Határidős ügyletek nyereség-veszteség elszámolása

Kérdés: Az év során elszámolt határidős ügyletek, egyenként elszámolt nyereségét-veszteségét év végén a beszámolóban a pénzügyi műveleteknél, külön-külön a bevételeknél és a ráfordításoknál kell kimutatni, vagy az összevont nettó egyenleget kell megjeleníteni?
Részlet a válaszából: […] A határidős ügyleteket is akkor kell könyvelni, amikor az ügylet megtörtént. Ezzel egyidejűleg kell megállapítani az ügylet eredményét is. A beszámolókészítésre vonatkozó előírások között nincsen olyan előírás, mely szerint a különböző időpontokban könyvelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címke:

Konszolidált beszámoló készítése leányvállalat beolvadásakor

Kérdés: Adott egy „A” konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat. Az anyavállalatnak van két konszolidálásba bevont leányvállalata, „BL” és „CL” cégek. Mindegyik cég üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 2025. 10. 31-ével a „CL” leányvállalatba beolvadt a „BL” leányvállalat. A kérdésünk, hogy „A” leányvállalat esetében a részesedések könyvelése tekintetében milyen könyvelési lépésekre és tételekre van szükség (kontírozással)? Valamint a konszolidált beszámolóra vonatkozóan ezen beolvadásnak milyen hatása van? „BL” leányvállalat bármilyen adatát figyelembe kell venni a konszolidáció során, például mérleg oldali konszolidáció esetében ez nem okoz duplikálódást, mert az év végén ezen adatok a „CL” leányvállalatnál is részben szerepelnek (ami még állományban van)?
Részlet a válaszából: […] ...d) pontjának az előírása alapján – a beolvadás napjával a „CL” társaságban lévő részesedést a „Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségekkel szemben” ki kellett vezetni, így az anyavállalat konszolidálásra kerülő egyedi éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Elkezdődött projekt idő előtt megszűnt

Kérdés: A társaságnál néhány évvel ezelőtt elindult projekt idő előtt megszűnt. A vevőnél a projekt külső okok miatt leállításra került, és megszületett az egyezség a kompenzáció összegében. A szerződés nem tartalmazott külön előre meghatározott kártérítést vagy kártalanítást. Ez a felek közötti aktuális helyzetnek megfelelő megállapodás a jövőbeni jó üzleti kapcsolat fenntartása érdekében. A felmerült költségek egy részének megtérítését elfogadta a partner. Ez számlázható árbevételként, vagy minden esetben egyéb bevétel lesz a társaság számára? Pontosan mikor válik el egymástól a kettő? Árbevételként történő számlázás mivel támasztható alá?
Részlet a válaszából: […] ...a számlázott összeget árbevételként és fizetendő áfaként kell kimutatni. (A károkozással kapcsolatosan felmerült költségek, ráfordítások a költségek, ráfordítások között korábban már elszámolásra kerültek!)Előfordulhat az is, hogy a kárral...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Nonprofit társaság nyereségének visszaforgatása

Kérdés: Egy nonprofit társaság 100%-os önkormányzati tulajdonban van, és a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/F. § (4) bekezdése alapján közhasznú jogállással bír, közszolgáltatási szerződést kötött a fenntartó önkormányzattal, azaz magánokiratban vállalta a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. Ebből arra következtetek, hogy vonatkozik rá a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 12. §-a (1) bekezdése: A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. Ez a társaság az alapfeladata ellátásához önkormányzati működési támogatást kap, amellyel el is számol, részben pályázati forrásra tesz szert, részben vállalkozási bevételt realizál, és abból nyereség is keletkezik, amelyet visszaforgat az alaptevékenység kiadásaiba, vagy ahhoz szükséges tárgyi eszközre. Jól gondolom, hogy ez helyes, és hogy ennek a visszaforgatásnak nincs időkorlátja, mert így a következő éve veszteséges lehet? A fenntartó 5 évre visszamenőleg a vállalkozási tevékenység nyereségét el akarja vonni. Jogosan teheti ezt meg, és bármikor visszamenőlegesen is? Ha jogos, mi lesz a fedezete, hiszen az a nyereség és a kapcsolódó pénzeszköz már nem áll rendelkezésre?
Részlet a válaszából: […] ...nem tartozik sem az alaptevékenység, sem a vállalkozási tevékenység körébe, ezért azt végleges pénzeszközátadásként kell az egyéb ráfordítások között elszámolni, és annak összegével a vállalkozási tevékenység társasági adójának alapját is meg kell növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Saját kibocsátású egycélú utalvány elszámolása

Kérdés: Cégünk saját kibocsátású egycélú utalványt szeretne adni üzleti partnereinek ajándékba. Az utalványok csak társaságunknál vásárolhatók le. A kibocsátástól/átadástól a beváltásig milyen könyvelési lépések vannak? Mikor és milyen áfakulccsal (-kóddal) kell a számlát kiállítani? Az Áfa-tv. 18/A. §-ának (4) bekezdése a kibocsátó általi ingyenes átruházást kiveszi az adóztatandó ügyletek közül, így – véleményem szerint – csak a tényleges teljesítéskor van számlakiállítási kötelezettség, méghozzá a teljes összegről (áfásan).
Részlet a válaszából: […] ...a termék átadásra, a szolgáltatás nyújtásra, a vevőnek az ellenértéket nem kell megfizetnie, azt elengedett követelésként az egyéb ráfordítások között kell kimutatni: T 8643 – K 311 [társaságiadó-alapnál a Tao-tv. 3. számú melléklete A) részének 13....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.
Kapcsolódó címkék:  

Előző évi költségek-ráfordítások fedezetére pénzeszközök átadása

Kérdés: Társaságunk 2024. évre vonatkozóan a költségek-ráfordítások fedezetére, visszafizetési kötelezettség nélkül pénzeszközt ad át egy másik társaságnak azzal, hogy a pénzügyi teljesítés 2025-ben a mérlegkészítés időszakában történik meg. A megállapodásban rögzítették, hogy a támogatást nyújtó 2024. évi tételként az egyéb ráfordítások között, a támogatást kapó egyéb bevételként szerepelteti az összeget a könyveiben. A támogatott adónyilatkozatot állít ki arról, hogy a támogatás összegét 2024. évi bevételként elszámolta, a rá jutó társasági adót megfizeti, és a támogatás nélkül nem lenne az adózás előtti eredménye és adóalapja negatív. A számviteli törvény szerint egyéb ráfordításként kell elszámolni a költségek/ráfordítások fedezetére – az üzleti évhez kapcsolódóan – adott támogatást, illetve egyéb bevételként a kapott támogatást. A számviteli elszámolásoktól függetlenül kell-e korrigálni az adóalap megállapítása során az adózás előtti eredményt?
Részlet a válaszából: […] ...3. számú melléklete A/13. pontjában foglaltak teljesülése. Akkor viszont nem teljesülhet, ha a támogató 2025-ben utalja át a költségek-ráfordítások fedezetére a támogatást, a támogatottnál pedig az érintett költségek-ráfordítások már 2024-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.
Kapcsolódó címke:

Nonprofit társaságtól nyereségelvonás

Kérdés: Egy nonprofit kft. 100%-os önkormányzati tulajdonban van. Van olyan év, hogy a vállalkozási tevékenységen nyereség képződik, és így a tárgyév pozitív eredményű. A keletkezett nyereséget visszaforgatjuk az alaptevékenységbe, vagy tárgyi eszközt vásárolunk belőle. A fenntartó most 5 évre visszamenőleg ezt a nyereséget el akarja venni. Jogosan teheti ezt meg? Van erre valamilyen szabályozás? Ha jogos, mi lesz a fedezete, hiszen ez a nyereség már nem áll rendelkezésre?
Részlet a válaszából: […] ...nem tartozik sem az alaptevékenység, sem a vállalkozási tevékenység körébe, ezért azt végleges pénzeszközátadásként kell az egyéb ráfordítások között elszámolni, és annak összegével a társasági adó alapját is meg kell növelni a társasági adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.
Kapcsolódó címke:

Bankszámláról eltulajdonított pénz nem került vissza

Kérdés: A vállalkozás az ún. „Google-csalás” áldozata lett. Bankszámlájáról több millió forint került idegen számlákra, amelyeket nem sikerült visszaszerezni. A bank 70%-os kártalanítást fizetett. Kérem, ismertessék az események helyes könyvelését és azok adóra gyakorolt hatását mind a Tao-tv., mind a kiva esetében!
Részlet a válaszából: […] ...és elsődlegesen követelésként kimutatott pénzhiánynak a bank által megtérített összeggel csökkentett összege, amelyet az egyéb ráfordítások között kell elszámolni (T 8696 – K 368).A bankszámláról hiányzó pénz tényleges összege nem tekinthető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Csarnoképítés többletköltségeinek átvállalása

Kérdés: Társaságunk üzemcsarnokot épít a leendő bérlő részére. A bérleti szerződésben rögzítésre került az épülő csarnok műszaki tartalma. Az építkezés folyamán a bérlő műszakitartalom-változtatásokat igényelt, amelynek a többletköltségeit a bérlő – megállapodás szerint – átvállalja. A beruházás még nem fejeződött be. A többletköltségek mindegyike építési-szerelési munka. Helyesen járunk-e el, ha a többletköltségekről kiállított számlát a fordított adózás szabályai szerint állítjuk ki? Ha a megállapodás alapján továbbszámlázott, társaságunknál felmerült többletköltségeket közvetített szolgáltatásként könyveljük annak ellenére, hogy a módosításokkal létrejövő ingatlanba beépülő beruházások a társaságunk tulajdonát fogják képezni?
Részlet a válaszából: […] ...megtéríti azt a kérdező társaságnak. Ez csak véglegesen átadott pénzeszközzel történhet, melynek összegét a bérlő az egyéb ráfordítások között számolja el (nem lehet időbelileg elhatárolni), a társaság pedig beruházáshoz kapott támogatásként az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:

Átutalásos számlán kerekítési különbözet

Kérdés: Átutalásos számlán látható kerekítési különbözet könyveléséhez kérek segítséget, könyvelési tételekkel levezetve.
Részlet a válaszából: […] ...szemben): T 454 – K 9699, amennyiben nem része a bekerülési értéknek.Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint: az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a veszteség jellegű kerekítési különbözetet a számlával szemben: T 8697 – K 454, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
108