Összeolvadás esetén az eredménytartalék

Kérdés: A bt.-nek több millió forintos eredménytartaléka van. A kft.-nek 10 millió Ft-os tagi kölcsöne, amit jegyzett tőkévé alakít megszűnés vagy eladás előtt. Ha a bt. megvásárolja, összeolvad a kft.-vel, kiveheti a kft. 10 milliós jegyzett tőkéjét adómentesen? Mennyi lenne a kft. minimumcégértéke? A kft. 2 éve veszteségesen működik, adóssága nincs, tagi kölcsönből működött. Mit javasol a bt.-nek? Hogyan vegye ki az eredménytartalékot, ha lehet, adómentesen?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a válaszadó nem gondolatolvasó! A kérdésben leírtak eléggé zavarosak ahhoz, hogy ne lehessen röviden és egyértelműen választ adni. A többféle témát érintő kérdéseket ezért a válaszhoz előbb rendezni kell.A bt. mikor vegye ki a nála...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] Sok kérdésre vár választ a hosszúra nyúlt kérdésben a kérdező. A válaszhoz nélkülözhetetlen dolgokról azonban nem szól. Így először ezeket kell tisztázni, és feltételezésekkel élve lehet a kérdésekre választ adni.Sokszor leírtuk, hogy az ingatlan szó egy eszközcsoport...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Feles bérleti szerződés adózása 2018-ban

Kérdés: Feles bérlet adózása a bérbevevő és a bérbeadó részéről.
Részlet a válaszából: […] A feles bérleti szerződés elszámolásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 317. számában (2015. évre vonatkozóan), a 361. számában (2017-re vonatkozóan). Sajnos, a magánszemélyeket terhelő adózásban változás következett be 2018. január 1-jétől is. Bár ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Szoftverfejlesztés miatti átsorolás

Kérdés: A szoftverfejlesztéssel foglalkozó társaság 2013-ban létrehozott egy szoftvert, amelyet a filmgyártásnál lehet használni. A szoftver használatát díjfizetés ellenében megosztotta a szoftvert használni szándékozókkal. A megosztást egyfajta bérletként értelmezhetjük, a bérbevevő a használat jogán túlmenően más jogot nem kap. A szoftver nem hozta azt az árbevételt, amelyet elvártak tőle. 2016-ban elkezdtek vevőt keresni. A vevőjelölt a vételi szándékát erős szoftverfejlesztési feltételekhez kötötte. A szoftverfejlesztés valamennyi felmerült költségét a vevőjelölt óradíjalapon megtérítette. A társaság a szoftverfejlesztés ideje alatt is bérbe adta a szoftvert. A társaság a szoftverfejlesztés során olyan módosításokat, kiegészítő fejlesztéseket végzett, amelynek elsődleges célja a vevő igényeihez történő alakítása volt. A szoftvert 2017-ben a vevőjelölt felé értékesítik. A szoftver eszközének értékesítését a befektetett eszköz értékesítéseként, vagy mint készletként történő értékesítést kell elszámolni? Hogyan kell a társaság befektetett eszközeként nyilvántartásba vett szoftverén a vevő igényeinek megfelelő fejlesztést számvitelileg kezelni? Milyen tényezőket, ismérveket kell figyelembe venni a társaság eszközének értékesítése és annak befektetett eszköz és forgóeszköz közötti átsorolása meghatározásával kapcsolatban? (Az Szt.-ben nincs részletes felsorolás.) A tárgyieszköz-értékesítés nem jelent automatikus átsorolást? Milyen ismérvekkel lehet a társaság esetében eldönteni az Szt. 23. §-a (4)–(5) bekezdésében rögzítettek elvégzésének szükségességét vagy szükségtelenségét?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, feltételezzük, hogy a helyi iparűzési adó alapjának ellenőrzése kapcsán az adóellenőrzést végzők igyekeznek olyat is a számviteli előírásokba belemagyarázni, ami annak a közelében sincs! Válaszok a kérdésekre:A szoftvert a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Selejtezéskor visszanyert anyagok

Kérdés: Tárgyi eszköz selejtezése során visszanyert, csökkentett értékű anyagok készletre vételét hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszköz selejtezésekor az állományból történő kivezetés érdekében jegyzőkönyvet kell felvenni. Ebben rögzíteni kell a selejtezés indokát, a selejtezett eszköz bruttó értékét, elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenését, nettó értékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell!A kérdésből nem derül ki, hogy akitől visszavásárolják, az egyedüli alapító, vagy több alapító közül az egyik. Amennyiben a kérdésben szereplő alapító tag egyedüli alapító, akkor a kft. egyszemélyes társaság. A Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt előrebocsátjuk, a tőkeleszállítás sokszínűsége mellett – mindenki számára megnyugtató – teljeskörűséget nem ígérhetünk. Az olvasói kérdések jellemzően egy adott esethez kapcsolódnak, és így a válaszok is csak az adott esettel összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszából: […] A választ a leggyakrabban használt bizonylat, a számla szerinti vételárral kezdjük.Ha a forintban kiállított számla kiegyenlítése forintban történik, a számla szerinti – a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – forintérték lesz a bekerülési érték.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Támogatáshoz kapcsolódó költségek elszámolása

Kérdés: Ügyfelem GINOP-támogatást nyert ("Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása"), amelynek részei: De minimis támogatás, Regionális beruházási támogatás, Kis- és középvállalkozások vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás, Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A projekt eredménye egy saját fejlesztésű egyedi gép prototípusának létrehozása, amely sorozatgyártásra lesz alkalmas (máshol). Létrejön saját forrásból és az igényelt támogatásból. A projekt során (eleje 2016, elszámolása várhatóan 2018) keletkezett eszközbeszerzések (amiből összerakják a gépet), a beléjük beépített szoftverek, közbeszerzési költségek, a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, anyagköltségek hogyan könyvelendők az évek során? Úgy gondoljuk, hogy az 5. Számlaosztályban elsődlegesen, majd év végén átvezetve azt a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, lekötött tartalékképzéssel, minden évben. Majd a prototípus elkészülte után átvezetjük a szellemi termékek közé. 2016-ban támogatási előleget is kaptunk. Azt hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elején különböző támogatási formákról szól a kérdező, amelyeknek nyilvánvalóan nem lehet azonos az elszámolási módja, illetve a felmerült költségek számbavétele sem. A válaszban csak a kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatáshoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerint anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék, hízó- és egyéb állatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.
1
27
28
29
93