Átutalásos számlán kerekítési különbözet

Kérdés: Átutalásos számlán látható kerekítési különbözet könyveléséhez kérek segítséget, könyvelési tételekkel levezetve.
Részlet a válaszából: […] ...szemben): T 454 – K 9699, amennyiben nem része a bekerülési értéknek.Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint: az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a veszteség jellegű kerekítési különbözetet a számlával szemben: T 8697 – K 454, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Sportegyesület bevétele a versenyző átigazolásakor

Kérdés: A sportegyesület áfa alanyi mentes, közhasznú jogállással nem rendelkezik. Bevételei tagdíjból és támogatásokból származnak. Tevékenysége: labdarúgóutánpótlás-nevelés 6–19 éves korosztály számára. Az egyesületben U–U19-ig különböző korosztályban 16 versenyképes csapat játszik. Az egyesület szakképzett edzőket alkalmaz, a magas fokú képzés nyújtása céljából. Továbbá sporteszközöket és sportruhákat biztosít a versenyző tanulóknak. Több esetben sor kerül, hogy egy-egy versenyző más egyesülethez átigazol. Ennek kapcsán az átadó egyesület kiszámlázza a tanulóra fordított nevelési és kapcsolódó költségeket az átvevő egyesület részére. A számlában nevelési költségtérítés jogcím szerepel. Ezt a nevelési költségtérítést árbevételként vagy egyéb bevételként kell-e elszámolni? A számla áfamentesen van kiállítva. Úgy gondoljuk, hogy nem tartozik az áfa alanyi mentes értékhatárba. Helyes-e ez így?
Részlet a válaszából: […] ...az átvevő egyesület részére. Az így számlázott ellenérték az Szt. 77. §-ában foglaltak alapján nem minősíthető a költségek-ráfordítások ellentételezésére kapott támogatásnak, de adománynak sem tekinthető. Ezért nem tartozik az egyéb bevételek közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Számlázott áramfogyasztás továbbszámlázása

Kérdés: A társasház néhány lakástulajdonosa saját költségén elektromos autótöltőt telepített a társasházban, amelynek a fogyasztását a társasház fizeti az áramszolgáltató felé. Az elektromos autótöltő az egyes tulajdonosok részére kiállított, névre szóló felhasználói kártyával vehető igénybe. Az egyes felhasználói kártyához tartozó áramfogyasztás az áramszolgáltató által biztosított online felületen külön-külön kimutatásra kerül. A társasház ezen névre szóló kimutatás alapján társasházi havi egyenlegközlőben közzéteszi az egyes tulajdonosok elektromosautótöltő-áramfogyasztásának díját, amelyet a tulajdonosok megfizetnek a társasház folyószámlájára. A tulajdonosok által a társasház részére megfizetett elektromosautótöltő-áramfogyasztási díj a társasház részéről vállalkozási tevékenység bevételének, vagy esetleg valamilyen más jogcím szerinti bevételnek minősül? A társasháznak van számlakiállítási kötelezettsége az elektromos autótöltő áramfogyasztásának díjáról a fogyasztó tulajdonosok részére, vagy elegendő a társasház havi egyenlegközlőben történő előírás?
Részlet a válaszából: […] ...azt felé is számlázták. Ha nem ezt teszi, akkor az autótöltő áramfogyasztását véglegesen átvállalt szolgáltatásként kell az egyéb ráfordítások között elszámolnia.A társasház – a sajátos konstrukció miatt – közvetítő az áramszolgáltató és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Vagyonkezelő – kimenő és bejövő számlák könyvelése, rendezése

Kérdés:

Vagyonkezelő kft. nem üzletszerű vagyonkezelést végez egy kezelt vagyon vonatkozásában. A vagyonrendelő egy magánszemély. Egyéb gazdasági tevékenységet nem végez a vagyonkezelésen kívül. A szállító vagyonkezelési szolgáltatás érdekében felmerült adótanácsadási díjat számláz. Helyes-e a számla könyvelése a vagyonkezelő kft. könyveiben: T 52/466 – K 454? Az áfát a vagyonkezelő kft. vallja be adóbevallásában, és rendezi a NAV felé. A vagyonkezelési szerződés szerint a felmerülő adótanácsadói, könyvelői, ügyvédi költségek fedezetéül kizárólag a kezelt vagyon hozama szolgál fedezetül. A kezelt vagyon könyveiben szerepel a kezelt vagyon elkülönített bankszámlája, melyen a hozamok (osztalék, kamat stb.) kerülnek nyilvántartásra. A BVK-t és a KV-t két külön „vállalatként” könyveljük, hogy a beszámolójuk könyvviteli alátámasztása és a beszámoló alátámasztása biztosított legyen. Hogyan történik a kezelt vagyon könyvelésében a hozamból történő pénzügyi rendezés, és ezzel összefüggésben a vagyonkezelő kft. könyveiben hogyan fut ki a szállítói kötelezettség? Helyes-e az alábbi könyvelés?
Kezelt vagyonnál: T 413 – K 384 bruttó összeg vagyonkezelő felé utalás.
BVK-nál és a vagyonkezelő könyvelésében: T 384 K milyen főkönyvi szám?
Szállító kifizetése a vagyonkezelő kft.-ből: T 454 – K 384. Esetleg más a helyes könyvelési megoldás?

Részlet a válaszából: […] ...külön-külön könyvvezetéssel kell alátámasztania.A kezelt vagyont, illetve a kezelt vagyonnal kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat, így a bizalmi vagyonkezelőnek kizárólag a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Kapott és visszafizetett támogatás a tárgyévben

Kérdés: Államháztartáson kívüli szervezet 2025. évben költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi szervezettől költségvetési támogatást kapott, melyet egyéb bevételként könyveltünk. A támogatást igénybe vevő a megkapott támogatásról még a támogatási időszak vége előtt lemondott. A kapott támogatás teljes összege tárgyéven belül visszafizetésre kerül. A tárgyévben egyéb bevételként elszámolt támogatás tárgyéven belül történő visszafizetését egyéb bevétel csökkenéseként vagy egyéb ráfordításként helyes könyvelni? Az Szt. 81. § (2) bekezdésének o) pontja alapján csak az előző üzleti év(ek)ben kapott, bevételként elszámolt támogatás, juttatás visszafizetendő összegét kell egyéb ráfordításként elszámolni.
Részlet a válaszából: […] A tárgyévben kapott támogatást, amelyet már a támogatási időszak előtt folyósítottak, azt nem lehetett (nem volt szabad) egyéb bevételként kimutatni, azt a támogatási időszak előtt kapott előlegként kellett kimutatni. (Ez az összemérés számviteli alapelvből is következik.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Sorbatartozás rendezése egyszerűbben

Kérdés: Az „A” kft. tartozik „B” kft.-nek kölcsönnel, a „B” kft. pedig tartozik „C” kft.-nek osztalékkal (a „C” kft. az anyavállalat, mind kapcsolt cégek). A cél az lenne, hogy az „A” kft.-ből közvetlenül „C” kft.-be lehessen utalni. Azt szeretnénk, hogy ne kelljen kétszer utalnunk a pénzt, hanem csak egyszer az elsőtől az utolsóig, vagy leginkább pénzmozgás nélkül megoldani, hogy ne kelljen utalni senkinek semmit. A Ptk. szerint milyen lehetőségeink vannak erre és milyen adóvonzatai lehetnek? Hogyan könyveljünk az egyes cégekben?
Részlet a válaszából: […] ...kell szüntetni. A megszüntetés módja az, hogy „B” kft. elengedi „A” kft.-vel szembeni követelését, amelyet a „B” kft. az egyéb ráfordítások között számol el: T 8643 – K 364, az „A” kft. pedig a tartozását egyéb bevételként könyveli: T 451 – K 9643...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Felügyeleti díj 2025. január 1-től

Kérdés: 2025. 01. 01-től az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a NAV felé kell benyújtani és megfizetni. Módosul-e ennek következtében a könyvviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...volt. Ezért az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a könyvelésben – mint jogszabályon alapuló hatósági díjat – az anyagjellegű ráfordításokon belül lévő egyéb szolgáltatások között kellett kimutatni.A törvény 2025. január 1-től hatályos 47/B....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Felügyeleti díj 2025-től egyéb ráfordítás

Kérdés: 2025. január 1-től a NÉBIH Élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallást már nem a NÉBIH oldalán, hanem az ONYA-n keresztül szükséges beadni. A befizetést is a NAV erre létrehozott adónemére és fizetési számlájára szükséges utalni. Kérdésem az, hogy ez mennyire változtatja meg a felügyeleti díj számviteli törvény szerinti besorolását? Korábban a díjat az egyéb szolgáltatások közé volt szükséges könyvelni, az adóhatósági kezelés változtatja-e a felügyeleti díj eredménykategóriájának megítélését egyéb szolgáltatásról egyéb ráfordításra?
Részlet a válaszából: […] ...volt. Ezért az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a könyvelésben – mint jogszabályon alapuló hatósági díjat – az anyagjellegű ráfordításokon belül lévő egyéb szolgáltatások között kellett kimutatni.A törvény 2025. január 1-től hatályos 47/B....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Kezdő lízingdíj áfatartalma

Kérdés: Egy alanyi áfamentes cég nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit szerzett be. A lízingcég által kibocsátott bizonylat alapján (ami áfát nem tartalmaz) a társaság a járművet nyilvántartásba vette. A kezdő lízingdíj áfatartalma része-e a bekerülési értéknek, azaz a beruházások között számoljuk el (ráaktiváljuk a bekerülési értékre)? A lízingcég számláiban a tőkerészre felszámított áfát egyéb ráfordításként könyveljük? A lízing lejáratakor a számlázott maradványértéket úgy könyveljük, mint a normál tőkerészleteket (azaz az áfát egyéb ráfordításként)?
Részlet a válaszából: […] ...törlesztőrészletek, sem a maradványérték számlázott áfája nem vonható le. Ez esetben a le nem vonható áfát a felmerüléskor az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.A lízingcég által kibocsátott bizonylatnak a lízingbe vett személygépkocsi áfa nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Átvállalt kötelezettség az átvállalónál, a kötelezettnél

Kérdés: „A” cég a „B” cégben üzletrészt vásárol. „B” cégnél kötelezettség van „C” cég felé, amelyet adásvételi szerződés szerint „A” cég fizet meg. „A” cég nem követeli „B” cégtől ezt az összeget. „A” és „B” cégben hogyan járunk el helyesen, könyveléstechnikailag?
Részlet a válaszából: […] ...az „A” cég által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét az „A” cégnél az egyéb ráfordításokkal szemben kell kötelezettségként kimutatni (T 8644 – K 43-47), de az egyéb ráfordításként elszámolt összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
1
2
3
107