Reklámadó

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság (kft.) üzletviteli tevékenysége keretében értékesített termékeinek bemutatásához budapesti helyszínen kialakított kiállítási terület használatához a következő költségekről fogad be számlákat: kiállítás, vásár, szervezés költsége, kiállítási terület bérleti díja, területhasználathoz kapcsolódó közüzemi (áram, víz) költségek, kiállításistand-készítés, -bontás. A bemutatott költségek elszámolásával elő­készített tevékenység a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. §-ának d) pontja szerinti gazdasági reklámnak minősül-e, illetve a számlákat befogadó társaság a költségek elszámolásával, valamint termékeinek az expón történő bemutatásával a reklámadóról szóló tv. szerinti adóköteles tevékenységet végez-e?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kiállításon történő megjelenés kimeríti a gazdasági reklám fogalmát. Ebből következően a kft. a reklámadó tv. (2014. évi XXII. törvény) szerinti adóköteles tevékenységet végez a kiállításon való megjelenéssel. Az adó alapja a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Reklámadó-kötelezettség (nyomda)

Kérdés: Nyomdaipari tevékenységet folytató vállalkozás cégek megrendelésére készít katalógusokat, szórólapokat stb. Ügyfelemtől a megrendelők kérik, hogy a törvény szerinti, a reklámközzétevőre vonatkozó nyilatkozatot adja ki számukra. Véleményem szerint azonban nem ügyfelem a reklám közzétevője, reklámadó alanya ezekben az esetekben, így nyilatkozatot sem kell adnia.
Részlet a válaszából: […] ...katalógust, szórólapot készít, nem végez reklámtevékenységet, nem minősül reklámközzétevőnek. A reklám közzétevőjére fogalmat a reklámadóról szóló törvény nem tartalmaz, de a reklámközzétételt megfogalmazza, utalva a gazdasági reklámtevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Reklámadó (megrendelő, reklámügynökség)

Kérdés: Ha a reklám közzétételének megrendelője nem rendelkezik nyilatkozattal, és az adott hónapban kézhez vett számlán szereplő ellenérték a 2,5 millió forintot meghaladta, akkor a feletti rész (adóalap) után 20% mértékű reklámadót kell fizetni. Ezek szerint ez bruttó összeg? Partnerenként, számlánként, vagy havi összes reklám célú költséget kell figyelembe venni? Vannak olyan cégeink, akik megveszik a reklámfelületet (általában bérleti díjként számlázzák nekik), és ezeket értékesítik tovább. Ők lennének a törvény 1. §-a (2) bekezdésének 11. pontja szerinti reklámértékesítő ügynökségek? Ezeknek a cégeknek a nettó árbevétele nem éri el az 500 millió Ft-ot. Viszont ha pl. egy 3 milliós reklámfelületről beszélünk, akkor meg kell fizetnie a 20%-os reklámadót? Ha igen, akkor ez esetben már nyilatkozhat a vevőjének, hogy ő megfizette azt?
Részlet a válaszából: […] Ha a reklám megrendelője nem rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával, akkor az adó alapja azon számlaértékek (a minisztérium álláspontja szerint az áfa nélkül számított) havi összegének a 2,5 millió forintot meghaladó része, amely számlákhoz kapcsolódóan nem rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Reklámadó (adó, adóelőleg)

Kérdés: Cégünk elsősorban reklámmegrendelő, illetve saját célú reklámközzétevő. A reklámszerződéseket leginkább magyar sportegyesületekkel kötöttünk és kötünk, akik a sportpályákon kihelyezett táblákon, illetve a játékosok mezein megjelenítik cégünk logóját és nevét. A 2014. augusztus 20-án benyújtandó bevallással és adóelőleggel kapcsolatban kérdezem: Előleget saját célú reklámközzétevőként kell fizetnünk a közzététellel kapcsolatban 2013-ban felmerült közvetlen költségek alapján? A reklám megrendelőjeként előleget 2014 augusztusában és novemberében nem kell fizetnem (valamint a december 20-i feltöltésnél sem)? Úgy gondolom, a közzétevő az árbevétele alapján az előleget köteles megfizetni. A közzétevő 2013. évre nyilatkozatot nem állít ki (vagy az előleg megállapítása és fizetése miatt ez kérhető vagy kérni kell?), így arról nincs információnk, hogy átvállalja az adófizetési kötelezettséget vagy sem. Ha nyilatkozat hiányában mint megrendelő köteles lennék a havi 2,5 M Ft-ot meghaladó rész után adózni, jelen esetben az előleget megfizetni, akkor előfordulhat kétszeres adóztatás. Cégünk kapcsolt vállalkozás. A kapcsolt vállalkozásoknak a reklámbevételből, a saját célú reklámból és reklámértékesítő ügynökségektől származó árrésével növelt adóalapját kell összeadni? A megrendelőre eső adóalapot nem kell bevonni a közös adóalapba, azt mindenki "maga rendezi"?
Részlet a válaszából: […] Előleget saját célú reklám, illetve reklámközzétevőként kell fizetni a cégnek a közzététellel kapcsolatban, 2013-ban felmerült közvetlen költségek alapján.Megrendelőként előleget és december 20-án "feltöltést" nem kell teljesíteni. A közzétevőtől (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Reklámadó (nyomtatott anyag)

Kérdés: Két belföldi, magánszemélyek tulajdonában lévő társaság – A és B – kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Az A társaság belföldre, míg a B társaság 85-90%-ban külföldre értékesít. A és B társaság belföldön készített reklámanyagokat (pl. katalógus, reklámtáska), amelyeket az értékesítésekhez csatolva használnak fel, belerakva azokat a megrendelőknek összekészített csomagokba. Mindkét társaság a reklámadó alanya. Az adóalapot hogyan határozom meg, megrendelői pozíció vonatkozik-e rájuk, és melyik értékhatár a mérvadó? A reklám közzétevőjétől átvállaló nyilatkozattal nem rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] ...és az adó alapja a közzététellel kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. Közvetlenül felmerült költségnek minősül – a reklámadótörvény külön rendelkezése hiányában – minden olyan költség, amely a közzétételhez felmerült, így a nyomtatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.
1
2
3