Zsaluzáshoz használt eszközök nyilvántartása és elszámolása

Kérdés: A társaság építőipari kivitelezéshez 3 millió Ft-ért vásárolt zsaluzáshoz fa- és fémelemeket. Darabonkénti egységáruk – a tárolóláda és paletta kivételével – 10 ezer Ft alatti. Helyes-e, ha a felhasználáskor azonnal költségként elszámoljuk? Az 50 ezer Ft alatti tárgyi eszközökre vonatkozó előírások szerint vagy anyagköltségként? Az év végén meglévőket készletre kell venni?
Részlet a válaszából: […] A zsaluzáshoz használt fa- és fémelemeket is az Szt. 23.§-ának (4) bekezdése szerint kell rendeltetésük és használatuk alapján abefektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolni. A zsaluzáshozhasznált fa- és fémelemek – általában – a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Orvosi rendelőintézet közös tulajdona

Kérdés: A betéti társaság beruházásában valósult meg az orvosi rendelőintézet. A rendelőintézetben 7 különböző társaság működik, amelyek rendelőjüket megvásárolták, arra tulajdonjogot szereztek. A közös tulajdonban maradó részekre társasházat alapítottak. A bt. többségi tulajdonnal rendelkezik a létesítményből. Kinek és milyen jogcímen kell nyilvántartani a közös tulajdonban lévő épületet?
Részlet a válaszából: […] A bt. által megvalósított orvosi rendelőintézet bekerülésiértéke a bt. beruházási számláján szerepel. A rendeltetésszerűenhasználatbavételre kerülő épületben lévő rendelőket (azok egy részét) különbözőtársaságok megvásárolták, a bt. ezen társaságok részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Gépbeszerzés pályázatírási díjának elszámolása

Kérdés: Társaságunk – gépek vásárlására – fejlesztési támogatásra pályázott. A pályázatot a pályázatíró cég 2004-ben elkészítette, a díját számlázta, a számla értékét 2004-ben a társaság költségként számolta el. A pályázati feltételekkel a beruházás 2005-ben megvalósult, a beruházást 2005 júliusában aktiváltuk. Könyvvizsgálónk véleménye szerint a pályázatírási díjat a gépek értékében kellett volna aktiválni. Helyes ez a vélemény?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a könyvvizsgálónak igazavan. Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési (beszerzési,előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezéseérdekében az üzembe helyezésig felmerülő, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Ültetvénytelepítés üzembe helyezése és áfája

Kérdés: A 2003. december 31-e előtt kiadott ültetvénytelepítési támogatási okirat alapján társaságunk ültetvényt telepített és ápol. A telepítés és ápolás költségeit az 5. számlaosztályban könyveljük, amelyet minden év végén a beruházási számlára átvezetünk (T 161 – K 582), kivéve az ültetvénytelepítéshez felvett hitel kamatköltségét, amelyet a felmerüléskor könyveljük a beruházási számlára (T 161 – K 384). Kell-e, és ha kell, mikor kell áfát elszámolni? A tárgyévben betakarított gyümölcs értéke csökkenti-e az aktiválandó költséget? Az üzembe helyezéshez milyen bizonylatot kell kiállítani? A 2004. január 1-je előtt kelt ültetvénytámogatási okirat alapján telepített, 2004. január 1-je után termőre forduló ültetvény esetében meg kell-e osztani az áfát a támogatás arányában?
Részlet a válaszából: […] A telepítés és ápolás költségeit helyes, hogy az 5.számlaosztályban számolták el elsődlegesen, majd a saját előállítású eszközökaktivált értékeként ezen költségeknek megfelelő összeget a beruházási számláraátvezették (T 161 – K 582). (Itt kell megjegyezni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Egyéni vállalkozásban nem használt személygépkocsi

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2001-2002. években megfizeti a cégautóadót. 2002-ben vásárol egy tehergépjárművet, ezért a továbbiakban nem használja a személygépkocsit a vállalkozásában. Mi a teendő abban az esetben, ha nem adja el a személygépkocsit, illetve ha 2004-ben értékesítésre kerül az autó? Az szja- és áfafizetési kötelezettség hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozásban, majd a későbbiekben magánszemélykénthasznált személygépkocsi összefüggésben akkor van teendő, ha az értékesítésrekerül. A személygépkocsi értékesítésekor kapott összeg nem a vállalkozásbevétele.A magánszemélynek az ingó vagyontárgy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Telek és épület együttes vásárlásának elszámolása

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy telket a rajta lévő üzletépülettel együtt 2004 májusában azzal a szándékkal, hogy amint hitelt és/vagy támogatást kap rá, az épületet lebontja és hűtőraktárt épít a helyére. Az adásvételi szerződésben a telek árát 1,5 millió forintban, az épület árát 3,2 millió forintban határozták meg. A megvásárolt épületet a beruházás megkezdéséig tárolási célra használtuk. A hitelt 2004 augusztusában megkaptuk, elkezdődött a bontás, majd az építkezés, és 2004 decemberében már aktiválható volt az új épület. A telket az adásvételi szerződés szerinti értéken vettük nyilvántartásba. Az épületet is használatba vettük, terv szerinti értékcsökkentést számoltunk el, majd a bontást követően terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezettük a könyvekből. A bontási költséget az új épület bekerülési értékébe számítottuk be. Helyesen jártunk el? A leírt esetben a lebontott üzletépület értéke mikor számít bele az új épület vagy a telek bekerülési értékébe?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert egyrészt helytelengyakorlatot tükröz, másrészt eléggé összetett ahhoz, hogy az olvasó számára isegyértelmű és elfogadható legyen a válasz. A kérdésben leírtak – látszólag – az Szt. előírásávalösszhangban vannak. Az egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Mezőgazdasági támogatás az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető mezőgazdasági vállalkozó vagyok, 2004-től egyes támogatásokat nem eredményt képező bevételként kell elszámolnom. Igaz-e az, hogy a támogatás megkapásával egy időben a költségeimet ugyanekkora összeggel csökkentenem kell, vagyis sztornóznom kell ugyanekkora összeggel a tevékenységem érdekében felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] A támogatások alapvetően különbözőek attól függően, hogy aztutólagosan vagy előzetesen folyósítják (ezen belül visszafizetési kötelezettségkapcsolódik-e az utóbbihoz).Mindkét esetre vonatkozóan közös a szabályozás lényege, hogya támogatás cél szerinti felhasználása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Támogatással megvalósított saját vállalkozásban végzett beruházás

Kérdés: Társaságunk – amely kizárólag áfaköteles értékesítést végez – 2004-ben államháztartási támogatásban részesült (ISO-támogatás, prospektus-, videofilm-támogatás), amely miatt az Áfa-törvény 3. számú melléklete 1. része szerinti arányosítást alkalmazta. Ugyanakkor beruházást is végzett, amelyhez az anyagokat saját maga szerezte be. Az Szt. szerint ilyen esetben saját vállalkozásban végzett beruházásról van szó, amelyet a nyilvántartásba vételkor (de legalább az év végén) az áfabevallásba is be kell állítani. Ezzel duplán sújtja az áfa le nem vonhatósága. Milyen értéken szerepeljen a saját vállalkozásban végzett beruházás az áfabevallásban adóalapként, ha az anyagon kívül minden mást külső kivitelező végzett, akiknek a számláiban lévő áfa egy része szintén nem került visszaigénylésre az arányosítás miatt? Ez is duplázódik?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert abban a számviteli, azÁfa-tv.-beli előírások összekeverését, félreértelmezését tapasztaltuk.A kérdés szerint az államháztartási támogatást olyan céllalkapta (ISO-támogatás, prospektus-, videofilm-támogatás), amely nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?
Részlet a válaszából: […] A választ az utóbbi kérdésre adandó igennel kell kezdeni,feltételezve azt, hogy a tényleges használatbavétel jogszerűen történt. Akérdésben leírt esetben azonban nem az előírásoknak megfelelően történt azépület használatbavétele, hiszen az építési hatóság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Saját raktár és szerelőbázis építésének elszámolása

Kérdés: Az építési-szerelési tevékenységet végző kft. saját telken saját raktárt és szerelőbázist építtetett irodákkal. Az építés több évet érintett. Az építést külső kivitelező végezte. Esetenként az építéshez szükséges anyagot a kft. vásárolta meg és adta át a kivitelezőnek, amelyet közvetlenül számolt el beruházásként a szállítóval szemben. A telephely elkészült, a kft. beköltözött, a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, így aktiválás még nem történt. Mihez kötődik az aktiválás? Amennyiben a használatbavételi engedély még nincs meg, hogyan kell elszámolni az üzemeltetési költségeket és az esetleges bevételeket?
Részlet a válaszából: […] A raktár és szerelőbázis építése beruházás, az azzalkapcsolatos tételeket elsődlegesen a beruházási számlán kell elszámolni: akülső kivitelezővel végeztetett munkák elfogadott számláit közvetlenül aberuházási szállítókkal szemben. A kivitelezéshez szükséges, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.
1
46
47
48
63