Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. a selejtezésre vonatkozóan nem tartalmaz fogalmat, értelmező rendelkezést. Valójában selejtezésről akkor beszélhetünk, amikor az eszköz eredeti rendeltetésének már nem felel meg, és ezért az adott eszközt az állományból ki kell vezetni.Az új Szt. 23. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Nyereményakció nyereményének szja-ja

Kérdés: Van-e, ha igen, milyen adókötelezettsége a társaság által szervezett nyereményakció során adott (tárgyi, pénzbeli) nyeremény után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 76. §-a rendelkezik a nyeremények személyi jövedelemadó-kötelezettségéről. E rendelkezések szerint a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Piaci érték aktualizálása

Kérdés: A cég 2 éve átértékelte eszközeit (értékhelyesbítésként és értékelési tartalékként mutatta ki a különbözetet). Kötelező-e az értékelést évenként felülvizsgálni, aktualizálni?
Részlet a válaszából: […] Sem a régi Szt., sem az új Szt. szerint nem kötelező az eszközöket piaci értékre felértékelni. Ez lehetőség, az adott vállalkozásnak kell eldöntenie, él-e ezzel a lehetőséggel vagy sem.Ha él ezzel a lehetőséggel, akkor – ebből következően – a törvény erejénél fogva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Telkes ingatlan értékmegosztása – értékcsökkenése

Kérdés: Magánszemélytől vásárolt telkes ingatlan értéke hogyan bontható meg telekre és építményre (nem akarunk ingatlanbecslőt alkalmazni)? Utólag tudomásunkra jutott, hogy az építmény teljes mértékben lebontásra került. Eddig, mint építmény után 2 százalékos értékcsökkenést számoltunk el.
Részlet a válaszából: […] A földterület, telek beszerzési értékét a régi Szt. szerint (de már a számviteli törvényt megelőzően) is elkülönítetten kellett az ingatlanok között kimutatni. Egyrészt azért, mert külön tárgyi eszköz a földterület, telek, s külön tárgyi eszköz a földterületen, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Ingyenes engedmény elszámolása az engedményesnél

Kérdés: "X" magánszemély többségi befolyással bíró tagja a "Z" Kft.-nek. "X" egy másik adózótól nagyobb összegű kártérítést követel – elmaradt haszon címén – jogi úton. "X" tag az említett követelését "Z" Kft.-re engedményezte. Hogyan számolhatja el a "Z" Kft. az engedményezett követelést? Milyen értékelést lehet elfogadni?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 330. §-ának (2) bekezdése szerint: "egyebekben az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni." A kérdésben szereplő "Z" Kft.-nél mint engedményesnél a számviteli elszámolás szabályai az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Pénzügyi lízing

Kérdés: Hogyan kell eljárni akkor, ha az egyéni vállalkozó által kötött pénzügyi lízingszerződésbe egy kft. lép az egyéni vállalkozó helyébe mint lízingbevevő, és a lízingszerződést a többi elemében változatlanul hagyják?
Részlet a válaszából: […] A kérdés lényege, a lízingbeadónak az egyéni vállalkozóval kötött pénzügyi lízingszerződése helyébe a lízingbeadónak a kft.-vel kötött pénzügyi lízingszerződése lép. Milyen számviteli elszámolás kapcsolódik ehhez?Az új Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] A jelképes áron számlázott termék, szolgáltatás az Szja-tv. 69. §-a szerint természetbeni juttatásnak minősül. E rendelkezés szerint ugyanis természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek – megjelenési formájától függetlenül – adott vagyoni érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Követelések, kötelezettségek leírása

Kérdés: Hogyan történik a megszűnt cégekkel szembeni követelések, illetve kötelezettségek elszámolása, leírása?
Részlet a válaszából: […] A számviteli nyilvántartásokba jogszerűen felvett követeléseket mindaddig nem szabad kivezetni, amíg a követelést pénzügyileg nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, esetleg a Ptk. szerint a kötelezettség teljesítésébe be nem számították, illetve amíg azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Maradványértéket elért eszközök kivezetése

Kérdés: Az Szt. 53. §-ának (4) bekezdése szerint a maradványértéket elért eszközöknél sem terv szerinti, sem terven felüli értékcsökkenés nem számolható el. Milyen jogcímen vezethető ki a maradványérték az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt esetekben?
Részlet a válaszából: […] Ha a tárgyi eszköz feleslegessé vált, akkor az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerint át kell sorolni a forgóeszközök közé, piaci értéken. Ebben az esetben, illetve ha megsemmisült, hiányzik az eszköz, már nem immateriális jószág, illetve tárgyi eszköz, ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.

Tárgyi eszközök kivezetése

Kérdés: Az új Szt. szerint a tartósan nem üzemelő gépeket nettó értéken ki kell vezetni a készletszámlára. Mi történik a "0" értékkel? Hogyan kell kezelni a "0 értékű" üzemelő eszközöket?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 23. §-ának (5) bekezdésében foglaltakból következik, hogy amennyiben az eszköz használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, a tárgyi eszközt át kell sorolni a készletek közé [ez utóbbit a 28....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.
1
…
91
92
93