514 cikk rendezése:
261. cikk / 514 Romániában alapított cég adózása
Kérdés: Egy magyar kft. (belföldi magánszemély tulajdonosokkal) magyar terméket értékesítene Romániában a tengerparton nyaralóknak. Ott kellett egy céget alapítania ahhoz, hogy pénztárgépet üzemeltethessen, nyugtát adhasson. A magyar tulajdonos a kinti cég tulajdonosa is. A két cég számvitele, adózása, bevallása, bejelentési kötelezettsége miként alakul? (Pl. Mo. Beszámoló, Adóbevallások: 1029 Tao. 1008.) A kinti könyvelésnek van valami köze az ittenihez? A tag Magyarországon fizeti a járulékokat, szja-t. Nyári szezonális a tevékenység.
262. cikk / 514 Bankkártyával történő fizetés
Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.
263. cikk / 514 Étkezési térítési díjak számlázása
Kérdés: Önkormányzatunk óvodát tart fenn, amely konyhát is üzemeltet. A konyha értékesítésből származó bevétele meghaladja az 5 millió forintot, így áfaköteles. Az étkezési díjak számlázása manuálisan történik az élelmezésvezető által, és utólag az önkormányzathoz történő beérkezése után rögzítjük a pénzügyi programunkban, amellyel egyúttal az áfaanalitikát is vezetjük. Jelenleg a térítésidíj-számlákat jogcímenkénti bontásban – összesítő bizonylat készítésével – egy összegben visszük be a pénzügyi programba, vételezem be a pénztárba. Ez így megfelel az Áfa-tv. előírásainak, vagy minden, az óvoda élelmezésvezetője által kiállított egyszerűsített számlát egyenként újból kellene rögzíteni? Ha én vagyok a pénztáros, összeférhető-e ezzel az, hogy a készpénzes számlákat a pénztárbizonylatokon én érvényesítem?
264. cikk / 514 Elektronikusan előállított bizonylatok megőrzése
Kérdés: Cégünk integrált vállalatirányítási rendszert üzemeltet, amelyben a gazdasági eseményekhez kapcsolódóan elektronikusan képződnek a bizonylatok, könyvelődnek a tételek. Ki kell-e nyomtatni a kimenő számlákon és szállítóleveleken kívül képződő egyéb belső bizonylatokat, ha az egyes gazdasági események összesítőit kinyomtatjuk, és a felelős vezetőkkel aláírattatjuk? Év végén ki kell-e nyomtatni a tárgyi eszköz, a készlet és a főkönyvi kartonokat, ha a program eleget tesz az Szt. 169. §-ának (5) bekezdése és a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet 2. §-a előírásainak, de nem rendelkezik a rendelet 3. §-a szerinti egyik feltétellel sem? Kötelező-e megvalósítanunk a rendelet 3. §-ában foglalt feltételek valamelyikét ilyen fokú integrált rendszer esetében?
265. cikk / 514 Saját váltóval kiegyenlített tartozás áfája
Kérdés: Cégünk likviditási problémája miatt az egyik szállítónk befogadott számláját saját váltó kiállításával egyenlítette ki, melyet a beszállító írásbeli nyilatkozatban el is fogadott. A számla értékét ezáltal kiegyenlítettnek tekintettük, és a havi áfabevallásunkban az így kiegyenlített számla áfatartalmát levonásba helyeztük és vissza is igényeltük. Helyesen járunk-e el a fentiekben leírtak alapján, amikor az Áfa-tv. 259. §-ának 15. pontjában leírt pénzhelyettesítő eszközre figyelemmel, a saját váltó mint fizetőeszköz használata alapján az áfa kiutalását kérjük?
266. cikk / 514 Nyilatkozat az adott támogatás kapcsán
Kérdés: A Tao-tv. 3. számú melléklete A) Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások részének 13. pontját alapítványok, egyesületek (közhasznú, közhasznú fokozattal nem rendelkező) esetében nem tudjuk értelmezni. Ezek a nonprofit szervezetek jellemzően vállalkozási tevékenységet nem folytatnak, bevételeik kizárólag támogatásból jelentkeznek. Kiadásaik cél szerinti tevékenység érdekében történnek, illetve más nonprofit szervezetet támogatnak. Különösen fontos ezt a kérdést most tisztázni, mert az árvízkárosultak megsegítésére sok nonprofit szervezet támogatásokat gyűjt.
267. cikk / 514 Hamis bankjegy elfogadása
Kérdés: A hotel üzemeltetésével foglalkozó társaság szállodai szolgáltatást számlázott a vendégnek, aki ezt készpénzben egyenlítette ki. A vendég távozása után derült ki, hogy az ellenértékként kapott 2 db 200 eurós bankjegy hamis volt. Mi ennek a helyes számviteli elszámolása? A szolgáltatásnyújtás elszámolása után a pénztárcsökkenés elszámolása egyéb ráfordítás vagy rendkívüli ráfordítás?
268. cikk / 514 Egyszeres könyvvitel egyesületnél
Kérdés: Kérdezem, hogy az a közhasznú egyesület, amelyik egyszeres könyvvitelt, pénztárkönyveket, naplófőkönyvet vezet, miként könyvelje a nem adóköteles bevételt? Mivel nem végez vállalkozási tevékenységet, kiadásai is csak nem adókötelesek lehetnek? 2009-ben veszteséges lett, a veszteség ilyenkor a Tartalék soron szerepel negatív előjellel? Mikor beszélhetünk tőketartalékról egyesületnél? Ha az egyesület végez vállalkozási tevékenységet, hogyan kell kiszámítani az adóját?
269. cikk / 514 Ellenőrzéssel lezárt időszak
Kérdés: A céget az APEH 2007. 12. 31-ig vizsgálta. A napokban kapott egy levelet az egyik magánnyugdíjpénztártól, hogy az egyik dolgozó 2007-ben még egy másik pénztár tagja volt, mint ahová a cég a bevallásban jelezte, s kérte a korrigálást. APEH által levizsgált időszakra nem lehet beküldeni önellenőrzést. Mit jelent az a cég részére, ha az Art. 115. §-a szerint ismételt vizsgálatot kérünk? Ez egy teljes újabb átvizsgálás lehetőségét is magában foglalhatja? Kérjük, közöljenek egyéb megoldást a magán-nyugdíjpénztári korrekcióra!
270. cikk / 514 Engedmény a felvásárlási jegy értékéből
Kérdés: Egy társaság őstermelőkkel termeltetési szerződést kötött termények felvásárlására 2009. évre vonatkozóan 2009 márciusában. A szerződés alapján felvásárlásra került a termény. A teljesítéstől számított 15 napon belül kiállításra került a 3 dátumos felvásárlási jegy, ahol a teljesítés időpontja az átvétel napja, a kiállítás napja a teljesítéstől számított 15 napon belül, fizetési határidő a szerződés alapesetét figyelembe véve a teljesítéstől számított 75 nap. A szerződés szerint a fizetési határidő alapesete azt jelenti, hogy amennyiben a társaság megkapja a továbbértékesített termény ellenértékét határidőre, úgy 75 napon belül kifizeti az őstermelőket. További kitétel a szerződésben a fizetési feltételek között, hogy abban az esetben, ha a továbbértékesített termény ellenértékét nem kapja meg a társaság határidőre, azaz késve fizetik ki az ellenértéket, úgy a társaság az ellenérték bankszámlájára érkezését követő 5. banki napon belül köteles kifizetni az őstermelőknek a felvásárlási jegyek ellenértékét. A továbbértékesített termények ellenértéke nem került megfizetésre határidőre a társaság részére, ezért a társaság és az őstermelők megállapodást kötöttek követeléselengedésre. Ez azt jelenti, hogy az őstermelő elengedi a társasággal szemben fennálló bruttó követelésének 2,68%-át, és ennek fejében a társaság saját pénzeszközeiből kiegyenlíti a felvásárlási jegyek értékét a határidő lejárta előtt. Számokkal alátámasztva: a termény nettó értéke 100 egység, a kompenzációs felár 12, a felvásárlási jegy bruttó összege 112. Az elengedett követelés 3. A fennmaradó 109 kifizetésre került pénztárból, bankból, összevezető levéllel. Kérdéseim: Az Áfa-tv. 204. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében helyesen gondolom-e, hogy a felvásárlási jegy így teljes mértékben kifizetettnek minősül, és az áfabevallásban levonásba helyezhető a 12 egység kompenzációs felár? A 0908-as bevalláson az őstermelőnek kifizetett összeg jelentésekor a fenti összegek közül melyiket kell bevallani? A 112-t vagy a 109-et? Az őstermelő szempontjából a fenti számok alapján mi számít bevételnek? A 109 vagy a 112? Az őstermelők esetében értelmezhető-e a követeléselengedés?
