a 2. megoldás közelít az elfogadhatóhoz. A kettős könyvvitel alapvető követelménye, hogy az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutassa.Az adott esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Könyvelési dokumentumok visszatartása

Kérdés: A társaság január 1-jével könyvelőt váltott. Az előző könyvelő könyvelésidíj-tartozást jelzett a vállalkozás felé a könyvelés felmondását követően. A könyvelés folytatásához szükséges dokumentumok (szállító, vevőnyilvántartás, tárgyieszköz-nyilvántartás, pénztárjelentés, végleges főkönyvi kivonat stb.) átadását az általa követelt állítólagos meg nem fizetett könyvelési díj kiegyenlítéséhez köti. Megteheti-e ezt az előző könyvelő?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy természetesen nem teheti meg, mivel a könyvelési dokumentumok nem az övéi (hanem a társaságé), a díjtartozáshoz kapcsolódó követelését pedig polgári peres eljárás keretében érvényesítse a társasággal szemben.A könyvviteli szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.

Bankkártyán fizetett borravaló könyvelése

Kérdés: Bankkártyás borravaló könyvelésével kapcsolatban kérem a véleményüket, tekintettel a 2025. 01. 01-től hatályos változásokra, mely szerint adómentes az a borravaló is, amelyet a vendéglátóegység üzemeltetője oszt szét a dolgozóinak, megfelelő nyilvántartás vezetése mellett. Cégünk felszolgálóegységeiben a vendég a fogyasztása ellenértékének bankkártyás fizetésekor egy külön erre a célra rendszeresített applikáción jelzi, hogy a fogyasztása ellenértékén felül kíván borravalót adni, és azt is, hogy annak összege hány százaléka a fogyasztásnak. Ilyen módon a borravaló összege a céges bankszámlán kerül jóváírásra, a szétosztás pedig az alábbiak szerint valósulhat meg.
1. A nap/hét végén a rendszerből lekért jelentés alapján a borravaló összege a boltvezető által kivételre kerül a pénztárból, majd azt a belső szabályzatban meghatározott módszer szerint a dolgozók között szétosztja.
2. A szétosztás – felhasználva a rendszerből lekért jelentést és a belső szabályzatot – a bérszámfejtésen keresztül, a havibér utalásával együtt valósul meg az egység dolgozóinak, azáltal, hogy a számfejtési programba adómentes juttatás jogcímén az egyes dolgozókra kalkulált összeg rögzítésre kerül.
Mivel a borravaló az áfa rendszerében nem minősül ellenértéknek, illetve azt a fogyasztó szándéka szerint nem a cégnek, hanem a felszolgálóegység dolgozóinak kívánja juttatni, véleményünk szerint annak egyéb bevételként, majd kiosztáskor egyéb személyi jellegű kifizetésként történő megjelenítése nem indokolt, hanem azt egy technikai mérlegszámlán indokolt könyvelni, melynek egyenlege a már a bankszámlán jóváírt, de még kiosztásra nem került borravaló összegét kell, hogy mutassa, mint kötelezettséget a dolgozók felé. Ez a könyvelési módszer független attól, hogy a fentiekben leírt 1-es vagy 2-es módszer szerint történik a szétosztás. Kérjük szíves véleményüket a könyvelés általunk leírt módjáról!
Részlet a válaszából: […] A rövid válaszunk az, hogy a hosszan részletezett könyvelési módszerrel nem tudunk egyetérteni, mert az független a számviteli törvény előírásaitól, sőt ellentétes azzal, mert durván megsérti a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeit.A kettős könyvvitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Automata által kibocsátott utalványok megőrzése

Kérdés: A DRS rendszer bevezetésével társaságunk több MOHU-s visszaváltó automatát üzemeltet, és kereskedelmi egységeinkben elfogadjuk az automata által kibocsátott utalványokat. Az utalványok értékét a MOHU az automata jelentése alapján megtéríti, a beváltott utalványokat mi őrizzük meg, mint készpénz-helyettesítő eszközt. Az elfogadott utalványok nagy mennyiséget jelentenek, tárolásuk helyigényes. Kérdés, ezeket az utalványokat, melyeket pénztárosaink fogadnak el fizetőeszközként, a számviteli és adójogszabályok alapján meddig kell megőrizni? Mikor lehet azokat selejtezni, megsemmisíteni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy helyreigazítás! A MOHU-s visszaváltó automata által kibocsátott utalványok nem minősülnek készpénzt helyettesítő fizetőeszköznek, függetlenül attól, hogy annak értékét a vevő vásárlásakor a vevő által fizetendő összegként számításba veszik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Készpénzes számlák és egyéb bizonylatok megőrzése

Kérdés: 1. Készpénzes számlák esetén a könyvelőszoftver által generált pénztárbizonylatot kell-e papíralapon tárolni, vagy elegendő a könyvelőszoftver, és onnan bármikor kinyomtatható?
2. Az e-mailen kapott számlákat ki kell-e nyomtatni, vagy elegendő elektronikusan tárolni?
3. A bankkivonatokat, folyószámla-kivonatokat, átvezetéseket és bejelentéseket kell-e papíralapon tárolni?
4. A munkaügyi iratokat, amiket a bérszámfejtő programból ki tudunk nyomtatni, kell-e papíralapon tárolni?
Részlet a válaszából: […] ...következően eleve nem támaszt olyan követelményt, hogy a készpénzmozgás bizonylatolására minden esetben kötelező bevételi és kiadási pénztárbizonylatot kiállítani. Ilyen követelményt nem is lenne célszerű a vállalkozásokkal szemben előírni, mert azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Készpénzben fizetett előleg, vételár külföldön

Kérdés: Cégünk használt személygépkocsik kereskedelmével foglalkozik. Németországból EU-s adóalanyoktól is vásárolunk rendszeresen továbbértékesítési céllal autókat. Cégünknek csak forintbankszámlája van, belföldön. Az eladónak csak saját országában van bankszámlája. Valutapénztárunkból rendszeresen fizetünk ki foglalót, de időközönként az autó teljes vételárát is készpénzben fizetjük ki a valutapénztárból. A készpénzfizetési korlát vonatkozik-e az ilyen euróban, készpénzben fizetett ügyletekre?
Részlet a válaszából: […] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 114. §-ának (3) bekezdése szerint: a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Céges visszaváltási kupon elszámolása

Kérdés: A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet szabályozza a DRS-rendszer működését, mellyel kapcsolatban kérdésként merült fel nálunk, mint élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál, hogy céges vásárlás esetén, ahol átutalásos számlát kér a vevő, és emellett be szeretné váltani a visszaváltó automata által a cégnél gyűjtött visszaváltási díjas termékekre járó kupont, hogyan kell ügyviteli szempontból eljárni? A bolti pénztárban jelenleg készpénz ellentételezéssel beváltjuk a kupont, emellett kiállítjuk a vásárlás teljes összegéről az átutalásos számlát. A pénztárgép által nyomtatott kiadási bizonylatnak mi legyen a sorsa? A partner részére át kell adni annak érdekében, hogy el tudjon számolni a visszaváltási díjjal, vagy ezt a bizonylatot meg kell őriznünk az egyeztetésekhez?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatra van szüksége. A bizonylat, hogy milyen formátumú legyen, erre vonatkozóan nincs külön előírás, így az lehet például a pénztárgép által nyomtatott kiadási bizonylat, vagy más is. A kereskedőnek saját magánál persze az egyeztetéseket is biztosítania kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.

Követelés kiegyenlítésének sorrendje

Kérdés: Két fél között létrejött követeléssel kapcsolatosan vannak járulékos költségek, mint a behajtási költségátalány, késedelmi kamat, adminisztrációs díjak. Ha részben teljesül a követelés befolyása, és a fizető fél nem rendelkezett az utalás összegéről, milyen sorrendben történik a kiegyenlítés?
Részlet a válaszából: […] ...kiegyenlítése jellemzően készpénzzel vagy átutalással történik. Ezért a követelés kiegyenlítése a Ptk. előírásából következően pénztartozás teljesítését jelenti.A Ptk. 6:46. §-a szabályozza az elszámolást több tartozás esetén. E szerint, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.

Visszaváltási díj jelölése a pénztárgépben

Kérdés: Alanyi adómentes egyéni vállalkozó vagyok. A kérdésem az, hogy a pénztárgépben nekem is külön gyűjtőt kell létrehozni a kötelezően visszaváltási díjas termékek értékesítése esetén a visszaváltási díj jelölésére a nyugtán, vagy elég, ha egy összegben rögzítem az árat a pénztárgépben?
Részlet a válaszából: […] ...kibocsátott számlán vagy nyugtán az italtermék ellenértékétől elkülönítve kell feltüntetni. Ez azt jelenti, hogy a pénztárgéppel kiállított nyugtákon külön tételként kell az „E” jelű áfagyűjtőhöz tartozó valamely forgalmi gyűjtőben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Visszaváltási díj felszámítása az étteremben

Kérdés: A kötelező visszaváltási díjjal kapcsolatban van kérdésem. Egy étterem esetében megtehetem-e azt, hogy annak sem számolom fel az 50 forintos visszaváltási díjat, aki elviszi a vizet, üdítőt stb., és ebben az esetben nem kell a pénztárgépben új forgalmi gyűjtőt sem létrehozni?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül értékesítse. Így abban az esetben, ha az italtermék helybeni fogyasztása mellett annak elvitelére is lehetőség van, akkor a pénztárgép gyűjtői között rendelkezésre kell állnia az Áfa-tv. hatályán kívüli forgalmi gyűjtőnek.(Kéziratzárás: 2024. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.
1
2
3
51