527 talált állásfoglalás a pénztár kifejezésre

Kérdés: 2010-től megváltozott a napidíjra vonatkozó elszámolás. Augusztus 16-tól a bevétel forintra történő átszámításához a megszerzés napját követő hónap 15. napján érvényes MNB-devizaárfolyamot kell alapul venni. A bérszámfejtés ezek alapján ki fog hozni napidíjként az előbb említett árfolyamon számolva egy forintösszeget. A munkavállaló azt – viszont – valutában kapta meg. Mi van abban az esetben, ha a napidíjként meghatározott valutaösszeget a valutapénztárból fizetik ki, a valutapénztárban pedig a FIFO módszer szerint történik a valutafelhasználás elszámolása? Így a bérszámfejtés adata és a könyvelés adata el fog térni egymástól. Ezt hogyan kezeljük?

Kérdés: Egyéni vállalkozó üdülési csekket fogad el a vevőktől. Be kell-e ütni a pénztárgépbe bevételként az összeget? Az áfát milyen dátummal kell bevallani? Amikor megérkezik az üdülési csekk értéke a bankszámlára? Hogyan könyveljük? Milyen számlázási technikát kell alkalmazni?

Kérdés: Kereskedelmi kft.-nk 2010. évben fizethet-e osztalékelőleget eredménytartalék bevonásával? A 2009. évi beszámolóban osztalék nem volt előírva.

Kérdés: Egy magyar kft. (belföldi magánszemély tulajdonosokkal) magyar terméket értékesítene Romániában a tengerparton nyaralóknak. Ott kellett egy céget alapítania ahhoz, hogy pénztárgépet üzemeltethessen, nyugtát adhasson. A magyar tulajdonos a kinti cég tulajdonosa is. A két cég számvitele, adózása, bevallása, bejelentési kötelezettsége miként alakul? (Pl. Mo. Beszámoló, Adóbevallások: 1029 Tao. 1008.) A kinti könyvelésnek van valami köze az ittenihez? A tag Magyarországon fizeti a járulékokat, szja-t. Nyári szezonális a tevékenység.

Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.

Kérdés: Önkormányzatunk óvodát tart fenn, amely konyhát is üzemeltet. A konyha értékesítésből származó bevétele meghaladja az 5 millió forintot, így áfaköteles. Az étkezési díjak számlázása manuálisan történik az élelmezésvezető által, és utólag az önkormányzathoz történő beérkezése után rögzítjük a pénzügyi programunkban, amellyel egyúttal az áfaanalitikát is vezetjük. Jelenleg a térítésidíj-számlákat jogcímenkénti bontásban – összesítő bizonylat készítésével – egy összegben visszük be a pénzügyi programba, vételezem be a pénztárba. Ez így megfelel az Áfa-tv. előírásainak, vagy minden, az óvoda élelmezésvezetője által kiállított egyszerűsített számlát egyenként újból kellene rögzíteni? Ha én vagyok a pénztáros, összeférhető-e ezzel az, hogy a készpénzes számlákat a pénztárbizonylatokon én érvényesítem?

Kérdés: Cégünk integrált vállalatirányítási rendszert üzemeltet, amelyben a gazdasági eseményekhez kapcsolódóan elektronikusan képződnek a bizonylatok, könyvelődnek a tételek. Ki kell-e nyomtatni a kimenő számlákon és szállítóleveleken kívül képződő egyéb belső bizonylatokat, ha az egyes gazdasági események összesítőit kinyomtatjuk, és a felelős vezetőkkel aláírattatjuk? Év végén ki kell-e nyomtatni a tárgyi eszköz, a készlet és a főkönyvi kartonokat, ha a program eleget tesz az Szt. 169. §-ának (5) bekezdése és a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet 2. §-a előírásainak, de nem rendelkezik a rendelet 3. §-a szerinti egyik feltétellel sem? Kötelező-e megvalósítanunk a rendelet 3. §-ában foglalt feltételek valamelyikét ilyen fokú integrált rendszer esetében?

Kérdés: Cégünk likviditási problémája miatt az egyik szállítónk befogadott számláját saját váltó kiállításával egyenlítette ki, melyet a beszállító írásbeli nyilatkozatban el is fogadott. A számla értékét ezáltal kiegyenlítettnek tekintettük, és a havi áfabevallásunkban az így kiegyenlített számla áfatartalmát levonásba helyeztük és vissza is igényeltük. Helyesen járunk-e el a fentiekben leírtak alapján, amikor az Áfa-tv. 259. §-ának 15. pontjában leírt pénzhelyettesítő eszközre figyelemmel, a saját váltó mint fizetőeszköz használata alapján az áfa kiutalását kérjük?

Kérdés: A Tao-tv. 3. számú melléklete A) Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások részének 13. pontját alapítványok, egyesületek (közhasznú, közhasznú fokozattal nem rendelkező) esetében nem tudjuk értelmezni. Ezek a nonprofit szervezetek jellemzően vállalkozási tevékenységet nem folytatnak, bevételeik kizárólag támogatásból jelentkeznek. Kiadásaik cél szerinti tevékenység érdekében történnek, illetve más nonprofit szervezetet támogatnak. Különösen fontos ezt a kérdést most tisztázni, mert az árvízkárosultak megsegítésére sok nonprofit szervezet támogatásokat gyűjt.

Kérdés: A hotel üzemeltetésével foglalkozó társaság szállodai szolgáltatást számlázott a vendégnek, aki ezt készpénzben egyenlítette ki. A vendég távozása után derült ki, hogy az ellenértékként kapott 2 db 200 eurós bankjegy hamis volt. Mi ennek a helyes számviteli elszámolása? A szolgáltatásnyújtás elszámolása után a pénztárcsökkenés elszámolása egyéb ráfordítás vagy rendkívüli ráfordítás?