527 talált állásfoglalás a pénztár kifejezésre

Kérdés: A DRS rendszer bevezetésével társaságunk több MOHU-s visszaváltó automatát üzemeltet, és kereskedelmi egységeinkben elfogadjuk az automata által kibocsátott utalványokat. Az utalványok értékét a MOHU az automata jelentése alapján megtéríti, a beváltott utalványokat mi őrizzük meg, mint készpénz-helyettesítő eszközt. Az elfogadott utalványok nagy mennyiséget jelentenek, tárolásuk helyigényes. Kérdés, ezeket az utalványokat, melyeket pénztárosaink fogadnak el fizetőeszközként, a számviteli és adójogszabályok alapján meddig kell megőrizni? Mikor lehet azokat selejtezni, megsemmisíteni?

Kérdés: 1. Készpénzes számlák esetén a könyvelőszoftver által generált pénztárbizonylatot kell-e papíralapon tárolni, vagy elegendő a könyvelőszoftver, és onnan bármikor kinyomtatható?
2. Az e-mailen kapott számlákat ki kell-e nyomtatni, vagy elegendő elektronikusan tárolni?
3. A bankkivonatokat, folyószámla-kivonatokat, átvezetéseket és bejelentéseket kell-e papíralapon tárolni?
4. A munkaügyi iratokat, amiket a bérszámfejtő programból ki tudunk nyomtatni, kell-e papíralapon tárolni?

Kérdés: Cégünk használt személygépkocsik kereskedelmével foglalkozik. Németországból EU-s adóalanyoktól is vásárolunk rendszeresen továbbértékesítési céllal autókat. Cégünknek csak forintbankszámlája van, belföldön. Az eladónak csak saját országában van bankszámlája. Valutapénztárunkból rendszeresen fizetünk ki foglalót, de időközönként az autó teljes vételárát is készpénzben fizetjük ki a valutapénztárból. A készpénzfizetési korlát vonatkozik-e az ilyen euróban, készpénzben fizetett ügyletekre?

Kérdés: A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet szabályozza a DRS-rendszer működését, mellyel kapcsolatban kérdésként merült fel nálunk, mint élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál, hogy céges vásárlás esetén, ahol átutalásos számlát kér a vevő, és emellett be szeretné váltani a visszaváltó automata által a cégnél gyűjtött visszaváltási díjas termékekre járó kupont, hogyan kell ügyviteli szempontból eljárni? A bolti pénztárban jelenleg készpénz ellentételezéssel beváltjuk a kupont, emellett kiállítjuk a vásárlás teljes összegéről az átutalásos számlát. A pénztárgép által nyomtatott kiadási bizonylatnak mi legyen a sorsa? A partner részére át kell adni annak érdekében, hogy el tudjon számolni a visszaváltási díjjal, vagy ezt a bizonylatot meg kell őriznünk az egyeztetésekhez?

Kérdés: Két fél között létrejött követeléssel kapcsolatosan vannak járulékos költségek, mint a behajtási költségátalány, késedelmi kamat, adminisztrációs díjak. Ha részben teljesül a követelés befolyása, és a fizető fél nem rendelkezett az utalás összegéről, milyen sorrendben történik a kiegyenlítés?

Kérdés: Alanyi adómentes egyéni vállalkozó vagyok. A kérdésem az, hogy a pénztárgépben nekem is külön gyűjtőt kell létrehozni a kötelezően visszaváltási díjas termékek értékesítése esetén a visszaváltási díj jelölésére a nyugtán, vagy elég, ha egy összegben rögzítem az árat a pénztárgépben?

Kérdés: A kötelező visszaváltási díjjal kapcsolatban van kérdésem. Egy étterem esetében megtehetem-e azt, hogy annak sem számolom fel az 50 forintos visszaváltási díjat, aki elviszi a vizet, üdítőt stb., és ebben az esetben nem kell a pénztárgépben új forgalmi gyűjtőt sem létrehozni?

Kérdés: Éttermi vendéglátással foglalkozó cég bankkártyával kapott borravaló-kezelésével kapcsolatos a 
A cég a bankkártyás fizetések alkalmával kapott borravalót a bankkártyás terminálon külön TIP-gyűjtőbe üti fel, így a pénztárgépbe nem kerül felütésre a bankkártyás borravaló. A cég egy külön pénzkazettába elkülönített készpénzt, a nap végén a pincérek megbízottja a bankkártyás zárószalagon lévő TIP- (borravaló) összeget kiveszi az elkülönített pénzkazettából, kiadási pénztárbizonylatot ír róla, majd a borravalót a pincérek szétosztják maguk között. A munkáltatónak nincs rálátása a szétosztásra (a készpénzes borravalóhoz kerül át az így felvett összeg, amivel saját maguk rendelkeznek a munkavállalók). A borravaló-kezelésről külön szabályzat kerül kibocsátásra, melyben ez az eset is leírásra kerül. A fent leírt esetben a bankkártyás borravaló egyrészt lehet a cégnek nem bevétele, illetve lehet-e járulékmentes, mint az elkülönítetten kezelt készpénzes borravaló? Amennyiben ez így megfelelő, a könyvelési tételeit is kérném megírni. 

Kérdés: Kisadózó taxis egyéni vállalkozó egy taxiszolgáltató társaság rendszerét használja. Az utasok kizárólag a társaság applikációjában regisztrált bankkártyával tudnak fizetni. A fuvardíjról az ügyfél kérésének megfelelően pénztárgépi nyugtát vagy számlát állít ki. Az utas a rendszeren keresztül az utazás befejezése után 30 napig tud borravalót adni. A sofőr a kapott borravalóról nem kap külön értesítést, azt saját maga tudja kigyűjteni. Hogyan történjen az utólag kapott borravaló szabályos bizonylatolása? Megfelelő-e az az eljárás, ha nap végén kigyűjti, és egy nyugtán (akár tételenként) beüti a pénztárgépbe?

Kérdés: Az intézményünkbe látogatók a belépőjegyeket készpénzes automatában is megvásárolhatják. Az automata működéséhez szükséges, hogy váltópénz legyen benne. Az automatába betöltött váltópénzt hova kell könyvelni? Ezt az összeget hogyan kell a könyveinkben kimutatni?