Találati lista:
1. cikk / 100 Pénztárgép bizonylatainak könyvelése
Kérdés:
A kft.-nél a pénztárgép bizonylatainak a könyvelése naponta egy összegben, kettős könyvvitelű programban történik. Gyakori a készpénzes és bankkártyás fizetés, de előfordulnak más fizetőeszközök is, mint például SZÉP-kártya, ajándékutalvány stb. A cég minden egyes pénztárgépbizonylatát alapból vevőbizonylatként könyveli, így T 311 – K 911 és T 311 – K 467 tételek keletkeznek. Ebből könyvelésre kerül a készpénzes fizetés pénztárbizonylatként: T 3811 – K 311 tétellel. Kérdés, hogy a különböző fizetőeszközöknek – amelyek előfordulnak a pénztárgépnél – a különböző főkönyvi számlákra való átvezetése hogyan valósulhat meg? Melyik könyvelési eljárás a helyes? Például egyik napon bejön 10.000 Ft, amelyből 4000 Ft készpénz, 3500 Ft bankkártya és 2500 Ft SZÉP-kártya. Először a vevőbizonylaton kerül könyvelésre az egész (az áfától tekintsünk el): T 311 – K 911, 10.000 forint. A verzió: A pénztárbizonylaton vezetnénk át mindent, kivéve a bankkártyát: T 3811 – K 311, 6500 Ft, és itt kerülnének elkülönítésre a különböző fizetőeszközök (jelen esetben csak a SZÉP-kártya): T 3681 – K 311, 2500 Ft. Így a 3811-en csak a készpénzként befolyt összeg marad. B verzió: A vevőbizonylaton még elkülönítésre kerülnének a fizetőeszközök (jelen esetben csak a SZÉP-kártya): T 3681 – K 311, 2500 Ft, majd pedig a pénztárbizonylaton a készpénz: T 3811 – K 311, 4000 Ft. Így a 311-en csak a bankkártyás összeg marad.
2. cikk / 100 Használt termékek visszavétele a pénztárban
Kérdés: A kft. új és használt terítők, díszpárnák, dísztárgyak értékesítésével is foglalkozik. Az általános áfaszabályokon túlmenően a használt ingóság értékesítésére vonatkozó árrésadózást is alkalmazza. Holland magánszemély vásárolt használt terítőket, díszpárnát, amelyet árrésáfásan értékesítettünk részére. Számlát nem kért, pénztárgépes nyugtát állítottunk ki, bankkártyás fizetés történt. Az ügyfél egy hét múlva visszahozta a terméket, a kft. tulajdonosa hajlandó visszavásárolni azokat. Ugyanakkor a terítő már foltos volt, ezért csökkentett visszavásárlási árban állapodnak meg. A pénztárgép nem tud sztornónyugtát kiállítani, emiatt a „pénztárgép napi bevételének módosító tételei” nyomtatványt állítanánk ki, és készpénzben történne a csökkentett összeg kifizetése a házipénztárból. Ennek a számviteli elszámolása hogyan történik?
(A példát a válaszban ismertetjük az ismétlés elkerülése érdekében.)
Jó megoldás-e az, hogy a –60 E Ft-ról feljegyzést készítünk a fent nevezett nyomtatványon? Ezt úgy kezeljük, mintha most vásároltunk volna egy használt terítőt (árrést csökkent vagy készletet növel?), melyet, ha újra értékesítünk, árrésáfásan fogjuk értékesíteni? Melyik összeg lesz a beszerzési ár, 50 E Ft vagy 60 E Ft? Megtehetjük-e, hogy csökkentett áron vásároljuk vissza a terméket? Emiatt, hogy a pénztárgépben nem tudjuk ezt végigvezetni, ezért a GT (grand total) soha nem fog egyezni a házipénztárban lévő összeggel, ez így elfogadható?
(A példát a válaszban ismertetjük az ismétlés elkerülése érdekében.)
Jó megoldás-e az, hogy a –60 E Ft-ról feljegyzést készítünk a fent nevezett nyomtatványon? Ezt úgy kezeljük, mintha most vásároltunk volna egy használt terítőt (árrést csökkent vagy készletet növel?), melyet, ha újra értékesítünk, árrésáfásan fogjuk értékesíteni? Melyik összeg lesz a beszerzési ár, 50 E Ft vagy 60 E Ft? Megtehetjük-e, hogy csökkentett áron vásároljuk vissza a terméket? Emiatt, hogy a pénztárgépben nem tudjuk ezt végigvezetni, ezért a GT (grand total) soha nem fog egyezni a házipénztárban lévő összeggel, ez így elfogadható?
3. cikk / 100 Elektronikusnyugta-koncepció lényege
Kérdés: Több helyen lehetett olvasni, hogy 2025. július 1-jétől már elektronikus nyugtát is lehet adni, illetve e-pénztárgépet lehet használni. Ezzel kapcsolatban több kérdésem merült fel: Mitől lesz egy nyugta elektronikus nyugta? Az e-pénztárgép mennyiben más, mint a jelenlegi online kasszák? Júliustól megszűnik a papíralapú nyugta? A korábbi pénztárgépeket le kell cserélni? Ha igen, meddig? Vannak már engedélyezett, új e-pénztárgépek, amiket meg lehet vásárolni?
4. cikk / 100 E-pénztárgéppel kiállított bizonylat
Kérdés: 2025. július 1-jével hatályba lépett az Áfa-tv. több módosítása, illetve az e-nyugta-rendelet, ami a nyugtákról való adatszolgáltatást is érinti. Igaz, hogy július 1-jétől a nyugtákról is adatot kell szolgáltatni a NAV felé, ugyanúgy, mint a számlákról?
5. cikk / 100 Céges visszaváltási kupon elszámolása
Kérdés: A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet szabályozza a DRS-rendszer működését, mellyel kapcsolatban kérdésként merült fel nálunk, mint élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál, hogy céges vásárlás esetén, ahol átutalásos számlát kér a vevő, és emellett be szeretné váltani a visszaváltó automata által a cégnél gyűjtött visszaváltási díjas termékekre járó kupont, hogyan kell ügyviteli szempontból eljárni? A bolti pénztárban jelenleg készpénz ellentételezéssel beváltjuk a kupont, emellett kiállítjuk a vásárlás teljes összegéről az átutalásos számlát. A pénztárgép által nyomtatott kiadási bizonylatnak mi legyen a sorsa? A partner részére át kell adni annak érdekében, hogy el tudjon számolni a visszaváltási díjjal, vagy ezt a bizonylatot meg kell őriznünk az egyeztetésekhez?
6. cikk / 100 Visszaváltási díj jelölése a pénztárgépben
Kérdés: Alanyi adómentes egyéni vállalkozó vagyok. A kérdésem az, hogy a pénztárgépben nekem is külön gyűjtőt kell létrehozni a kötelezően visszaváltási díjas termékek értékesítése esetén a visszaváltási díj jelölésére a nyugtán, vagy elég, ha egy összegben rögzítem az árat a pénztárgépben?
7. cikk / 100 Visszaváltási díj felszámítása az étteremben
Kérdés: A kötelező visszaváltási díjjal kapcsolatban van kérdésem. Egy étterem esetében megtehetem-e azt, hogy annak sem számolom fel az 50 forintos visszaváltási díjat, aki elviszi a vizet, üdítőt stb., és ebben az esetben nem kell a pénztárgépben új forgalmi gyűjtőt sem létrehozni?
8. cikk / 100 Bankkártyával kapott borravaló elkülönített kezelése
Kérdés: Éttermi vendéglátással foglalkozó cég bankkártyával kapott borravaló-kezelésével kapcsolatos a
A cég a bankkártyás fizetések alkalmával kapott borravalót a bankkártyás terminálon külön TIP-gyűjtőbe üti fel, így a pénztárgépbe nem kerül felütésre a bankkártyás borravaló. A cég egy külön pénzkazettába elkülönített készpénzt, a nap végén a pincérek megbízottja a bankkártyás zárószalagon lévő TIP- (borravaló) összeget kiveszi az elkülönített pénzkazettából, kiadási pénztárbizonylatot ír róla, majd a borravalót a pincérek szétosztják maguk között. A munkáltatónak nincs rálátása a szétosztásra (a készpénzes borravalóhoz kerül át az így felvett összeg, amivel saját maguk rendelkeznek a munkavállalók). A borravaló-kezelésről külön szabályzat kerül kibocsátásra, melyben ez az eset is leírásra kerül. A fent leírt esetben a bankkártyás borravaló egyrészt lehet a cégnek nem bevétele, illetve lehet-e járulékmentes, mint az elkülönítetten kezelt készpénzes borravaló? Amennyiben ez így megfelelő, a könyvelési tételeit is kérném megírni.
A cég a bankkártyás fizetések alkalmával kapott borravalót a bankkártyás terminálon külön TIP-gyűjtőbe üti fel, így a pénztárgépbe nem kerül felütésre a bankkártyás borravaló. A cég egy külön pénzkazettába elkülönített készpénzt, a nap végén a pincérek megbízottja a bankkártyás zárószalagon lévő TIP- (borravaló) összeget kiveszi az elkülönített pénzkazettából, kiadási pénztárbizonylatot ír róla, majd a borravalót a pincérek szétosztják maguk között. A munkáltatónak nincs rálátása a szétosztásra (a készpénzes borravalóhoz kerül át az így felvett összeg, amivel saját maguk rendelkeznek a munkavállalók). A borravaló-kezelésről külön szabályzat kerül kibocsátásra, melyben ez az eset is leírásra kerül. A fent leírt esetben a bankkártyás borravaló egyrészt lehet a cégnek nem bevétele, illetve lehet-e járulékmentes, mint az elkülönítetten kezelt készpénzes borravaló? Amennyiben ez így megfelelő, a könyvelési tételeit is kérném megírni.
9. cikk / 100 Borravaló utalással
Kérdés: Kisadózó taxis egyéni vállalkozó egy taxiszolgáltató társaság rendszerét használja. Az utasok kizárólag a társaság applikációjában regisztrált bankkártyával tudnak fizetni. A fuvardíjról az ügyfél kérésének megfelelően pénztárgépi nyugtát vagy számlát állít ki. Az utas a rendszeren keresztül az utazás befejezése után 30 napig tud borravalót adni. A sofőr a kapott borravalóról nem kap külön értesítést, azt saját maga tudja kigyűjteni. Hogyan történjen az utólag kapott borravaló szabályos bizonylatolása? Megfelelő-e az az eljárás, ha nap végén kigyűjti, és egy nyugtán (akár tételenként) beüti a pénztárgépbe?
10. cikk / 100 Árat forintban tüntetik fel, de euróban is fizethető és fordítottan
Kérdés: Kiskereskedelemmel és javítással foglalkozó (kerékpárüzlet és -szerviz) vállalkozó a jövőben euró fizetési eszközt is szeretne elfogadni a vásárlóitól. Hogyan kezelendő az euró fizetőeszköz, ha az üzletben az árakat csak forintban tüntetik fel? Hogyan kezelendő az euró, ha az üzletben forintban és euróban is feltüntetik az árakat? Amennyiben a pénztárgép alkalmas euróösszeg bevételezésére, mindenképpen azt kell használni? Állíthat ki a pénztárgép használata helyett eurószámlát? Mely esetben kell a pénztárgépbe euróban beütni a vásárlás összegét, és mely esetben kell az euróban fizetett – forintra átszámított – összeget? Amennyiben nem a pénztárgépbe ütik be a vásárlás összegét, hanem eurószámlát állítanak ki, az euróösszeget a pénztárgépbe betehetik? Ha nem, elég egy pénzkazettában gyűjteni? (A könyvelésben egyértelműen külön vezetendő a forint- és az európénztár.) Az euróösszegből mely esetben kötelező forintban visszaadni, és mikor adhat vissza euróban? Mely esetben kell szerepelnie a pénztárgépnyugtán euróban és mikor forintban a fizetendő végösszegnek? A társaság számviteli politikája alapján MNB-árfolyamot alkalmaz. Az üzletben való fizetéskor eltérhet ettől az árfolyamtól, alkalmazhat magasabb/alacsonyabb árfolyamot? Amennyiben eltérhet az MNB-árfolyamtól, a könyvelésben az MNB árfolyammal számított összegeket szerepeltetjük? Amennyiben a pénztárgépbe forintban ütik be az összeget, melyet euróban fizetnek ki, egy esetleges ellenőrzésnél nem probléma, hogy nem forintban van a kasszában a pénz?
