Reklámtábla mint építmény vagy berendezés

Kérdés: Számviteli szempontból a reklámtábla mikor építmény, mikor berendezési tárgy?
Részlet a válaszából: […] Az építmények közé kell besorolni, mint reklámépítményt, azt a reklámtáblát, amely megfelel az építmény fogalmának [amely a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén jön létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás után távolítható el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Reklámhordozó óriásplakát önkormányzati adója

Kérdés: 2018. január 1-jétől az önkormányzatok építményadóval terhelhetik a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozót. Társaságunk rendelkezik olyan eszközzel (óriásplakáttal), mely a törvény szerinti reklámhordozó fogalomnak megfelel. Ezek közül néhányat megszüntettünk 2017-ben, ezért azok után nyilván nem kell adót fizetni. Kérdéses azonban, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a berendezést 2018-ban szereljük le? A Htv. szerint az adókötelezettség csak a reklámhordozó létesítését követő évtől keletkezik, ugyanakkor a leszerelendő óriásplakátot még korábban létesítettük. Ezért az évben leszerelt eszköz tekinthető-e olyannak, mint amelyik egyáltalán nem adóköteles, illetve csak akkor kellene utána adót fizetni, ha 2019-ben is meglenne? Miképp kell eljárni abban az esetben, ha az óriásplakáton az év egy részében nincs plakát, tehát az üres, figyelemmel arra, hogy reklámhordozónak csak az minősül, amely túlnyomórészt reklám közzétételére szolgál? Változtat-e a helyzeten az, ha január 1-jén nincs reklám a plakáton? Vannak továbbá olyan reklámeszközeink is, amelyek mindkét oldalára lehet reklámfeliratot elhelyezni. Ebben az esetben az eszköz mindkét oldala után kell építményadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...(vagy ad absurdum egy óra hosszat) alkalmas reklámközzétételre, akkor egész évben adóköteles. Ilyen értelemben az is indifferens, hogy a reklámeszközön volt-e reklámszöveg az év első napján vagy sem.Ami a mindkét oldalán reklám elhelyezésére szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Reklámszolgáltatás vagy közös üzemeltetés

Kérdés: Országos hálózattal rendelkező üzletlánc a beszállító nagykereskedelmi cégekkel kötött szerződésben fix összegű reklámköltség-hozzájárulást kér, amit időszakonként számláz. Ezzel finanszírozza az üzletlánc időszakonként megjelenő szórólapjait, amelyeken a beszállító neve nincs feltüntetve. Az üzletlánc beszállítóinak reklámszolgáltatást végez? Vagy közös üzemeltetésről van szó? Esetleg nem számlázott engedményről?
Részlet a válaszából: […] ...előírások alapján – az üzemeltető biztosítja a tárgyi eszköz (például az irodaház, de lehet az üzemeltető könyveiben szereplő reklámeszköz is) rendszeres használatát az üzemeltetésben részt vevőknek, akik azt ténylegesen használják is. Így a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Bemutatásra használt állvány mint reklám

Kérdés: Építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó cég a járólapok bemutatására állványt kap a gyártó cégtől, amelyen termékeit bemutatja. A cég leszámlázza az állványt. Helyes-e, ha a kereskedő cég a bemutatásért reklám címén számláz vissza a gyártó felé?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cégnél a gyártó cég által számlázott, a járólapok bemutatására szolgáló állványt beszerzésként kell elszámolni, és az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint rendeltetése, használatának várható időtartama alapján a tárgyi eszközök vagy – ha megfelel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Reklámeszköz vagy térítés nélküli átadás?

Kérdés: Cégünk helyesen jár-e el, ha a vendéglátóegységeknek reklámeszközöket (hamutartó, tálca, napernyő) ad át reklámozás céljából, és ezeket reklámköltségként számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...vendéglátóegységeknek átadott reklámeszközök számviteli elszámolásánál abból kell kiindulni, hogy az átadott eszközök bekerülési értéke anyagköltségként, vagy az eladott áruk beszerzési értékeként, vagy térítés nélküli átadásként számolható-e el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.